Hidrológiai tájékoztató, 1973

Ábri Balázs: Kutak vízszintlengésének kiküszöbölése

technika-történeti tanszék felállítására vonatkozóan is elhangzottak javaslatok.) A szakoktatásnál tartva rá kell mutatnom arra, hogy a technika-történeti kutatásba az ifjúság is bekapcsolható. Szép példája ennek az a könyv, amelyet a Szegedi Tömörkény István Gimnázium igazgatója az ipari szakközépiskola nyomdász tanulói vizsgamunkájaként adott ki a város nagy fiának, Vedres Istvánnak válogatott írásaiból. (Nemcsak magunknak születtünk. Válogatás Vedres István írásaiból. Szeged, 1965). Másik tanulságos példával szolgált a bajai Tóth Kálmán vízügyi szakközépiskola, ahol a növendékek dr. Zsuffa Istvánná tanárnő irányításával szakkönyvekből és újságokból kifényképezett, illetve kivágott, öt tablón elrendezett többszáz képből és ábrából álló pompás vízgazdálkodástörténeti kiállítást rendeztek az iskola 10 éves jubileuma alkalmából. Utolsónak hagytam azt a kérdést, hogy hogyan képzelem el a megalakítandó munkabizottság működését? Nyilvánvaló, hogy a kutatás és írás személyhez kötött egyéni munka. Annak, aki pl. a római kor hazai vízépítési emlékeivel foglalkozik, semmit sem nyújt az, aki pl. az Ecsedi láp lecsapolásának történetét kutatja, vagy — mondjuk — az alagcsövezés hazai múltja iránt érdeklődik. A közös vonás a sokféle szerteágazó munkában csupán a múlt szeretete, megbecsülése. A munkabizottságnak az érdeklődést és az emlékek megbecsülését kell elsősorban fenntartania. Nem kis dolog, mert a rohamos műszaki fejlődés folytán sok minden válik aránylag gyorsan megvetett „ócskasággá". Figyelemmel kell lennie továbbá a munkabizottságnak az országos és helyi megemlékezések, kiállítások rendezésére kínálkozó időpontokra, hogy kihasználhassunk minden alkalmat a vízügyek jelentőségének minél szélesebb körökkel való megismertetésére. Különösen fontosnak tartom az ilyen megmozdulásokat az egyetemi városokban és a vízügyi szakközépiskolák székhelyén, hogy minél több tehetséges fiatal érdeklődését keltsék fel a vízügyi pályák iránt. Ügy vélem tehát, hogy a bizottságban társaságunk minden szakosztályának és vidéki csoportjának képviseltetnie kell magát. A bizottság félévenként tartandó ülésein felméri majd az előző időszakban elért eredményeket és megvitatja a soron következő feladatokat, kieszközli, ott, ahol kell, a kutatók munkájához szükséges erkölcsi és esetleg anyagi támogatást, elősegíti az eredmények közreadását. Rendszeres előadóülések rendezésére nem gondoltam. A történelmi kutatás iránt érdeklődők szélesebb körének megmozagtására a bizottság évente rendezhet egy vízépítéstörténeti napot. Az ezeken elhangzó előadások heterogén jellegük ellenére termékenyítőleg hatnak majd a résztvevőkre, ötleteket, gondolatokat fognak felvetni és biztosítani fogják, hogy újabb erők kapcsolódjanak be a múlt hagyományait ápoló, nemes, hazafias munkába. Dr. Lászlóffy Woldemár Kutak vízszintlengésének kiküszöbölése ÁBRI BALÁZS Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Debrecen A vízmű vállalatok, köztük .vállalatunk (HBm. Vízés Csatornamű Vállalat) is sok vízműkutat üzemeltet, ezért igen fontos kérdést képez az érzékeny víziadórétegekre telepített mélyfúrású kutakból a víziki,termelés lökésszerű megindítását kiküszöbölő megoldás kidolgozása, aimivel lényegesen meg lehet növelni a kutak élettartamát. Jelenleg ezt technikailag a legkezdetlegesebb megoldással a kútelzáró tolózár kézi úton való fokzatos kinyitásával próbálják megvalósítani. Továbbá valamilyen automatikus, szintén csak nyitást késleltető szerkezet megépítésére történtek bizonyos javaslatok, azonban i/lyen elkészítve és kipróbálva még n,em volt, így erről a megoldásról nem is lehet véleményt mondani. Jeleni tanulmányomban — amelyet kúttervezéshez segédletnek javasolok — más — elméleti — oldíüről igyekszem megközelíteni a kérdést, és a megfelelő megoldást megadni, ami nem más, mint a kutaknál a kezdő csőrakat, illetve állványcső (pozitív kút esetén) belső átmérőjének célszerű megválasztása, ugyanis ennek döntő szerepe van egyebek közt a kút élettartamának megnövelésében. Előnye ennek a megoldásnak az, hogy nem a többé kevésbé bonyolult szerkezetekkel próbálja a kitűzött célt elérni, hanem már ezt megelőzően a tervezés íc lyamán a helyesebb csövezési mód megválasztásává; eleve kiküszöböli az olyan kútkiképzésit, amely a káró? folyamatok (a víztermelés lökésszerű megindulása, iletve leállása, s ennek következtében, létrejövő víz sztatlengéseknek a vízadó rétegre gyakorolt káros ha tása) létrejöttét elősegíti, illetve okozza. Közegészségügyi problémát nem okoz, s mivel nerr valami mechanizmus (szerkeziet), így meghibásodása if kizárt. Hátránya, hogy már megépült kutaknéil csak ellen őrzésként alkalmazható, mert a rosszul megépített kú' megfelelő javítása nehézkes, vagy végre sem hajtható Meg kell még említeni, hogy mint elméleti megoldás csak bizonyos, feltételiek teljesülése esetén érvényes Ezek a feltételeik azonban általában -kielégíthetők. A/ érvényességi határok (intervallumok) a tervezés során a fentieknek megfelelően szabályozhatók. Tehát a tanulmány, illtetve segédlet érvényességiének biztosítására az alábbi feltételezésekkel élünk. — a tervezett (vételezett) vízhozam Qo ITL3/S — a fúrt kút nyomás alatti vízadó rétegre telepíteti — mélységié közepes 100—500 m-ig terjedő — a nyugalmi vízszintje a vizsgálat rövid időtartamára váló tekintettel állandó — a vételezett vízhozamtól (Qo m3/s) függően kialakul a leszívott üzenni vízszint — a kút vízszint különbsége — h

0 m — és a Q

0 m3/s közötti összefüggés közelítően lineáris, s így hánya dósuk a kuitat j ellenző állandó — továbbá a kút tükre lengés közben nem ütközik a kút lefedésébe, vagyis a rugalmas lengés keletkezését kizárjuk — elhanyagoljuk a kútban áramló víz és a kútesövezés rugalmasságát — 'elhanyagoljuk mint előre ismeretlent a nyomás alatti vízadóréteg •rugalmasságát, ami azonban a levezetett összefüggések, és a későbbi üzemi mérések egybevetésével utólag megállapítható — elhanyagolható a kútban áramló víz mozgási energiája mellett a rétegben áramló víz mozgási energiája — a kútcsövek ellenállását közelítésként összevonjuk a réteg dlilená'Jásával, a leszívás tehát a csősurlódást is tartalmazza. A fentiek alapján a levezetések — amelyek az irodalomban megtalálhatók — mellőzésével csak a végképleteket közlöm. 17