Hidrológiai tájékoztató, 1972

Dr. Balázs Dénes: Magyar szpeleológiai kiadványok - Dr. Bendefy László: Húszéves a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat

A tudományos ülésszak második napján két bak­teriológiai előadás mellett több konkrét álló és folyó­vízzel foglalkozó hidrobotanikai, hidrozoológiai, illetve hidroökológiai előadás hangzott el. Érdekes képet kaphattunk a Crustaceae plankton mennyiségi változásairól a Balatonban, és a kevéssé kutatott Velencei tó zooplankton szervezeteiről. A folyó fő- és mellékágak hidrobiológiái egymásra hatá­sának vizsgálatáról szóló előadás a potamobiológia egyik fontos problémakörébe tartozott. A rizsföldek hidroökológiai viszonyairól elhangzottak bizonyos fo­kig az asztetikus vizek jelenségeinek modellszerű ké­pét tárták elérik. Dr. Zsirai Kálmán főorvos előadásában a Hévizi tó gyógyhelyi környezetének idegrendszeri hatásairól szólt igen jól érzékeltetve olyan bioszféra-hatásokat, amelyek a hidrobiológusok körében kevésbé ismertek. Garád Róbert főmérnök előadásából hallhattuk, hogy a Fertő tó fejlesztés ügye az anyagi és a szer­vezési nehézségek ellenére is egyre inkább az érdek­lődés előterébe került. Ezt az előadást is szépen il­lusztrálta a bemutatott rövid film. Az Egyesült AraB Köztársaságból éppen szabad­ságon itthon tartózkodó dr. Entz Béla élményszerű előadásában ismertette a 4500 négyzetkilométeres „Nasszer tározó-tó" vízgazdálkodási és hidroökológiai problémáit. Nagy érdeklődés előzte meg dr. Hortobágyi Tibor szakosztályi elnökünk előadását az 1971. augusztusá­ban Leningrádban megtartott Nemzetközi Limnológiai Kongresszusról. Az ülésszak utolsó napján elhangzott három elő­adásban és ismertetésben az algatömegprodukció vizs­gálati problémáiról, a C 1 4 izotóptechnika alkalmazási lehetőségeiről a hidrozoológiában, és a foto organotróf acetáthasznosítás kérdéséről hallhattunk értékes be­számolókat. Ezek után pedig dr. Bérezik Árpád ismertette az MTA bioszféra kutatási programjának a hidroszfé­rára vonatkozó részét, és a közeljövőben megoldandó íontosabb hidrobiológiái kérdéseket. Az előadásokat rendszerint több hozzászólás kö­vette, nem volt ritka az élénk vita sem, amely az ülések közötti szünetekben is gyakran folytatódott. Dr. Hortobágyi Tibor zárszavában összegezte a tanács­kozás tapasztalatait. Az MTA Biológiai Kutatóintézetének gondosko­dása ez alkalommal is kitűnő körülményeket bizto­sított a hidrobiológusok évenkénti seregszemléjéhez. Dr. Andrikovics Sándor Magyar szpeleológiai kiadványok A barlangok kutatásával foglalkozó tudomány, a szpeleológia igen komplex tudományág. Szűkebb ér­telemben a barlangok keletkezésével, típusaival, for­makincsével. sajátos klimatikus és hidrológiai viszo­nyaival, a barlangok élővilágával foglalkozó kutatás­területek tartoznak körébe, de szoros kapcsolat áll fenn a „barlangban kutató" régészettel, őslénytannal, embertannal stb. is. A szpeleológiai kutatások szerteágazó volta miatt a szakmai közlemények is igen sokféle kiadványban jelennek meg. Vannak azonban kifejezetten karszt­és barlangkutatási kiadványok is, így haz'mkban a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kiadásá­ban megjelenő évkönyvek, valamint a Karszt és Bar­lang című kiadványsorozat. A Karszt- és Barlangkutatás c. évkönyvek soro­zatának első kötete 1959-ben jelént meg, azóta továb­bi öt kötet látott napvilágot. Ezek az évkönyvek álta­lában idegen nyelvű cikkekben dokumentálják a tudományág legújabb kutatási eredményeit, amelyek közül számos dolgozat a hidrológusok számára is ér­deklődésre tart számot. A másik népszerűbb, magyar nyelven, de idegsn nyelvű tartalmi kivonatokkal megjelenő, főleg hazai vonatkozású kutatási anyagokat tartalmazó kiadvány­sorozat a Karszt és Barlang. 1961 óta évenként álta­lában két füzetben jelenik meg, és gazdag illusztrá­ciós anyaggal közli a hazai karsztvidékek legújabb kutatási eredményeit, de beszámol, ismertetéseket kö­zöl külföldi karsztterületekről, szakmai kongresszu­sokról, ankétokról stb. Számos cikk jelent meg hazai karszthidrológiai kutatási eredményekről. Mivel egyik kiadvány sem kerül nyilvános ter­jesztésre, illetve könyvárusi forgalomba, az érdek­lődő szakemberek, illetve intézmények, vállalatok a Magyar Karszt- és Barlangkutató. Társulattól szerez­hetik be. Megrendelhető utánvéttel is a következő cí­men: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6—8. Dr. Balázs Dénes Húszéves a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Alig néhány évvel hazánk felszabadulása után né­hány haladó szellemű lelkes mérnök, köztük is egyik legelsőként Hajnal Sándor, az egykori jónevű mér­nöki iroda nagy tapasztalatú vezetője, mérnöki kol­lektívában egyesülve felajánlották szolgálataikat a kormányzatnak. Ebből a kezdeményezésből, ebből a kicsi magból nőtt ki a szocialista építőipar fejlesz­tésének egyik fontos eseményeként a műszaki ter­vezés állami szervezete. Ez a szervezet tette lehetővé számtalan nagy létesítmény színvonalas tervezését, és azoknak a nagy tapasztalattal rendelkező mérnöki csoportoknk a kialakulását, amelyekből ma az állami műszaki tervezés speciális ágazatai kinőttek. E műszaki kollektívák között talán a legmaga­sabbra ívelő utat a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda, illetve ma: Vállalat (FTI) járta meg. Kevés olyan tervszerű vállalat van az építési ágazat területén az országban, amely két évtized aLatt létszámát, profil­ját és tevékenységi körét illetően az alapításának 20 éves jubileumát ünneplő FTI-vel felvehetné a ver­senyt. 1972.

Next

/
Thumbnails
Contents