Hidrológiai tájékoztató, 1971

Pálinkás Lajos: Az 1970. évi körösi árvédekezés tapasztalatai

Igen jó volt az összhang és együttműködés a fegy­veres alakulatokkal is. A honvédség és a polgári vé­delem, amely átlagban minitegy 1500 fővel és meg­felelő anyagi, technikai felszereléssel vett részt a vé­dekezésben, a legveszélyesebb pontokon került be­vetésre és mindenütt eredményes munkát végzett. Különösen elismerésre méltó a Szeghalamban állo­másozó 6 db katonai kompnak sök nehézség leküz­désével való gyors átszállítása a Fekete-Körösre és ott a két remetei híd között szükséges föideszsákok szállítása. Más módon a gát védelme nem lett volna biztosítható. A munkásőrség tagjai fegyveres őrszolgálatot telje­sítettek a védvonalakon, segítették a veszélyes helyek felderítését és biztosították a vízőri szolgálat szabály­szerű ellátását. Ezenkívül műszaki alakulatai végezték el a régi határmenti töltés felrobbantását, a romá­niai árvíz átvezetése céljából. A munkásőrök a rend­őrséggel karöltve, kifogástalanul látták el a kitele­pített községek közrend védelmét. A védekezés si­kerét a megye minden részéből szervezett közerő, a közlekedési, hírközlési és egészségügyi dolgozók is eredményesen segítették. Az Árvízvédelmi Területi Bizottság az árvíz tar­tama alatt összesen hat ülést tartott. A Területi Bi­zottság feladatának ellátásálban egységes és határo­zott volt. Legfőbb feladatának tekintette a védelem­vezetés segítségét és mindent elkövetett a védelmi munkák sikere érdekében. Az együttműködés során a védelemvezetés irányában teljes bizalom és egyet­értés mutatkozott meg. A rendkívüli árvíz első napjaiban a Fekete- és Fehér-Körös romániai töltésszakaszainak állapota komoly aggodalomra adott okot. Az országhatár és a Fel/fogó-csatorna között történt gátszakadás esetén a gyulai és békési járás jelentős része ki lett volna téve az árvízveszélynek. A helyzet kritikus valtára tekintettel, a Területi Bizottság június hó 13-i ülé­sén elhatározta Sarkad, Sarkadkeresatúr, Kötegyán, Méhkerék, Nagy-gyanté, Űjszalonta és Dénesmajor lakosságának kitelepítését. A Berettyó és Sebes-Kö­rös rendkívül magas vízállása, illetőleg a folyók jobb oldali töltéseinek kritikus helyzete miatt Körösladány és Dévaványa községek kiürítését is elrendelte. A Területi Bizottság rendelkezését 13-án és 14-én a tanácsi szervek néhány óra alatt mintaszerűen vég­rehajtották és mintegy 30 000 embert a legnagyobb rendben telepítettek át biztonságos helyre. A köz­vetlen árvízveszély elmúltával a Területi Bizottság jú­nius 18-i ülésén engedélyezte az említett községek la­kosságának visszatelepítését, Dénesmajor kivételével. A visszatelepítés 19-én hajnali 3 órától 9 óráig meg­történt. Dénesmajor lakosságának visszatelepítésére június hó 21-én 18 órától került sor. A visszatelepí­tések ugyancsak mintaszerű rendben történtek meg. A Fehér-Körös gátszakadásából származó árvíz az országhatár mentén épített lokalizációs töltés lábánál halmozódott fél. A hazai területek árvizi biztonsága érdekében a magyar vízügyi szervek magukra vállal­ták az árvíz visszavezetését. Az igazgatóság június hó 22-én megnyitotta a Fehér-Körös jobb oldali töltését és július hó 22-ig mintegy 50 millió m3 vizet vezetett vissza a Fehér-Körös medrébe. A többi részben el­írt. kép. A Fehér-Körös árvizének visszavezetése a mederbe a megnyitott jobb parti töltésen keresztül párolgott, részben beszívódott a talajba, részben pe­dig a román és magyar belvízcsatornákon került le­vezetésre. A töltés helyreállítása július hó 14-én kez­dődött meg és 22-én, nyert befejezést. A rendkívüli árvízvédekezést a nagytömegű anyag­felhasználás jellemezte. Néhány nap allatt beépítésire került 1 320 000 db földeszsák, 2500 tonna terméskő, 36 400 kg fólia, 1904 db pátrialemez, 26 400 kéve ro­zsé és 315 m : l fenyőfűrészáru. Az árvízvédekezés költ­sége az utólagos számbavétel alapján 99 miillió Ft-ot tett ki. Ezzel szemben aelhárított árvízikár értéke csak milliárdos nagyságrendekben becsülhető. Annak ellenére, 'hogy a Körösök mentén gátszaka­dás nem történt, mégis keletkeztek árvízkárok. Ezek elsősorban a határmenti lokalizációs töltés és az or­szághatár közötti keskeny terület elöntéséből, a töl­tésmenti fakadóvizekből és a Hortobágy-Berettyó mentén a belvízátemelési tilalomból fakadtak. Továb­bá ide számítjuk azokat az épületkárokat is, amiket a töltés megközelítése és védelme érdekében a vé­dekezők okoztak a töltés mellé épült építményekben. Az ár- és belvízkár értéke Békés megyében együtte­sen elérte az 1200 millió Ft-ot. Ezenkívül — csak árvízi jellegű vízkár miatt — 982 épület rongálódott meg, iiHetve vált használhatatlanná. A rendkívüli árvíz a védekező szervekre, de kü­lönösen a vízügyi igazgatóságra és annak még na­gyobb árvizet nem látott fiatal műszaki gárdájára nézve nagy erőpróbát jelentett. Elfogultság nélkül lehet megállapítaná, hogy az igazgatóság műszaki és fizikai dolgozói fáradságot nem ismerve, a legna­gyobb önfeláldozással vették ki részüket a munkából és eredményesen állták meg helyüket. A vízzel folytatott nagy küzdelemben mind a szakmai vezetés, mind az érintett lakosság jól vizs­gázott. Közös erőfeszítésük eredménye, hogy ma már a megszelídült folyók mentén, újra nyugodt, békés munka folyik. Az 1970. évi körösi árvédekezés tapasztalatai PÁLINKÁS LAJOS Kcirösvidéki vízügyi Igazgatóság. Gyula A Körösök 1970. júniusi árvizét „rendkívüli"-nek ne­vezzük. Valóban az árvíz hidrológiai kialakulása és jel­lemző adatai a védekezés irányítása, végrehajtása pél­dátlan a Körös-vidék területén. Ismeretes, hogy a Kö­rösök rendkívüli árvize magyar területen gátszakadás nélkül vonult le. Ebben nagy szerepe volt a védekezés­ben résztvevők összehangolt, jó munkájának. A vízügyi, honvédségi, tanácsi és pártszervek a lakosság széles ré­tegeinek áldozatos támogatásával eredményes munkát végeztek. 61

Next

/
Thumbnails
Contents