Hidrológiai tájékoztató, 1973
HÍGTRÁGYA-HASZNOSÍTÁSI ANKÉT - Kiss Ottó: A hígtrágya hidraulikus szállításának műszaki kérdései
a telep kialakítása, főként pedig a gépi berendezések tervezése és üzemeltetése alkalmával figyelembe kell venni. A felmerülő kérdések közül csak néhányat kívánok kiragadni, és elsősorban azokról a tapasztalatokról és eredményekről kívánok rövid tájékoztatást adni, amelyeket e témában az Agrártudományi Egyetem Gépek Üzemeltetése Tanszékén az elmúlt években szereztünk és összegyűjtöttünk, részben tanszéki kutatás keretében, részben pedig a MÉM műszaki fejlesztési főosztálya, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a Szarvasi Állami Gazdaság és a MÉLYÉPTERV megbízásából végzett vizsgálataink során. Tanszékünk témával kapcsolatos munkái a hígtrágya szivattyúzhatóságának vizsgálatára, valamint a hígtrágya szállítására szóba jöhető szivattyúk, csővezetékek és szórófejek kiválasztására, ezek alkalmassági vizsgálatára és fontosabb jellemzőinek megállapítására irányultak. A hidraulikus szállítás szemszögéből a hígtrágya inhomogén keverékanyagnak tekinthető. Szivattyúzhatóságát több tényező befolyásolja, amelyek közül a legfontosabbak: a bélsár, a vizelet és a víztartalom, illetőleg az ezek aránya által megszabott töménység, továbbá a hígtrágyában lévő, ki nem szűrhető idegen .,szennyező" anyagok mennyisége és azok mérete, valamint a hígtrágya rétegeződése. A nagyméretű, darabos anyagok gerebrácson való visszatartása, illetőleg kiszűrése mindenképpen indokolt és szükséges a szivattyúk védelme érdekében. A rétegek kialakulása a hígtrágyának a kivételét a gyűjtőaknából és átemelését a tározóba, vagy a fázisbontó létesítményre nagymértékben gátolja, ezért a szivattyúk zavartalan üzemeltetése érdekében fizikailag megközelítően homogén keveréket kell létrehozni, a rétegeződés megszüntetésére lehetőséget kell biztosítani. Különösen indokolt ez ott, ahol a szivattyúk bekapcsolása szintérzékelő automatikával történik. (A fázisbontás nélküli hasznosítás rendszerében az átmenetileg tárolt hígtrágya homogenizálása funkcionális követelmény.) Az apró szemcsés anyagok (föld, homok) és egyes szálasanyagok (mint pl.: az állati szőr, amely az egyik legtöbb kellemetlenséget okozó anyag), a hígtrágyából nem szűrhetők ki. Ezen anyagok és a különböző töménységű hígtrágya szállítása által támasztott igényeket a szivattyúk konstrukciós kialakításával, illetőleg a célnak legjobban megfelelő szivattyúk kiválasztásával lehet kielégíteni. A hígtrágya, mint szállítandó anyag, a szivattyúval szemben a következő fontosabb követelményeket támasztja: — Járókerekének, illetőleg lapátozásának kialakítása tegye lehetővé a zagyszerű, változó töménységű anyag szállítását. — Biztosítsa a ki nem szűrt — vagy ki nem szűrhető — idegen anyagok átbocsátását megfelelően nagy áramlási keresztmetszetek révén a dugulások elkerülése érdekében. —• A szivattyú folyadékkal érintkező részei az eroziós-korroziós károknak ellenálljanak. Az üzemeltetés szemszögéből nem közömbös a trágyaszivattyúk telepítési, elhelyezési rendszere. E tekintetben — mint közismert — folyadékszint felett elhelyezett szívócsöves-rendszerű és folyadékszint alatt elhelyezett, ráfolyásos rendszerű, vagy pedig merülő rendszerű szivattyúkat különböztetünk meg. A szívócsöves rendszer előnye a beépítés, szerelés, karbantartás, hibaelhárítás többi rendszerhez viszonyított egyszerűbb volta. Azonban az önfelszívós szerkezetű MOHNO szivattyúk kivételével az indítás megkönnyítése, illetőleg a mindenkori feltöltés elkerülése végett a szivattyú szívócsövét lábszeleppel kell ellátni. A lábszelepnél azonban gyakori a trágyalerakódás és emiatt tökéletlen a lábszelep zárása. Ez a hiba üzemzavart okoz és ennek elhárítása körülményes. További üzemeltetési problémát jelent a hígtrágya jelentős mennyiségű gáztartalma. Az elnyelt, illetve képződő gázok a centrifugái-szivattyú szívókészségét erősen korlátozzák, esetenként 0-ra csökkenthetik. Ezek az okok a szívócsöves rendszerű centrifugáiszivattyú alkalmazásának lehetőségét csaknem teljesen kizárják. Ezért ráfolyásos, vagy méginkább merülő rendszerű centrifugáiszivattyúkat célszerű alkalmazni, amelyeknél még az az előny is fennáll, hogy a szivattyúk működtetése megfelelő segédberendezéssel — kapcsolóórával, szintérzékelővel — automatizálható. A hígtrágya töménységének a szivattyúzhatóságra gyakorolt hatása mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a centrifugál szivattyúk jelleggörbéinek módosulását sem. Az 1. ábrán a BFSz—1012 típusú szivatytyúval felvett jelleggörbéket ábrázoltuk víz (a), továbbá 1,9% (b) és 5,4% (c) szárazanyagtartalmú hígtrágya szállítása esetén. H [m] 16 14 12 10 P [kW] I- 5 4 _ 1 p-t 1 1 r~ 200 W0 600 800 1000 1200 1A00 1600 1800 2000 Q.[lif/min] 1. ábra. A BFSZ—1012 típusú szivattyúval felvett jelleggörbék 102