Hidrológiai tájékoztató, 1972

Áll Lajos: A Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat műszaki, gazdasági tevékenysége 1962-1972

V. ütemben tovább bővült a regionális vízellátási rendszer. Az első négy ütem már megépült, s az V. ütem tanulmányterve elkészült. II. A Sajómeníi Vízművek alapítása A borsodi vízellátási rendszer tanulmánya alapján az OVF főigazgatója által előterjesztett beruházási programot a Minisztertanács 4372. (VII. 2.) 1956. számú határozatában jóváhagyta. A beruházási program lebonyolítását feladatként a Vízügyi Beruházási Igazgatóság (továbbiakban VIZIBER) kapta. A terület rendkívül nehéz vízellátási gondjainak mielőbbi enyhítése érdekében, az OVF maximális segítségnyújtása mellett, 1956. augusztus 10-én megkezdődött az ország első regionális vízellátási rendszerének építése. Az épülő regionális vízmű üzemeltetésére 1962ben az OVF új vállalatot alapított és létrehozta a Sajitómenti Vízműveket Kazincbarcika székhellyel. Kezdetben a vállalat alapvető feladata a Sajó völgyének ivó és ipari vízellátása és szennyvízelvezetése volt. Alapvető feladat mellett egyéb tevékenység: Kisebb ipari szolgáltatás, szerelés, karbantartás, valamint építőipari tevékenység, ezen belül kútfúrás, törpevízmű építés, vízellátási létesítmények karbantartása, fejlesztése. Ebben az időben a mai regionális vízműnek csak egy kisebb része üzemelt. Ezek közé tartozott a borsodsziráki I. telep, a Kazincbarcika II., Il/a telep, a szuhakállói II/l és az ormosbányai II 2 átemelő telepek. E rendszer 1962-ben tovább bővült a megépített alacskai 1/1 és afherbolyai II/3 átemelővel és a hozzá tartozó gerinchálózattal, valamint ekkor helyezték üzembe a Bódva folyó vízhozamának pótlása céljából a Rakaca-völgyi tározót. A megalakulás évében a vállalat állóeszköz értéke 184 millió Ft volt, termelési értéke pedig 12 millió Ft. Átlagos napi víztermelés 12 ezer m

3/'nap. III. A Sajómenti Vízművek fejlődése A Borsodi Vízellátási Rendszer programjának megfelelően később tovább bővült a rendszer, 1966ban vállalatunk kezelésébe kerültek az Ózd vízellátását biztosító telepek és a hozzátartozó gerincvezetékek. Ugyanebben az évben megkezdődött a lázbérci III. felszíni vízmű próbaüzeme, valamint a vadnai III/l átemelőtelep üzembehelyezése. A szervezeti szempontból két vízellátási övezet Borsodi Regionális Vízüzem, Özdi Regionális Vízüzem (továbbiakban BRV, ORV) a vadnai átemelőknél csatlakozott egymáshoz, s ezáltal összefüggő vízellátási rendszer jött létre Borsodszáráktól egészen Ózdig. 1966-ban a Borsodi Hőerőműtől üzemeltetésre átvettük a berentei biológiai derítőt, s ezzel a vállalati tevékenység — mely lényegében csak ivóvíz szolgáltatásra és építésre szorítkozott — kiterjedt a szennyvíz tisztításra is. 1967-ben az Északmagyarországi Vegyiművek ivó és ipari víztermelő, valamint a szennyvíztisztító telepeit üzemeltetés céljából vállalatunknak adta, s ezzel a vállalat tev ókenysége ismét bővült az ipari vízellátás területével. Mint új létesítmény ebben az évben lépett üzembe a borsodsziráki I/a telep. 1968-han újabb ipari víztermelő telepet kaptunk, mely a Borsodi Vegyi Kombinát beruházásaként a Sajóecsegi J. számú ipari vízmű mellett épült. Bekapcsolódtunk a Mátrai üdülő övezet vízellátásába ugyanebben az évben. 1968-ban épült meg a Köszörű-völgyi tározó és a víztisztítómű, mely a Mátra északi oldalának településeit, üdülőit és szanatóriumait hivatott ivóvízzel ellátni. A víztermelő telepekkel együtt épült a regionális rendszer gerincvezetéke és elosztó hálózata. Ma már 38 települést, ebből Kazincbarcika, Ózd várost látjuk ©1 ivózízzel és vízhiány esetében ideiglenesen, Miskolc várost is ki tudjuk segíteni. A múlt évben összekötöttük a regionális rendszert a miskolci városi vízellátó hálózattal egy 500 0-jü kooperációs vezetékkel, s ezzel gyakorlatilag összefüggő vízhálózat alakult ki Tapolcától és Lillafüredtől egészen Ózdig és Szendrőig. A vállalat állóeszközállománya 1962-től a 184 millióról 1972-ig 1 milliárd Ft-ra, termelési értéke pedig a 12,8 millióról 150 millió Ft-ra nőtt. Víztermelés összesen 1962-ben 12 ezer m

