Hidrológiai tájékoztató, 1973

Lőcsei Antal: Új szempontok a Dunamedence vízrajzi neveinek vizsgálatában? (Reflexiók Schedel Andor cikkéhez) - Dr. Erdélyi István hozzászólása - Dr. Vásári István hozzászólása

hangtörténetet, a földrajzi nevek típusait, a település korát. Ha az említett szempontokat figyelmen kívül hagyjuk, dilettáns nyelvészkedéssel bármelyik nyelv néhány közszavát „felfedezhetjük" helyneveinkben" (14). Ez történik a tárgyalt cikkben, ahol pl. a Pozsony szóban a sumér pisán ,rév, komp' (a Pozsony egyébként vitatott eredetű; vagy az ómagyar Pos személynévből, vagy a szláv poznja ,rét' szóból származtatják) az Egerben az e ,épület' + gar ,körülzárni' (Eger — éger —fa—), a Csepel szóban a se ,víz' + bal ,átmeneti, átváltani' (Csepel oszm. török capal ,tisztátalan') vagy a Kárpát-ban a kur + bad-du ,hegy + határ' (Kárpát illir karpa ,szikla') fedezhető fel. Mellőzve a helynevek részletes taglalását, mindössze két példán szeretném megvilágítani a helynevek magyarázatának a buktatóit. 1. Schedel A. szerint Esztergom = Ister + a Duna régi neve + sumér .görbíteni' mintegy ,Dunakanyar' „ez jobban megfelelne a tényeknek, mint a szláv sztriga ,boszorkány' szóból való származtatás" (1). Persze tudni lehetne, hogy már Gomboczék cáfolták a strigát (15). Nyolcféle helytelen származtatást sorolnak fel, köztük van az Ister + gum (?) is. A ma általánosan elfogadott nézet szerint Esztergom a Strigon személynévből ered, amely a szláv stristi ,nyírni' szó származéka. Jelentése ,nyírt fejű', ,kopasz' (14). 2. Helytelen a Palánka községnévnek az akkád Palaku stb. szóból való származtatása is. A szerző szerint mindkét név ,határhely'-et jelent. A Lepenski Vir-től nem messze fekvő Palánka (ma Brza Palanka) lehetett „a Vaskapu alatti Duna-szakasz felső hajózó határa" (1), ezért kapta ezt a nevet... A dolog egészen másképp áll. Ezen a helyen valamikor HARAM vára állott, (első írásos feljegyzés 1128-ból) amely az oklevelek adatai (1239, 1355, 1428) szerint Komnenosz János görög császár birtokából IV. Béla, majd Zsigmond kezébe került, és a XV—XVI. század fordulóján a török elleni harc egyik kulcspontja lett. Temesvár eleste (1552) után a régi és sokat vívott-rongált HARAM vára új palánkerődítményekkel bővült, és ezért kapta az Üj Palánka nevet (16). A palánk szó egyébként piánk hangalakban először a XV. század eleji ScWagZi-szójegyzékben szerepel. A ma általában elfogadott nézet szerint a kfn, planke (lat. planca) átvétele, és beletartozik a hadászati műnyelv hasonló eredetű szavainak a sorába (sánc, salap stb.) (17). ... Mit mondhatnánk ezek után azokról az „új szempontok"-ról, amelyek szerint Schedel Andor a Dunamedence egyes földrajzi neveit magyarázza? Megállapításunk összhangban van azzal, amit a régészeti leletek értékelésével kapcsolatban próbáltunk bebizonyítani. Elérhetnek Mezopotámiáig is az ókori európai kultúra egy s más gyökerei, a magyarság életfája nem ezekből táplálkozott; azok az új szempontok, amelyek a szóés névmagyarázatok során felmerültek, semmiképpen sem vezetnek a vitatott kérdések tudományos megoldásához. IRODALOM 1. Schedel Andor: Oj szempontok a Duna-medence vízrajzi vonatkozású ókori földrajzi nevei eredetének kutatásához. Hidrológiai Tájékoztató, 1970. június. 66—70. 2. Dragoslav Srejovic: New Discoveries at Lepenski Vir. Az eredeti szerb-horvát szöveg angol fordítását Lovett F. Edwards készítette 1972-ben. 3. Bökönyi Sándor: A Lepenski Vir-i őskori telep gerinces faunája. 1969. 4. Kálicz Nándor: Die Péceler (Badaner) Kultur und Anatolien. Budapest, 1963. és u. ő: Agyagistenek a neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Corvina Kiadó Bp. 1970. 5. Gazdapusztai Gyula: A magyar őskorkutatás néhány kérdéséről. Budapest, 1962. 6. Makkay János: A tartariai (alsótatárlaki) táblácskák. Magyar Tudomány, 1970. 1. 7. A. Falkenstein: Germania 43. Berlin, 1965. 269—273. 8. Soproni Sándor: A négyezer éves agyagszekér. Budapest. 1956. 9. Fettich Nándor: Ojabb adatok az őskori kocsihoz a Kárpát-medencében. Ethnographia, 80/1969. 10. Tarr László: A kocsi története. Budapest, 1968. 11. Szendrei Akos: Az ősmagyar temetkezés. Ethnographia. 1928. 12. Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás történetéhez. Arch. Ért. 93/1966. 13. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. EtSz. Budapest, 1/1967., 2/1970. 14. Kálmán Béla: A nevek világa. Budapest, 1967. 15. Gombocz—Melich: Magyar Etymológiai Szótár. 1914—44. 16. Magyarország vármegyéi és városai. Temes vm. 88. é. n. 17. Melich János: Német jövevényszavaink. Magyar Nyelv, XII. DR. ERDÉLYI ISTVÁN tud. főmunkatárs — MTA Régészeti Intézet — hozzászólása A szerző megjegyzései nagyon helytállóak. Kiváló a cikkhez az alapvető hazai irodalom összefoglalása. Bár nem vagyok nyelvész, kételyeim vannak a kanna szó németből történt átvétele felől, mert pl. a kanta alak nehezen vezethető le belőle, de az alapvető szónak jelentéstani nehézségei is vannak. Megemlíteném még, hogy Pozsony neve a Poson személynévből ered. Csepel neve pedig nem oszmán—török, hanem régebbi török szóból, illetve névből származik. DR. VÁSÁRY ISTVÁN tud. munkatárs — MTA Altajisztikai Kutatócsoport — hozzászólása Lőcsei A. cikke válasz Schedel A. írására. Mint ilyen: nagyon ügyes hangnemű; nem polemizál, hanem sorra veszi a Schedel által ismertetett adatokat, s azokat tárgyilagosan a helyére teszi. Az olvasó szinte maga vonhatja le a következtetéseket Schedel feltevéseinek „értékéről". Nagyon hasznosnak tartom Lőcsei cikkének megjelentetését a Hidrológiai Tájékoztató hasábjain, mert a sumér—magyar elmélet megalapozatlan feltévéseit — Schedel cikkével kapcsolatban — egy konkrét példán tárja az olvasó elé. Az első, régészeti rész szakmai megítélése nem tartozik feladatomhoz. A második, nyelvészeti rész jól felépített, módszeresen sorra veszi Schedel sumér— magyar egyeztetéseit, s azok módszertelen, tökéletes nyelvtudományi iskolázottság nélküli voltát bemutatja. Ebben a szerző fő forrása „A magyar nyelv történetietimológiai szótára". Természetesen sok ponton lehet vitatkozni e szótár megfogalmazásaival, de lényegében mégis helyes képet ad a magyar nyelvészet álláspont33