Hidrológiai tájékoztató, 1973
HÍGTRÁGYA-HASZNOSÍTÁSI ANKÉT - Csávás Imre: A hígtrágya öntözéses hasznosításának agronómia feltételei
3. táblázat Hígtrágyák szilárd fázisának trágyaértéke átlagadatok alapján Hagyományosan kezelt istállótrágya Szűréssel kombinált g (g ó|.g C - , a ^ , g >o ülepítéssel d ö a - tUlii ^ M, IIÜli, Rlít^I ág > s w eloulepítőnutőulepito n ° * sí8A|tg§J jl £ a 'B « ö H * 5 " szétválasztott szilárd fázis g * * * " g > » > 10 11 L. Nedvesség% 75 70 72,8 78,7 2. Szárazanyag% 25 30 27,2 21,3 3. Szervesanyag% 21 20 20,0 16,5 4. Hamu% 4 10 7,2 4,8 5. összes N% 0,4—0,5 0,6-0,8 0,67 0,58 6. P 20 6% 0,2 0,4-0,5 0,51 0,84 7. K 2O% 0,6 0,6-0,7 0,18 1,02 8. C/N arány 21—26 15-20 15 14,2 81,5 82,1 — 83,6 81,4 65,0 18,5 17,9 — 16,4 18,6 35,0 15,7 14,1 — 12,3 12,0 18,7 2,8 3,8 — 4,1 6,6 16,3 0,36 0,46 — 0,25 0,72 0,75 0,50 0,63 — 0,19 1,60 0,27 0,49 0,09 — 0,52 0,06 0,23 22 14 — 24,5 9 12,4 4. táblázat A hígtrágya összes száraz, szerves és tápanyagtartalmának %-os megoszlása szétválasztott híg, illetve szilárd fázisban Megnevezés S7al ma szűrőn Szűrésse l kombinált SváSot? e1 0; é s t utóülepítőn szétválasztott Szétválasztott anyagmennyiség% 80 20 80 20 Szárazanyag% 62 38 74 26 Szervesanyag% 60 40 70 30 NPK együtt°/o 78 22 90 10 Megjegyzés: számítva a 2. és 3. táblázat adatai alapján Végül csírateszt vizsgálataink eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy mivel a hígtrágyák és a szétválasztott híg fázisok egyaránt igen tömény szuszpenziók, továbbá sok biogén anyagot is tartalmaznak, a csírázást erősen gátolják. Ezért a vetések és a fejlődés kezdeti stádiumában lévő növényállományok öntözése csak l:5-nél nagyobb arányban hígított hígtrágyával ajánlatos. A gyakorlati tapasztalatok mindazoknál azt mutatják, hogy a kifejlett növényekre a kiadott kövér hígtrágya sem volt káros, ha az öntözést tiszta vizes leöblítés követte. A hígtrágya öntözéses hasznosításának agronómiai feltételei CSAVAS IMRE Szarvasi Állami Gazdaság Hazánkban a nagyüzemi szakosított állattartó telepek (ritka kivételektől eltekintve) mezőgazdasági nagyüzemekben, vagy azokhoz szorosan kapcsolódva épültek fel. Ennek következtében gyakorlatilag nincsen olyan nagyüzemi állattartó telepünk, amelynél a keletkező hígtrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezése és hasznosítása eleve kizárt volna. Emellett a hígtrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezésére és hasznosítására szolgáló módszerek olcsóbbak is, mint a hígtrágya megsemmisítése, tökéletes lebontása. Következésképpen hazánkban a mezőgazdasági hasznosítás a hígtrágya-kérdés megoldásának legjárhatóbb útja. Ahhoz azonban, hogy a mezőgazdasági szakemberek eljussanak ehhez a következtetéshez, alapvetően tisztázni kell a hígtrágya helyét, szerepét, súlyát az üzem97
