Hidrológiai tájékoztató, 1973

Mátrai István: Felavatták a Kiskörei Vízlépcsőt

évi 55 millió kWó villamosenergia termelését teszi lehetővé. A fokozódó mezőgazdasági és ipari vízigények és a szomszédos országokban kiépülő művek és fejlesztések vízkivételei szükségessé tették a Kiskörei Vízlépcső megépítését. Ez a mű a Tiszalöki Vízlépcsőnél lényegesen nagyobb jelentőségű, elsősorban a kiszolgáltatható vízmennyiség az öntözött területek kiterjedése, és a villamosenergia termelés szempontjából. Legjelentősebb változás azonban az. hogy ez a vízlépcső nagymértékiben hozzájárul a tiszai vízhiányok pótlásához. A Kiskörei Vízlépcsőnél új elvet, a változó duzzasztás elvét vezettük be. A meglevő árvízvédelmi töltések megerősítéseivel előálló, kereken 30 km hoszszú, átlag 4 km széles, mintegy 12 000 ha kiterjedésű tározóban 2,5—3,5 m mélységgel, a közeljövőben 300 millió, majd a távlatban 400 millió m

3 víz tározható (1. kép). A tározás olyan módon történik, hogy a taA műtárgyépítés előrehaladásával 1972 szeptemberében a régi Tisza-medrét áttöltötték és az új mederbe terelték a Tiszát (3. kép). Az első ütem létesítményei során megépült az 5x24 m nyílású duzzasztó (4. kép), a 12x85 m méretű hajózsilip, és a 4 db cső3. kép: A régi Tisza-meder elzárása 1972 szeptemberében 1. kép. A kiskörei tározó helyszínrajza vaszi árvizek levezetése után. általában máius hó végén vagy júniusban a duzzasztást a normális duzzasztási szint fölé emeljük, a néhány hónapos kis vízhozamú nyári időszakban, leginkább július-augusztus hónapokban előálló vízhiányok pótlására. A vízhiányok bekövetkezése idején a duzzasztás! szint lesülvlyesztése útján szabadítható fel az öntözővíz a főcsatornák számára. A vízlépcső és az öntözőrendszer a folyamatosan növekedő igények gazdaságos kielégítése érdekében több ütemben épül. Az első ütem építése az 1967. évi előkészítő munkákkal (felvonulási létesítmények, körtöltés kialakítása stb.) gyakorlatilag 1968-ban indult meg. A vízlépcső átvágásban épült talajvízsüllyesztés mellett (2. kép). 2. kép. A vízlépcső építése 1972 júliusában 4. kép. A kiskörei duzzasztómű az alvíz felől turbinából álló 28 MW összteljesítményű vízerőtelep (5. kép). Elkészült ezenkívül a tározó alsó részéin a töltéserősítési munkák legnagoybb része, hasonlóképpen megépült a Jászsági és Nagykunsági Főcsatorna első 18—18 km-es szakasza. Az első ütem műveinek a költsége kereken 3,0 milliárd Ft. Az első ütem üzembe helyezésével lehetővé vált egyes költséges többszörös átemelésű tiszai úszó szivatytyútelepek megszüntetése, és a meglevő öntözőrendszerek gravitációs vízellátására való

1 átkapcsolása összesen 31 000 ha területen. Üzemibe helyezésre kerültek egyúttal a vízlépcső hatásterületén új esőztető önitözőfürtök mintegy 4000 ha új területtel. A következő ütemben befejeződik a tározó töltéseinek megerősítése. 1975-ig elkészül a Mezőhéik környéki épülő öntözőfürtök vízállására szolgáló legalsó főcsatorna szakasz. 1978-ig a Nagykunsági Főcsatorna Hortobágy-Berettyóig terjedő szakasza, valamint tovább épül a Jászsági Főcsartorna is. A 80-as évek elejére a tározó is teljesei elkészül, és biztosítani tudja a 300 millió m3 vízpótlást a tiszavölgyi öntözések számára. A Kiskörei Vízlépcső ünnepélyes avatására 1973. május 16-án került sor. Az avatási ünnepségen megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Bondor József építésügyi és 82