Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Steiner József: Baranya megyei kistelepülések szennyvízelhelyezésének helyzete és megoldási lehetősége

hogy a nemzetközi együttműködés érdekében a fogalom megjelöléseknek és meghatározásoknak összehangolása sürgősen szükséges. Ezt a feladatot az érdekelt szövet­ségek és intézmények (Nemzeti Fürdőegyesületek, FITEC, AIH stb.) külön bizottságának kellene elvál­lalnia". Az előadottak figyelembevételével a 4/1966. (VII. 6.) EüM sz. rendelet 36. § (1) bekezdésének utolsó mon­datában foglalt rendelkezést nézetem szerint új szabá­lyozás esetén akként lehetne módosítani, hogy gyógy­víznek vélelmezhető az az ásványvíz, amelytől gyógyha­tás várható. Ezzel az elgondolással összhangba kelle­ne hozni azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek­ben még a „gyógyvíz" megnevezés szerepel. Az Egész­ségügyi Kódex előkészítő munkálatai során arra a meg­állapodásra jutottunk, hogy a szóban levő kategóriának a „gyógyvíznek vélelmezhető ásványvíz" megjelölést javasoljuk. Ez kihangsúlyozza, hogy az ásványvizeknek egy olyan elkülönített csoportját értjük alatta, amely­nek gyógyhatás tulajdonítható. Az ilyen elnevezés közel áll több külföldi szabályozáshoz. Végeredményben a jö­vőben a kategorizálás a következőképpen alakulna: megkülönböztetünk ásványvizet és gyógyvíznek vélel­mezhető ásványvizet, az egészségügyi miniszter — meg­felelő előfeltételek fennforgása esetén — az ásványvíz részére az elismert ásványvíz, a gyógyvíznek vélelmez­hető ásványvíz részére az elismert gyógyvíz megneve­zést engedélyezheti. (Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 61. §-a ezt a megjelölést intézményesíti.) Bárha ezzel a kérdés saját legiszlációnk részéről el­rendezést nyerne, mégis a magam részéről is csatlakoz­nom kell dr. Fricke professzor javaslatához: foglalkoz­zék a nomenklatúrák és definíciók kérdésével a FITEC vagy talán méginkább a BIRBE (Bureau International de Recherches Balnéo—Économiques) — mint mozgé­konyabb nemzetközi szervezet — és igyekezzünk meg­egyezéses értelmezéseket kialakítani. Az a nézetem, hogy hazai jogalkotásunk képviseli a modern felfogást, s alapjául szolgálhat egy ilyen nemzetközi rende­zésre irányuló törekvésnek. Baranya megyei kistelepülések szennyvíz elhelyezésének helyzete és megoldási lehetősége* DR. STEINER JÓZSEF Baranya megyei Közegészségügyi-járványügyi Állomás Pécs Napjaink egyik legnagyobb vízügyi és egészségügyi kérdése a lakosság és az ipar kellő mennyiségű, jó mi­nőségű vízzel való ellátása. Világszerte — így megyénk­ben is — a rohamosan növekvő iparosodás, urbanizáció következtében ugrásszerűen emelkedik a vízfelhaszná­lás és ezzel egyenes arányban a szennyvíztermelés. Az ipar és a lakosság részére megfelelő mennyiségű vizet már napjainkban sem tudunk helyi vízbeszerzéssel a mélységi vízkészletekből biztosítani. A talajvízből táp­lálkozó ásott kutak vize a szennyeződés következtében felhasználásra nagy többségükben alkalmatlanná vált. A vízellátás a jövőben csak a felszíni vízkészletek hasz­nosításával oldható meg. Baranya megyében az utóbbi években hasonló jellegű kezdeményezések történtek a vízellátás megoldására. Komló város vízellátásának biz­tosítására 1967-ben üzembe helyezték a Kőlyuk-i fel­színi vízkivételi művet. A felszíni víz hasznosítására jelenleg is folyamatban vannak a további beruházások és tervezések. A nagymennyiségű vízfelhasználással együtt megnö­vekedett szennyvíztermelés erősen szennyezi, mérgezi felszíni vízfolyásainkat és felhasználásukat kétségessé teszi. Ez a szoros összefüggés a szennyvíztermelés és a vízhasznosítás között kötelezi az érdekelt szerveket a minőségi vízkészletgazdálkodásra. Ebben a munkában az OVH- Vízügyi Igazgatóságok irányításával minden szakterületnek részt kell venni. A szennyvizek higiénés jelentősége régóta közismert. A fertőző megbetegedések terjesztésében jelentős sze­repet töltenek be, de közvetett módon befolyásolják a lakosság egészségi állapotát is. Az ember minden­napi élettevékenysége közben, élettani funkciói, környe­zete higiénés viszonyainak javítása, de munkája közben is bizonyos mennyiségű tiszta vizet használ fel. Ez a víz, felhasználás közben szennyeződik az emberről és közvetlen környezetéből származó, szennyező- mérgező, szerves-szervetlen anyagokkal. A felhasznált, szennye­'Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Pé­csi Csoportja 1970. mácius 5-i ülésén. ződött vízben megtalálhatók a legkülönbözőbb mikro­organizmusok — baktériumok, vírusok, féregpeték —, amelyek között számos faj az emberek egészségére is veszélyes. Éppen ezek miatt az ember környe­zetében keletkezett, gyorsan bomló, rothadásnak induló szennyvizek összegyűjtése, elvezetése, ártalmatlanná té­tele nem csupán általános közegészségügyi jelentőségű. A kórokozó mikroorganizmusok jelenléte járványve­szélyt is jelent, ami napjainkban éppúgy, mint a múlt­ban, súlyos járványok előidézője lehet. A jelenlévők előtt jól ismert Komló város járványügyi helyzete 1950 és 1960 között. A járványok kiinduló forrása minden esetben a vezetett víz fertőződése volt, amelyet a szennyvíz okozott. A közegészségügyi-járványügyi problémák mellett fi­gyelembe kell venni a szennyvizek mérgező voltát. Az életszínvonal emelkedésével az utóbbi években a szeny­nyező anyagok között megjelentek olyan anyagok is, amelyek a természet számára eddig ismeretlenek voltak. Ezek az anyagok: a mosószerek, vegyszerek, növény­védőszerek. A szennyvizekben megjelenve, károsan be­folyásolják a szennyvíztisztító berendezések hatásfo­kát. Bizonyos töménység elérése esetén a talajvízben, talajban, élővízben elpusztítják azokat az elő szerve­zeteket, melyek a szerves anyagok lebontása révén az öntisztulást végzik. A szennyvizekkel kapcsolatban a legfontosabb vízügyi és higiénés feladat a szennyvizek összegyűjtése az em­ber környezetében, és zárt rendszeren keresztül történő elvezetése. Az elvezetett szennyvizeket megfelelő be­rendezésekben meg kell tisztítani. A tisztított szenny­vizeket úgy kell elhelyezni, hogy ez a továbbiakban ne okozzon higiénés problémát a befogadó felhasználható­ságában. A szennyvizek ártalmatlanná tételére használt leg­ősibb tisztítási mód a természetes vizekben és a talajban való elhelyezés. A felszíni vizekben és talajban lévő bi­ológiai élet lehetővé teszi a szennyezések fizikai, kémiai, de főleg biokémiai úton való lebontását. A víz és talaj ezáltal a természetes tisztaságát megtartja, illetve ki­sebb szennyeződés esetén rövid időn belül visszaáll az 35

Next

/
Thumbnails
Contents