Hidrológiai tájékoztató, 1972

Sárközy Géza-Gordos Árpád: Komárom megyei regionális vízellátási rendszerek

A vízigények biztosítása a regionális rendszerekhez A három regionális rendszer vízbeszerzésének megoszlását mutatja a 4. táblázat. A három regionális rendszer gyakorlatilag kétféle vízből fog táplálkozni: felszín alatt kis mélységből származó vizekből és karsztvizekből. A termelőtelepek előtt elhelyezkedő számok a regionális rendszereket jelölik. A vízbeszerzés és -elosztás módjait szemlélteti a 2., 3. és 4. ábra. A vízelosztási ábrák nem tüntetik fel valamennyi település fogyasztását, osupán az elosztás elvét kívántuk ábrázolni. H,51 rtf/p / m

3/p C11,03 m

3/p '0,26 m

3/p \ Környebán'ya Kecskéd Sikvölayí potafc felé Vértesszölös Környe Kömlöd Bokod Karszttf Tatabánya II. Kisbér felé Bokodi vizmí) 0,32 m

3/p Vértessomló 0,18 m

3/p Várgesztes Oroszlány n 0,42 m

3/p XIV/a vízakna Tatabánya I. q.ált.,m

3/nap q,max,m

3/nap q.óracsúcs, m

3/p Tatabánya 1. 5?57 6407 5,87 Tatabánya II. 21821 29150 25,60 .Vértesszölös 273 360 0,42 Környebánya 116 157 0,32 Környe 1105 1296 1,51 Kecskéd 211 283 0,08 Kömlöd 88 110 0,18 Vértessomló 152 194 0,32 Várgesztes 71 110 0,18 Oroszlány 8762 11089 11,10 Bokod 178 220 0,37 2. ábra. Tatabánya—Tata—Oroszlány—Kisbér regionális vízmű vízellátási terve A regionális vízművek telepítésének előnyei, a regionális és kisvízművek összehasonlítása A vízföldtani viszonyok és vízbeszerzési lehetőségek ismertetéséből egyértelműen arra a következtetésre lehet jutni, hogy Komárom megyében nagy vízmennyiségek kitermeléséhez kedvező vízföldtani adottságok vannak. A telepítendő vízkivételi művek hidrogeológiai védőövezetét biztosítani lehet. A jelenlegi kisvízművek védelme az ipari tevékenység szétszórtsága miatt viszont egyre több gondot okoz. A Dunántúlra jellemző településsűrűség Komárom megyében fokozott mértékben jelentkezik, így az országos átlagnál kedvezőbb a távvezetékhosszra jutó településszám. A regionális rendszerek főnyomóvezetékei a későbbiek folyamán egymással összeköthetők, és így a folyamatos ellátás és üzembiztonság nagymértékben növelhető. A létesítmények és berendezések száma lényegesen lecsökken a regionális vízművek kiépítésével, és így a kiszolgáló létszám is csökken. Kis vízműveknél a szükséges közvetlen üzemeltetési létszám 191 fő, a regionális vízművek létszámigénye csupán 111 fő. A regionális vízművak telepítésével lényegesen lecsökkenthetők a települések beruházási költségei. Fajlagos beruházási költségek összehasonlítása Regionális rendszerek: Tatabánya térségi regionális rendszer 8 950 Ft,m

3/nap, Dorog térségi regionális vízmű G 650 Ft m

3/nap, Komárom térségi regionális vízmű 6 350 Ft/m'./nap. Egyedi ellátású vízművek: Bana 16 800 Ft m

3/nap, Szend nagyközség 16 000 Ft/m" nap. Tarján 15 600 Ft/m

3/nap. Látható az adatokból, hogy a regionális vízművek fajlagos beruházási költségei Komárom megyében jóval kedvezőbbek, mint az egyedi vízművek beruházásai. Ugyancsak kedvező az üzemköltségek alakulása is a regionális rendszereknél az egyedi ellátású településekkel szemben. Fajlagos üzemeltetési költségek: (Értékesített vízművek üzemköltség átlaga 5,29 Ft Ín3 regionális vízművek üzemköltségei: Tatabánya térsége 1,99 Ft m3 Dorog térsége 3,14 Ft/m3, Komárom térsége 1.18 Ft/m3. A szolgáltatásra kerülő vizek felszín alatt kis mélységből nyerhetők, a bányavizet értékesítő Tatabánya térségi regionális rendszernél pedig — az aktív vízvédelem miatt — a nagy mennyiségű vizet mindenképp felszínre kell emelni, így az üzemköltségek mutatói indokoltan kedvezőek. A szükséges tározótérfogatok kialakítása leegyszerűsödik. ellenőrzésükhöz kevesebb berendezés és idő éllegendő a regionális vízműveknél, mint kisvíz1972.