Hidrológiai tájékoztató, 1972

Dr. Bendefy László: Krieger Sámuel

Vertics Ferenc készített igen jó másolatot. Ezeket ugyancsak a szekszárdi megyei levéltár őrzi. Vertics Ferenc, (aki nem azonos V. Józsefiéi) már 1769-beri tervet készített a Sió szabályozására (4). Címe: „Conspectus decursus fluvii Sió ... etc.". Mivel tudjuk azt. hogy a Sió és a Sárvíz szabályozásának ügyét kezdettől Bőhm Ferencre bízták, Vertics Ferenc csali Bőhm beosztott mérnökének tekinthető. Hogy Krieger ebben az időben már a bécsi Udvari Kamara mérnöke volt, azt teljes hitelességgel a bécsi Hofkammer-Archiv mutatókönyvei és iratai bizonyítják. A kamara mérnöki állományába kerülni azonban nem volt könnyű dolog. 1772. januárjában Krieger Keresztély Ernő, a jótnevű és befolyásos pozsonyi orvostudor, majd hogy nem pörlekedő hangú iratban kéri az Udvari Kamarától unokaöccsének kinevezését CJ), ami meg is történt, és most a 20 éves ifjú mérnököt a Sió- és a Balaton-szabályozás munkálataihoz rendelték. Itteni munkálkodása olyan nagy jelentőségű, hogy ezzel külön fejezetben foglalkozunk. 1775-ben rövid időre Mohácsra küldik, ahol az előző évi árvíz és a jég a partokat és a kikötőt megrongálta. Feladata az elpusztult kikötő és partszakasz térképezése és tervek készítése a sóhivatali épület és a kikötői berendezések helyreállítására (10). A sürgős mohácsi feladat végeztével Krieger folytatta a Balaton szabályozásával kapcsolatos, illetőleg a tó lecsapolását időrendben feltétlenül megelőzőjn végrehajtani rendelt munkáját. 1775-ből, illetve 1776ból egy-egy nagyméretű térképe és terve maradt fenn a Kapos-völgy különböző szakaszainak lecsa^olásáról. Az elsőt a pécsi megyei levéltár őrzi (BmT7); címe: „Mappa exhibens partém paludum Kaposianarum ad comitatum Baranyaiensem spectantium... (Facit et delineavi't) Krieger Sámuel in fluviis Kappos, Sió et lacu Balathon oporans mathematicus. Anno 1775." A térkép méretaránya 1: 24000, nagysága pedig 71x49 cm. A másik térkép a szekszárdi megyei levéltárban van (T 214). Címe: „Mappa geographica exhibens fluvium Kapós per comitatum Tolnensem." Aláírás: Krieger S. stb., mint fent. A térkép méretaránya: 1:35400, nagysága pedig 182x47 cm. (Tehát: ha ez a térkép is 1:24000 méretarányú lenne, hossza elérné a 3 métert!). A fiatal mérnök nevét ekkor már nemcsak a Kamara vezetői, hanem az egész Dunántúlon ismerik. Hatalmas térképészeti teljesítménye és kitűnő tervei egyaránt tiszteletet és megbecsülést szereznek számára. 1775. novemberében Walcher még megbízza a Győr város környéki és a Sopron megyei Dunaszakasz felvételével és a szabályozási tervek elkészítésével (11). Ennek elkészültével a kamarai igazgatóság Kriegeri 800 rajnai forint különjutalomban részesítette (12). Mindezek a kedvezmények nem tudták megakadályozni azt, hogy Krieger kamarai állást ott ne hagyja: 1776. elején, 30 éves korában, Sopron megye mérnöke. Ebben az évben a Sió, Kapós és a Balaton szabályozásával kapcsolatban ismét nagy szükség volt Krieger szaktudására. Maga a császári kabinet-iroda érdeklődik utána, de a magyar kancellária részéről Sigray csak azt tudja jelenteni, hogy „quod mentiomato Geometra Samuele Krieger jam in gremialem Comitatus Soproniensem Geometram denominato existente ..." (13), azaz: Krieger már Sopron megye hites mérnöke. Az 1770-es években történt meg a Rába, Rábca és velük együtt a Rába balparti mellékfolyóinak szabályozása. Ebből Krieger alaposan kivette a részét: 1771-ben már elkészült a Rába és a Rábca folyók Sopron-megyei szakaszának felvételével (OL. S. 12. Div. X. No. 52/1.). Ezt az Eszterházy család zólyomi ágának megbízásából — a Lajta folyó felmérése követte. A térkép 1775-ben készült el. (OL. S. 91. No. 14.). 1776. után — legfelsőbb kívánságra — otthagyva Sopron-megye hites mérnöki tisztségét, Krieger a 2. ábra. Vízvár és a Dráva folyó térképe. (Készítette Krieger S. 1779-ben) Vízvár községet a Dráva fejlődő kanyarulatai végpusztulással fenyegették. Ezért volt szükség a gyors beavatkozásra. Krieger ezen az 1779-ből származó térképen „királyi helytartótanácsi mathematikus"-nak („Regius Locumtenentialis Mathematicus"-nak) nevezi magát, tehát kétségtelenül a helytartótanacs jogkörébe tartozó magyar kamarai mérnökök állományában dolgozott. (Az évszámot a térkép nem-, de a hozzátartozó műszaki leírás tartalmazza.) Ugyanebből az 1779. évből származik Kriegernek egy másik, a pécsi megyei levéltár birtokában lévő (BmT 8. jelű) térképe is. Ez a Pécs és Szigetvár közötti új útszakasz tervezetét tünteti fel l:72000-es méretarányban. (A „Levéltári jegyzék 1/XI., pécsi levéltár" c. kötet 1054. oldalán e térkép leírásában kettős sajtóhiba van. Az évszámot 1779. helyett 1749-nek írja, a szerző nevét pedig Sámuel helyett Jánosnak közli.) A következő 1780. évben Krieger a Fertő tó partja közelében, Gálos és Védény (Moson-megye) községek között lévő „Zitzermansdorf"-puszta térképét (OL. S. 11. No. 1778/1) készítette el. A puszta — minden valószínűség szerint — kincstári birtok volt. Erre vall a térképi aláírás is, melyben a szerző „Kőnigl. Hung. Land- und Stadt- Ingenieur"-nek mondja magát. magyar helytartótanács szolgálatába lépett. Életének ebből a korszakából való a Dráva folyó vízvári szakaszának térképe ós a partbiztosítási művek terve (2. ábra). A térkép (OL. Htt. lt. Div. XIV. No. 43.) felirata szerint „Fluxus Dravi fluvii prope Possessionem VÍZVÁR, cum projecto Rippas eiusdem Fluvii muniendi, et eadem Possessionem a ruina praeservandi") Dirtjn. J0X.il ŰTUJCÍU dram rumi prc/tt Possessionem a VÍZVÁR Í^íoM tjuj, 1972.