3/nap volt. 1972-ben össz. víztermelés 85 ezer m3/nap. IV. Az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat létrehozása 1970. új fejezetet jelent a vállalat életében. Északmagyarország területén a kialakulóban lévő Borsodi Vízellátási Rendszert és a Mátrai — Nógrádi Regionális Vízművet, mint a Mátra—Nógrádi vízellátási rendszert tovább kell fejleszteni. Ezzel összekapcsolásuk után kialakul egy Északmagyarország egész területét átfogó vízellátási rendszer. Ennek a komplex feladatnak az ellátására az Országos Vízügyi Hivatal 1970. október 1-től átszervezéssel létrehozta az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatot a Sajómenti Vízművekre, mint bázis vállalatra alapítva. (A székhely Kazincbarcika.) A vállalat működési területe Borsod—Abaúj— Zemplén megye, Heves megye egyrésze, Nógrád megye a Balasagyarmat — Aszód közötti úttól keletre eső részével. A vállalat tevékenységi köre is kibővült. Az ivó, ipari vízellátás, a szennyvíztisztítás mellett el kell látni a regionális rendszerhez kapcsolódó: Mezőgazdasági vízhasznosítás és aszálykár elhárítás, ipari-mezőgazdasági szerviz szolgáltatás, a tervezés és szaktanácsadás, ár- és belvíz védekezés, az építési, szerelési feladatokat. V. A vállalat műszaki tevékenysége megteremtése előtt a) Ivóvízellátás A Sajó-völgyi települések ivó-, ipari vízigényeinek kielégítésében a legnehezebb időszak 1963—1964. volt. A rendkívül csapadékszegény időjárás következtében a vízigény rohamosan megnőtt, ezzel szemben a termelőtelepi kapacitás a talajvízkészlet kimerülése következtében csökkent. A vízkészlet csökkenésén túl a vízszolgáltatást nehezítette az egyes vízellátási övezetek összekötésének hiánya. Ilyen körülmények között fogyasztóink vízellátását csak korlátozással tudtuk megoldani. 1964. után esetenként még előfordult időszakos vízhiány, de ez a rendszer bővülésével teljesen megszűnt. Ma fogyasztóink vízigényét a rendelkezésre álló tartalék kapacitással biztonsággal kielégítjük. 1966-tól a vízszegény Sajó-völgye volt az egyetlen hely az országban, ahol a nagy szárazság következtében vízkorlátozásra nem került sor. Ez a tény a meglévő termeiléskapacitáson túlmenően a rendszer regionális jellegéből is adódott és ezzel az új vízellátási rendszer kiállta a próbát. Beváltotta a hozzáfűzött reményeket és így ennek köszönhető, hogy ma egymásután alakulnak ki az országrészeket, ezen belül területeket átfogó regionális vízellátási rendszerek. 1972.