Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Berczik Árpád: Hidrobiológus napok (1970) - Pichler János: A Fertőtájjal kapcsolatos tudományos kutatás és tervezés 1971. évi munkái

Hidrobiológus Napok (1970) Tihany — Hévíz 1970. október 1—3. Az országban viszonylag kis létszámú és szétszórtan dolgozó hidrobiológusok hagyományossá vált évi öszszejövetele, az immár tizenkettedszer megrendezett Hidrobiológus Napok, amelyet Társaságunk Limnológiai Szakosztálya, Balneotechnikai Szakosztálya és a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóintézete (Tihany) közösen szervezett. E nagy előadássorozatok programját mindenkor úgy állítjuk össze, hogy az egy vagy két főtéma köré csoportosuljon. A mostani alkalommal az áramló vizek hidrobiológiái viszonyainak kérdései állottak a középpontban, ehhez csatlakoztak a Hévízi tóra vonatkozó előadások, amelyekre a hévízi Állami Gyógyfürdőkórház felkérésére került sor. Az összesen elhangzott 22 előadásból 11 foglalkozott áramló vizek hidrobiológiái kérdéseivel. Patakok, folyók, csatornák alga- és állatvilágának, ökológiai viszonyainak, szennyezettségének ismertetésére került sor. Dr. Szabó Jenő előadása bemutatta, hogy egy általában közepes sűrűségben előforduló vízilárva típus, az ún. lepkeszúnyogoké (Psychodidae), milyen egyértelmű öszszefüggéseket tárhat elénk előfordulási helyét és szervezeti adottságait illetően. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem fiatal biológusai — dr. Szabó Jenő tanítványai — Dévai György és István, Bancsi István, Horváth Klára és Szabó András hegyvidéki és síkvidéki kisebb vízfolyások néhány hidrobiológiái jellemzőjét vizsgálták meg, és dolgozták fel olyan hazai vízfolyásokról gyarapítva ismereteinket, amelyekről alig tudtunk valamit. Kiss Keve, aki a Keleti Főcsatornát már több éve vizsgálja, a víz jellegére, állapotára jellemző alga népességmaximumok kialakulását elemezte. Ifj. dr. Szabó Zoltán szélesebb körű tapasztalatokon nyugvó előadásban az ipari- és ivóvízellátás néhány kiemelkedő hidrobiológiái problémáját ismertette. Fázold Ádám és Váncsa András előadásai a szennyezett északmagyarországi vizek folyamatos biológiai vizsgálatának eredményeit mutatták be. Két folyóvízi előadás témája hazánk határain túlnyúlt: dr. Szemes Gábor a Duna szervezett nemzetközi kutatásának algológiai eredményeit ismertette az egész Dunára vonatkozóan, lendületes, szuggesztív előadásban. Dr. Uherkovich Gábor különböző európai folyók algológiai (fitoszeszton) vizsgálata alapján érzékeltette az egyes folyók közötti különbségek jellegzetességeit. Az áramló vizek hidrobiológiái kérdéseivel foglalkozó előadások kiválóan érzékeltették, hogy mennyire képtelenség a hidrobiológiában is az alapkutatást az alkalmazott kutatásoktól elválasztani, hiszen a gyakorlatot látszólag közvetlenül nem szolgáló vizsgálatok ismertetéséből mindenütt kiérezhető volt, hogy pl. valamely növény- vagy állatfaj egyedi ökológiájának jobb megismerése gyakran milyen jó lehetőségeket nyújthat a gyakorlat számára, a vízminősítésben alkalmazott szervezetek számának növelésében. A Hévízi tóval foglalkozó előadások sorát dr. Zsirai Kálmán és dr. Breznay Géza főorvosok egy-egy előadása nyitotta meg, amely a Hévízi tó vizének és iszapjának gyógyászati jelentőségéről nyújtott áttekintést. Ezt követte négy előadás (dr. Bérezik Árpád, dr. Kárpáti István — dr. Kárpáti Istvánné, dr. Ponyi Jenő és Bíró Péter), amelyek a Hévízi tó általános ökológiai viszonyairól, vegetációs jellegzetességeiről és zoológiai képéről szóltak, részben a legújabb kutatások alapján. Az utóbbi előadásokból és a hozzászólásokból kitűnt egyrészt a Hévízi tó hidrobiológiái kikutatlansága, más részt az, hogy több ismert hidrobiológiái tény balneológiai értékelése még nem történt meg. Nagyon indokolt volna tehát a tó mielőbbi teljes hidrobiológiái feltárása. A Hidrobiológiái Napok további néhány előadása részben módszertani tárgyú volt, részben nagyobb érdeklődésre számot tartó vizsgálati eredményeket közölt. Ilyen volt pl. Ruttkay András felszíni vizek tápanyagállapotának alga-teszteléssel történő vizsgálatáról tartott előadása. Oláh Jánosnak a Balaton, illetve a Keszthelyi öböl bakterioplanktonjára vonatkozó előadása a hazai hidrobiológiában új irány meg jelenését képviseli. Az elhangzott előadások egy része a Hidrológiai Közlönyben megjelenik. A Hidrobiológus Napoknak 82 résztvevője volt. Igen figyelemreméltó, hogy a résztvevők túlnyomó többsége a legkülönbözőbb gyakorlati intézmények, vállalatok stb. munkatársai közül került ki, továbbá, hogy igen nagy számban voltak jelen fiatalok, egyetemi hallgatók, kezdő szakemberek. A 22 elhangzott előadáshoz összesen 63 hozzászólás hangzott el, több kérdésben élénk vita alakult ki. A vita és az ülések közötti kötetlen beszélgetések során pedig értékes kölcsönös informálódásra került sor. A rendezvény első és harmadik napja Tihanyban, az MTA Biológiai Kutatóintézetében, második napja pedig Hévízen, az Állami Gyógyfürdők helyiségében zajlott le. A hévízi nap folyamán a Gyógyfürdő Igazgatósága előzékenységéből a résztvevők a fürdő üzemét, berendezését is megismerhették. Akárcsak az előző Hidrobiológus Napokon, az MTA Biológiai Kutatóintézetének (Tihany) illetékesei ez alkalommal is mindent elkövettek, hogy a rendezvény és a résztvevők számára megfelelő, kellemes és vendégszerető környezetet biztosítsanak. Dr. Bérezik Árpád A Fertő tájjal kapcsolatos tudományos kutatás és tervezés 1971. évi munkái I. Tudományos kutatások A Magyar Tudományos Akadémia Fertőtáj Bizottsága az 1971. évben 26 szakágazat területén a következő tevékenységet fejtette ki. 1. Megjelentette a Fertőtájra vonatkozó kutatásokat és feltárásokat áttekintő , .Helyzetfelmérő tanulmányok" III. kötetét: A táj lakossága címmel. A kötet — többek között — magába foglalja a táj településegészségügyi helyzetének felmérését, amelyet dr. Bakács Tibor, az OKI főigazgatója készített, valamint a táj gyógyfürdőiről, gyógy- és ásványvizeiről szóló tanulmányt, amelyet dr. Schulhof Ödön, az ORFI tudományos igazgatója állított össze. A további kötetek: IV. A táj geoszférája. V. A táj bioszférája és a VI. A bioszféra készleteinek hasznosítása a következő évben jelennek meg. 72