Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Erdélyi Mihály: Az Alsó-Tisza-vidéki nagy árvízvédekezés 1970 (Könyvismertetés)

2. kép. Kiszlovodszk, a SITH-kongresszus épülétének főbejárata A III. témakör az ásványvizek és iszapok gyógyászati alkalmazásának balneotechnikai feltételeit tárgyalta. Szovjet, lengyel, jugoszláv és magyar balneológusok, többségükben orvosok fejtették ki véleményüket. Dr. Sziráky István előadásában a magyarországi szakszervezeti szanatóriumokban történő gyógyításról és a fejlesztési lehetőségekről nyújtott átfogó képet. A kongresszus résztvevői megtekintették Kiszlo­vodszk, Esszentuki, Zseleznovodszk, Pjatyigorszk és Szocsi-Maceszta gyógyhelyeket, a gyógyforrásokat és a gyógyfürdők balneotechnikai berendezéseit. Moszkvá­ban megtekintették a Központi Kurortológiai és Fiziko­terápiás Tudományos Kutató Intézetet. A SITH elnöke a kongresszus alkalmával átnyújtot­ta a SITH első aranyérmét I. Kozlov alelnöknek, aki nagy érdemeket szerzett a balneotechnikusok nemzet­közi kapcsolatának fejlesztésében. Megállapítható, hogy a mintegy 350 résztvevő ellené­re a kongresszus rendezése gördülékeny, kifogástalan volt, melyért a Szovjet Nemzeti Szervező Bizottság el­nökét, I. Kozlov alelnököt és a Bizottság minden tagját dicséret illeti, valamint Bokányi Emma tolmácsot és Nyikolaj Kovanov kísérőt, akik fáradhatatlanul dol­goztak a magyar delegáció kellemes és sikeres részvé­teléért (3. kép). 3. kép. A magyar delegáció a kísérőkkel A kongresszussal kapcsolatban megemlítjük, hogy a Nemzetközi Gyógyvíztechnikai Társaság (Société Inter­nationale de Technique Hydrothermale) Magyarországi Csoportja a Magyar Hidrológiai Társaság Balneotech­nikai Szakosztálya keretében 1973. március 15-én tar­totta alakuló ülését a Széchenyi Gyógyfürdőben, ahol a fenti balneotechnikai rendezvényen résztvevők szá­moltak be tapasztalataikról és a SITH vezetőségi ülés határozatairól. Dr. Cziráky József Könyvismertetés Az Alsó-Tisza-vidéki nagy árvízvédekezés 1970 (A VZDOK kiadása, Budapest, 1972. Szerkesztette: dr. Vágás István, 174 old. 62 ábra, 55 kép, orosz- és németnyelvű összefoglaló) Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak ez a szakmai kiadványa annak logikus következménye, hogy e területen át folyt le a nevezetes árvizes időszak tiszai vízgyűjtőjének vízmennyisége. A veszély itt volt a leg­nagyobb, és tartott a leghosszabb ideig. De itt van Sze­ged városa is, és az 1879-es katasztrófának nem volt szabad megismétlődni. Ezt az emberi tényezőt sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, amikor a sikeres védeke­zésre emlékezünk. A könyv nem szakmai beszámoló. Annál sokkal több. Nemcsak ismerteti és értékeli az árvíz eseményeit és a védelmi intézkedéseket, hanem a tudományos hátteret is feltárja. Az árvíz időszakában a természeti jelensé­gek ilyen igen ritkán jelentkező halmozódása kitűnő alkalom volt arra, hogy az egyes jelenségeket együttes hatásaik bonyolultságában is vizsgálják, s ezzel a mű­szaki intézkedéseket megalapozottá tegyék. Erről tu­dósít a 32 szerző 28 tanulmánya, mely három külön részre oszlik. Az első rész a központi irányítás műszaki intézkedé­seit és döntéseit tárgyalja, a hidrológiai viszonyoktól és a töltések állapotától függően. Az általános beszá­molókat Forgó László, a védekezés vezetője és helyet­tese Polgár István írta. Dr. Paczuh István a Területi Bizottság munkáját ismerteti, Kiss György áttekinti a legveszélyesebb töltésszakaszokon végzett védekezést. 119

Next

/
Thumbnails
Contents