Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Majorlaki József: Hidrológus élet Pécsett

Hidrológus élet Péesett 1967. december 15-én ünnepelte a pécsi csoport fennállásának 15 éves évfordulóját. Ez alkalommal a „Hidrológiai Tájékoztatóbban cikket közöltem, amelyben értékeltem társaságunk helyi csoportjának 15 éves munkáját. Az alábbiakban az elmúlt 5 év tevékenységét szeretném összefoglalni. Az ünnepélyes díszülés — amelyre utaltam — nagyon bensőséges légkörben zajlott le, és ezen társaságunk legfőbb helyi reprezentánsai tartottak előadást. Kiss György vízügyi igazgató, a Dél-Dunántúl vígazdálkodását foglalta össze, dr. Páter János, a dél-dunántúli felszíni vizek mikrobiológiai szennyezettségéről tartott referátumot, dr. Szűcs Endre KÖJÁL igazgató-főorvos a dél-dunántúli gyógyfürdők közegészségügyi viszonyait ismertette, dr. Szederkényi Tibor és Rónaki László hidrogeológusok, Pécs egyik legizgalmasabb problémáját ölelték fel előadásukban, amikor a Mecsekhegységi hévízkutatási lehetőségeket boncolgatták. Á szaktudományi ülésszak után került sor a csoport vezetőségválasztó taggyűlésére, amelynek keretében a társaság Pécsi Csoportjának elnökévé Kiss György vízügyi igazgatót, titkárává Szilágyi Elemért, a Pécsi Vízés Csatornaművek főmérnökét választották. A 12 tagú vezetőségbe a vízügyi kérdésekben érdekelt helyi intézmények reprezentánsai, és az eddig legaktívabb hidrológus társadalmi munkások kerültek. A vezetőség szerencsés összetétele, nagy aktivitása és társadalmi munkaszeretete vezetett el ahhoz a pezsgő élethez, amelyről az alábbiakban részletesen számot adhatok. A Műszaki és Természettudomány Egyesületek Szövetsége Baranya megyei Szervezete célul tűzte ki maga elé, hogy minden év márciusában a műszaki propaganda jegyében előadásokat szervez és a műszaki propaganda érdekében valamennyi társegyesületét mozgósítja. Ezt a nemes céliktűzést társaságunk helyi csoportja is magáévá tette, és a Műszaki Propaganda Hónap keretében minden évben a legégetőbb szakmai problémákat megvilágítva, igyekezett programját öszszeállítani. Eme célkitűzés jegyében került sor 1968. márciusában az új elnök, Kiss György vízügyi igazgató nagyjelentőségű előadására, amelyet a „Dél-dunántúli gazdasági fejlődését megalapozó vízügyi feladatok" címmel tartott meg. Ebben az előadásban koncepcionálisan megadta azokat az irányelveket, amelyeken Pécs és Baranya vízügyi kérdései a társadalmi és gazdasági fejlődéssel összhangban fejleszthetők. Az előadás úgyszólván meghatározta a társadalmi atkivisták szerepét és feladatát az elkövetkezendő 5 évre, amellyel a vízügyi államigazgatás, az egészségügyi vízvédelem, a vízügyi tervezés, a mennyiségi és minőségi vízgazdálkodás, vízvédelem munkáját támogathatják. A Dráva vízgyűjtő baranyai szakaszának vízgadálkodási terve mind ez ideig lényeges probléma volt a terület szakemberei számára. E témában Balló Iván, a VIKÖZ főosztályvezetője tartott értékelést, a „Feketevíz vízrendszer területi vízgazdálkodási terve" címmel. Az előadást Dél-Baranya 1800 km

2 területű részét, és annak gazdasági, vízgazdálkodási jövőjét érintette. Csoportunk lényeges tevékenységének tartotta a térség vízföldtani viszonyainak és topográfiai adottságának helyszíni megismerését is. Ezért csaknem minden évben egy-egy kiragadott terület speciális adottságainak megismerésére tanulmányutakat szerveztünk. így került sor 1968. szeptemberében a kelet-baranyai hidrológiai tanulmányút megrendezésére. Pécs vízellátásában távlati szempontból nagyjelentőségű lehet a máriakéméndi felszínalatti vízkészletek kitermelése. A tanulmányút első állomása ezért