Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Levárdy Ferencné-dr. Scheuer Gyula-Tóth Iméréné: Balf fürdő és környékének vízföldtani viszonyai

A kutatási eredmények értékelése A kutatási munkálataink három területrészre terjedtek ki. Első lépésben a forrásterületen 5 kutatófúrást (2. ábra), továbbá a Balfi patak felsőbb szakaszán 2 db <11/1, II/2), valamint a Balf és Fertőrákos között a Fertő partján a nagy sókoncentrációjú pannónia víztartók felderítése céljából 4 db fúrást telepítettünk (II/3, II/6). A fúrások anyagát üledékföldtanilag Molnár B. vizsgálta, a mikropaleontológiai vizsgálatot pedig Kővári J. és Koreczné Laki I. végezték. Ezek alapján megállapítható, hogy a kutatófúsások tortonai képződményeket tártak fel a kisvastagságú negyedkori képződmények alatt, illetve a Halászkunyhói és a Vitorlás telepi fúrások (II/5, II/6) már kismélységben elérték a paleozóos kristályos alaphegységet (3—á. ábra). 1 sz. fúrás 134.20 B mf 2/a sz. fúrás 0203 11,8 "4J9 :••—

56 =9,8 . 11.8 > o 0 241 3J , .'o: ?: 0.1 0 241 3J , 0203 75 — - _ 0203 75 — 0203 75 I u f JeftQ 28,2 14,9 l\ -14.7 nyvsz. +2,00 m(1969.V.) vízhozam: 140 l/p 5,40 m depresszióval szűrőzött szakasz 9,4-13,4 m között nyvsz: +1.17m (1969.V.) vízhozam: 140 l/P 5,

17 m depresszióval szürözött szakasz: 20,2-24,2 m között 3 tőzeg fczss^

j tőzeges iszap és agyag M homok iszap 3 sz. fúrás 13

0,20 B

mf '•••••• 1

:1.1 0203 agyag j ' i j homokos mészkő [23 kavics márga nd meszko l_3,2 5.2 I ^0241 4 sz. fúrás 125,5 Bmf i 72 Íz 0203 17,2 .^1,8 r^.3,4 -18.5 I V . I II I' 275 I r. nyvsz +7,75 m vízhozam : 380 l/p 9,75m depresszióval szürözött szakasz 172-19,9 m között a furat 10,4m alatti szakasza érdemleges vízmennyiséget nem szolgáltatott 3. ábra. A fürdő területén lemélyített fúrások réteg szelvényei A fürdőterületen fúrásokkal feltárt tortonai képződményeket négy részre lehet tagolni. 1. A „badeni agyag" plankton gazdag nyíltabb vízi kifejlődése. 2. A badeni agyag feletti változatos kőzettani kifejlődésű szint. 3. A lithothamniumos foraminiferás lajta mészkő. 4. Kavicsos finomhomokos, apróhomok üledéksor. Hasonlóan a fürdő környékén telepített fúrásokhoz a Balfi patak felső szakaszán és a Fertő-tó partján tortonai rétegeket tártak fel a kutatások során. Ezen vizsgálati eredmények alapján rögzíthetjük, hogy a balfi kénes és savanyú források vize faunával bizonyított tortonai homok és mészkő rétegekből származik. A balfi kénes forrásoknál megállapítható volt, hogy az ásványvíz a Balfi patak irányával megegyező ÉNy— DK-i irányú törés mentén emelkedik fel, és betáplálódik a homokos-kavicsos rétegekbe (5. ábra). Mélységi eredetét bizonyítja, hogy az 1. sz. fúrásban 20—24 m közötti repedezett lajtai mészkőből származott a legtípusosabb ásványvíz. Kimutatható még a forrásterületen egy másik törés is, amely a tortonai homokos rétegek hígabb, ásványi sókban szegényebb vizét vezetik a felszínre (Péter forrás). E törés már a Fertő-tó besüllyedését okozó törésekhez tartozik és iránya is azokkal megegyező. A. források vízutánpótlódását csapadékvize!: biztosítják. Ezt valószínűsíti a források alacsony 12-—13 °C-os hőmérséklete is. A feltárások során 2—1 m-rel a felszín fölé emelkedő feltörő ásványvizek jelentkeztek. Ez azt látszik bizonyítani, hogy a forrásoktól Ny-ra, illetve E-ra levő magasabb felszínű területrészek képezik tápterületüket. Vízföldtanilag Balf környéke elkülönül a Soproni medencétől. A Halászcsárda—Űjhegy—Kőhalmi-domb—Kőhegyi paleozóos vonulata képezi a határt, mert ezek mint vízzárók nagy részben megakadályozzák a Fertőrákosi vonulat vizeinek DK-re történő áramlását, illetve a vízáramlás csak a paleozóos rögök közötti harmadidőszaki képződményeken keresztül — mint ka45