Hidrológiai tájékoztató, 1974

Lorberer Árpád: A magyar föld kutatásának lengyel úttörője Stanisłav Staszic

alföld és a Soproni-hegység területén összesen 34 kü­lönféle képződményt különböztet meg, vagyis közel kétszerannyit, mint Beudant az ország egész területén! Az aggteleki Baradla barlangban 1799. szeptember 25-én tett látogatását külön színes leírásban örökítette meg, igen érdekesek a Styx vízjárására és a barlang­ban található cseppkőbekérgeződéses barlangi medve­(Ursus spaeleus) csontokra vonatkozó megjegyzései. Több helyen foglalkozik az Eperjes—Tokaji hegység­gel, ahol a vulkánosságnak olyan félreérthetetlen jelei­vel kellett találkoznia, hogy nem mer állást foglalni: „Egyesek ezeknek a hegyeknek a keletkezését tűz­ből vagy földalatti izzó anyagból vezetik le, mások ki­jelentik, hogy vízi eredetűek. Nem akarok ilyen eltérő vélemények vitájában dönteni, hanem csak bemutatom a hegyeket és felépítésüket, ahogyan a természetben megtalálhatók." Leginkább a Sátorhegy keltette fel az érdeklődését, „ahol a legjobb tokaji borok teremnek, s amelyet Fich­tel tanácsos: Mineralogische Bemerkungen... című munkájában bizonyítékként mutat be, hogy valameny­nyi itteni hegy és kőzet tűzhányók, vagyis vulkánok tevékenységének hatására keletkezett. Ezt a hegyet vizsgáltam meg a legnagyobb részletességgel... Megfigyelései a vulkáni tufák felszíni eróziójával kapcsolatban helytállóak, de végső következtetése egy­általán nem meggyőző a neptuni eredetet illetően .. . Vízföldtani szempontból is figyelemre méltó követ­keztetésekre jut a magyarországi és a lengyelországi síkságok földtani felépítésével kapcsolatban: az Alföl­Nro *to i I t• r a A/, ti « H a • /i r a w ) t. Wykn* i«befttry«ny mietsc »>li koptilnei i ii/otk-l stonych na okolo K»rpatow. K tolt x y"< n<u nICurpdtaw w !**!»•» Kaptlai* m* » ttr»nj 0<U*»y cím ánwwl*l íhwych. UALumí kaAc*»&i» irtodul •ismych. Yk íkcfeftuk %r*«4i» t/(M» * Ureny fK<in<*tnii w f <fÍH*> tUc«|*«k Tyrnw* HuaU Uk« T*rno«f» dumin Drekcfeye* S*»lm*k 5«U« Modryc* T>«»k*WÍ«* N«h*Jww te* yok* CiKtW B«U<h íW ttHiriM <c*ylX T««* k* K.*lu*« B«th«oi* boi.n* KoinilUm fiowicm Slrotyo K.r»»n* Ho»*itt« 5Uf«n«» m úmuU HfjfrtU Muh*** NM*t llo}«w» t MK*ja 1»«fM»WW Rít««»»»*k Sjftbir* H««t Sot képű** *ít~ <h bywnA*. Üttqnmix Muhol.U <<i»«Í*f»J>r* V„k c«*n»r*!«>* Zfteéim tUttr * ppiud'iipwti w W\fHich, Seh*rt*«y W PoKÍNH LiptMUkiiB thhiyn P«?«yRíe* Vtrrraw JaWo«M»W Kft<>«W p.*l« Kotta*?* K utf Kutwxttk} * Oktt0 ; $*{*»£» tKito K.««>ptn» Okao ftymnik S<A kopalna j'ttu m*~> dat>yusana, Prty pjuie Ofio* w r*» Jí»»*h»v*»* T*mi» w gorstKftttk*** KavHna N»d r**k^ Wr«tt** Pttirw Nulr»*k iUboU P*tx« T*r£»wt*t PökMkUJ Lutwnk* K»cí»íltí SUtyrn. Prylucyk S|»tyn« Ranfc Silttiwki Sittjrttft PtiMl SUtyw! Píoéi SlatfH« Mm PeHtMtjr Slfttíer* TfMÍúri OUM W.Mko* Tbortl* Kuia* Sz«k Dri&km Sot kopaina J-ku aie­dvbjwtána. !I«H*u U<iw«'t»*UÍ H'»«wr«í St. P#i IfdmortwJ Hl SS!«rl«a át>uf*i<r* K«kui« JtofOioyW'm Saokim Oor^cn. Or«*fjiÍa M»9UrU S*M Aejfttt At*o-5i»| P«t» Trk«náorÍ OUth-PmUV S«*k BilUk IC&WM 1 K«»»tí K«ro«3 Al»n»» U»m»r»a St. Vfitr lit»moraá M*rton IW.Í4 Z'<u>Hm tií>*t. VU\tmm K.U- A lm** Mtm^var Ukxi < ö*tt«* Boc»»rd AUo-H«koMÍ P»Ur (»ir» Rtjm % <i***4 1 U.I4 a S«m*o« Sw<triK1 0 U m 3? Dmlixt G«i fkir» Bajom KukuUoTW Bor«*» K.«-S«reÉ 5*«ot Mikim St. Insr* a««.kr» .akal Görgrm Om«W» St, Marton AU* ideu H«d*t Míkft M»ni*n>» OmtA K ««*••• StK.»p*Uk Por»j4 ©«>!»«» KaUbod . PwtnMK <>J»cl» PInt»k N^y-Id* W*jol» f »** B««í<» 'UkMMlMf. 8«ll«k S»«r»t f*lv« &»omb«teÍk» He«ut Sajó Ker»»t»p St, AaJfM N« KayU K.*ttt«|k« Sowlk* Stm«nte1k« Kík> r»ktttÍO N«ni orakttUc FtUo Borno Aho öurjo Or»a« Borjo Frketíiak Boo«* Kjir*t Sx«h V»rkfo»*l»«Nk Üomkui Somk«r*I St, Síiw Nyiww 6*ío~Vér*rk*ny NUgur OUch Ncw^cf* Dm Fftf. MimOMBMt R»tl«n EwpwJ N'sjy- i^MO* Kor««|» f«Jr» U.d.t Sxe^Uk W«»d Tr«p)NM w M*)«m«rk» A»n-Ík<t*rrn Fckft r»|; iuM Leik* R«m«t* 1. ábra. Táblázat a Kárpátok környezetének só előfordulásairól és sós forrásairól A táblázat feliratai: Sóbányák és sós források a Kárpátok északi oldalán, Lengyelországban Sóbányák és sós források a Kárpátok déli oldalán, Magyarországon Sóbányák és sós források a Kárpátok keleti oldalán, Bukovinában és Moldovában Sóbányák és a sós források megyénkénti bontásban a Kárpátok nyugati oldalán, Erdélyben Az erdélyi sós források folytatása I—II. 7

Next

/
Thumbnails
Contents