Máriakéméndre vezetett, a júra időszaki mészkő és a pannónia alapkonglomerátum megtekintésére. A tanulmányút keretében előadást tartottak: Dr. Erdélyi Mihály, a VITUKI tudományos főmunkatársa, a kelet-baranyai hidrogeológiai viszonyok jellemzéséről, a vízbeszerzési lehetőségekről és azok értékeléséről. Dr. Szederkényi Tibor, MÁFI osztályvezető, Mohács környékének hidrogeológiai feltárásáról, Vass Béla, ÉKV főmérnök a kelet-baranyai karsztvizek előfordulásáról és hasznosításáról tartott előadást, Szilágyi Elemér főmérnök és Bauer Mária egészségügyi mérnök, a mohácskörnyéki vízbeszerzést, és a városi vízellátás jövőjét taglalta. A tanulmányút végén a Jeneyi-völgyi kutak és a mohács—pécsi vízkivételi mű megtekintésére került sor. 1968. október 2—4 között rendeztük meg a pécsi vízépítőipari napokat „Árvédelmi töltések és földgátak építése" témakörben. A „Vízépítőipari Napok" keretében került sor a Margitta-szigeti töltésépítések megtekintésére; az orfűivölgyben lévő tórendszer és völgyzárógátas építéstechnológia megismerésében részesülhettek a „Vízépítőipari Napok" résztvevői. 1968. novemberében került sor „A hidrológia a területi vízgazdálkodás gyakorlatában" című ankét megrendezésére. 1969-ben a műszaki propaganda keretében társaságunk exponálta Pécs város csapadékvíz elvezetésének problémáit. Ebben a témában ankétot rendeztünk, ahol „A mezőgazdaság szerepe a felszíni vizek elvezetésében" témakör előadója Csekei Tibor osztályvezető, mezőgazdasági mérnök, öntözési szakmérnök volt. A témához hozzászóltak: Somogyi Béla, a Pécs megyei Város Tanácsa V. B. mezőgazdasági osztályának vezetője, Margittay László, az Állami Gazdaságok laborvezetője és Várnai Tivadar KÖJÁL főmérnök. „A városépítés hatására a felszíni vizek elvezetésében Pécsett, témacsoportban a referátumot Szappanos Ferenc mérnök tartotta. Ebben a témacsoportban hozzászóltak Hirdi Ferenc, a Városi Tanács akkori ÉKV osztályának vezetője, Erdősi Ferenc, a Dunántúli Tudományos Intézet kutatója és dr. Szabó Lajos megyei főorvoshelyettes. Pécs város csapadékvíz elvezetésének főbb műszaki koncepcióiról és feladatairól Polohn István (VÍZIG, Pécs) osztályvezető adott értékelést. Felkért hozzászólók: Horváth Béla (VÍZITERV), Soltész József (OVH), Kinczler Gyula (MÉLYÉPTERV). Csoportunk alakuló közgyűlése során megfogalmazást nyert az az igény, hogy egyik feladatunknak tekintsük a magyar—jugoszláv vízügyi kapcsolatok elmélyítését, tekintettel a határterületi jellegre. Nagy felkészültséggel, sok előkészítő munkát áldozva rendeztük meg 1969. május 14—16. között a „Pécsi Hidrológiai Nap"-okat, jugoszláv szakemberek előadásainak programjával. A „Duna—Tisza—Duna vízrendszer ismertetése" című előadást Vojislav Jovanovic mérnök tartotta meg, „Az 1924—1926. évi apatini töltésszakadások körülményei"-nek ismertetését Kálmán Cinkler oki. mérnök tartotta. A „Bajai csatorna felmérési munkái"-t dr. Stevan Bruck ismertette. A „Védtöltések építése hidromechanizációval" című előadást Karló Cahun oki. mérnök tartotta meg, „Herbicid alkalmazása a baranyai területen" címmel tartott előadást dr. Gojko Pivar oki. mérnök, „Herbicid alkalmazása a karsztos Istriai-félsziget területén" című előadást Ana Skender ismertette. 1969. októberében a Nyugat-Mecsek déli előterében végzett hidrogeológiai és geofizikai kutatások eredményeiről rendeztünk ankétot. Az ankéton a következő előadások hangzottak el: „Ipari geológiai kutatások hidrogeológiai eredményei a Nyugat-Mecsek déli előterében" című tanulmány előadója dr. Szederkényi Tibor volt. „A geoelektromos kutatási módszerek alkalmazása a vízfeltárás hatékony113