Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Dobos Irma: A Visegrád, Lepence völgyi hézvízkút

PcifUveq^ GxlkKAq^ Ucu^tzÁL S Vti/ÚMXp.| UőtifeafuTKr ÖULCibidkiL D(rbtrC)óVi' Oüktciu 2000 m Quarter Miocén Oligocén Eocén homok,ho- ••mészkő, mokkó.agyag^^ márga, a.márga b.köszén Triász kavics, homok,homok kö, a.márga r e t e g réteg-és karsztvíz karsztvíz Tercier Paleozóos l+^

l andezit, f/A oggagpala.fillit. andezittufa ^^ csillámpala, gneisz hasadé kviz igen jo elhelyezkedésére, illetve feltárására alkalmas jó és közepes közepes já igen jó közepes és gyenge rossz •vízzáróval váltakozó- víztároló közét 1. ábra: A Dunakanyar és környéke vízföldtani tömbszelvénye (Vitális Gy. után) S = Sturovo (Párkány); D = Dorog; Pm = Pilismarót; V — Visegrád, Lepence völgyi hévízkút; L = Leányfalu; Sz = Szentendre — 3; Vá = Vác márga) képződmények következtek, vékonyabb-vastagabb amfibolandezit és biotit-amfibolandezit betelepüléssel. Középsőoligocén üledéket 626,5—632,7 m között mutattak ki. Műszaki okok miatt a fúrást nem folytatták tovább, így célját nem érte el. Az 1960-as évektől mind súlyosabbá vált Visegrád ivóvízellátása. A megoldást a Duna mellett feltételezett kavicsterasz feltárása ígérte. A hajóállomás és a Várkapu között meglehetősen keskeny területen néhány eredménytelen próbafúrás után a vízműkutakat a hajóállomástól délre telepítették. Üjabb kismélységű kutakat néhány évvel ezelőtt a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) létesített önálló vízellátásának megoldására, a Lepence patak közelében. Több próbafúrás szelvénye azt mutatta, hogy a teraszkavics a műúttól keletre már egyáltalában nem fejlődött ki. A pleisztocén vastagsága még a 10 m-t is csak ritkán éri el. Feltételezhető, hogy az itt feltárt homokos képződmény semmi összefüggésben nincs azzal a teraszkaviccsal, amely közvetlenül a Duna partján, ha nem is regionálisan, de kifejlődött. Erre mutat egyrészt a maximális 80 1/p-es vízhozam, másrészt az a jelenség, hogy a Duna vízállása nem befolyásolja a kutak vízszintjét. Ez a réteg vízutánpótlódását tehát nem a Duna, hanem a hegység felől kapja. (Kútépítéskor értékelt adat.) Az ismertetett kutatófúrások, illetve vízellátásra irányuló kutak építése után létesült a triász karbonátos képződmények kivizsgálása, geofizikai mérésekkel megalapozva az 1200 m-es kutatófúrás. Geofizikai mérések és értékelésük A községet is magába foglaló Visegrádi hegység területén a geofizikai mérések az 1954. év óta rendszeresen folynak. Graviméteres mérések többször ismétlődtek az elmúlt években (1954, 1956, 1957 és 1970), és az ezekből szerkesztett Bouguer-anomália térkép igen jó felvilágosítást ad a medencealjzat mélységének alakulására. Az 1965-ös mágneses mérések eredményéből az andezit jelenlétére és vastagságára lehetett következtetni. E két, nagy területet átfogó mérést 1971-ben a Dömös és Visegrád közötti szakaszon a geoelektromos középszondázás követte, amely a szeizmikus refrakciós mérések előkészítésére irányult. A részletekre is már kiterjedő mérés célja ugyanis az volt, hogy az adott lehetőségeken belül egy vagy több olyan pontra lehessen javaslatot tenni, amely kedvező lehetőséget teremt Visegrádnak kutatófúrás kijelölésére. 62