Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Steiner József: Baranya megyei kistelepülések szennyvízelhelyezésének helyzete és megoldási lehetősége

hogy a nemzetközi együttműködés érdekében a fogalom megjelöléseknek és meghatározásoknak összehangolása sürgősen szükséges. Ezt a feladatot az érdekelt szövetségek és intézmények (Nemzeti Fürdőegyesületek, FITEC, AIH stb.) külön bizottságának kellene elvállalnia". Az előadottak figyelembevételével a 4/1966. (VII. 6.) EüM sz. rendelet 36. § (1) bekezdésének utolsó mondatában foglalt rendelkezést nézetem szerint új szabályozás esetén akként lehetne módosítani, hogy gyógyvíznek vélelmezhető az az ásványvíz, amelytől gyógyhatás várható. Ezzel az elgondolással összhangba kellene hozni azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyekben még a „gyógyvíz" megnevezés szerepel. Az Egészségügyi Kódex előkészítő munkálatai során arra a megállapodásra jutottunk, hogy a szóban levő kategóriának a „gyógyvíznek vélelmezhető ásványvíz" megjelölést javasoljuk. Ez kihangsúlyozza, hogy az ásványvizeknek egy olyan elkülönített csoportját értjük alatta, amelynek gyógyhatás tulajdonítható. Az ilyen elnevezés közel áll több külföldi szabályozáshoz. Végeredményben a jövőben a kategorizálás a következőképpen alakulna: megkülönböztetünk ásványvizet és gyógyvíznek vélelmezhető ásványvizet, az egészségügyi miniszter — megfelelő előfeltételek fennforgása esetén — az ásványvíz részére az elismert ásványvíz, a gyógyvíznek vélelmezhető ásványvíz részére az elismert gyógyvíz megnevezést engedélyezheti. (Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 61. §-a ezt a megjelölést intézményesíti.) Bárha ezzel a kérdés saját legiszlációnk részéről elrendezést nyerne, mégis a magam részéről is csatlakoznom kell dr. Fricke professzor javaslatához: foglalkozzék a nomenklatúrák és definíciók kérdésével a FITEC vagy talán méginkább a BIRBE (Bureau International de Recherches Balnéo—Économiques) — mint mozgékonyabb nemzetközi szervezet — és igyekezzünk megegyezéses értelmezéseket kialakítani. Az a nézetem, hogy hazai jogalkotásunk képviseli a modern felfogást, s alapjául szolgálhat egy ilyen nemzetközi rendezésre irányuló törekvésnek. Baranya megyei kistelepülések szennyvíz elhelyezésének helyzete és megoldási lehetősége* DR. STEINER JÓZSEF Baranya megyei Közegészségügyi-járványügyi Állomás Pécs Napjaink egyik legnagyobb vízügyi és egészségügyi kérdése a lakosság és az ipar kellő mennyiségű, jó minőségű vízzel való ellátása. Világszerte — így megyénkben is — a rohamosan növekvő iparosodás, urbanizáció következtében ugrásszerűen emelkedik a vízfelhasználás és ezzel egyenes arányban a szennyvíztermelés. Az ipar és a lakosság részére megfelelő mennyiségű vizet már napjainkban sem tudunk helyi vízbeszerzéssel a mélységi vízkészletekből biztosítani. A talajvízből táplálkozó ásott kutak vize a szennyeződés következtében felhasználásra nagy többségükben alkalmatlanná vált. A vízellátás a jövőben csak a felszíni vízkészletek hasznosításával oldható meg. Baranya megyében az utóbbi években hasonló jellegű kezdeményezések történtek a vízellátás megoldására. Komló város vízellátásának biztosítására 1967-ben üzembe helyezték a Kőlyuk-i felszíni vízkivételi művet. A felszíni víz hasznosítására jelenleg is folyamatban vannak a további beruházások és tervezések. A nagymennyiségű vízfelhasználással együtt megnövekedett szennyvíztermelés erősen szennyezi, mérgezi felszíni vízfolyásainkat és felhasználásukat kétségessé teszi. Ez a szoros összefüggés a szennyvíztermelés és a vízhasznosítás között kötelezi az érdekelt szerveket a minőségi vízkészletgazdálkodásra. Ebben a munkában az OVH- Vízügyi Igazgatóságok irányításával minden szakterületnek részt kell venni. A szennyvizek higiénés jelentősége régóta közismert. A fertőző megbetegedések terjesztésében jelentős szerepet töltenek be, de közvetett módon befolyásolják a lakosság egészségi állapotát is. Az ember mindennapi élettevékenysége közben, élettani funkciói, környezete higiénés viszonyainak javítása, de munkája közben is bizonyos mennyiségű tiszta vizet használ fel. Ez a víz, felhasználás közben szennyeződik az emberről és közvetlen környezetéből származó, szennyező- mérgező, szerves-szervetlen anyagokkal. A felhasznált, szennye'Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportja 1970. mácius 5-i ülésén. ződött vízben megtalálhatók a legkülönbözőbb mikroorganizmusok — baktériumok, vírusok, féregpeték —, amelyek között számos faj az emberek egészségére is veszélyes. Éppen ezek miatt az ember környezetében keletkezett, gyorsan bomló, rothadásnak induló szennyvizek összegyűjtése, elvezetése, ártalmatlanná tétele nem csupán általános közegészségügyi jelentőségű. A kórokozó mikroorganizmusok jelenléte járványveszélyt is jelent, ami napjainkban éppúgy, mint a múltban, súlyos járványok előidézője lehet. A jelenlévők előtt jól ismert Komló város járványügyi helyzete 1950 és 1960 között. A járványok kiinduló forrása minden esetben a vezetett víz fertőződése volt, amelyet a szennyvíz okozott. A közegészségügyi-járványügyi problémák mellett figyelembe kell venni a szennyvizek mérgező voltát. Az életszínvonal emelkedésével az utóbbi években a szenynyező anyagok között megjelentek olyan anyagok is, amelyek a természet számára eddig ismeretlenek voltak. Ezek az anyagok: a mosószerek, vegyszerek, növényvédőszerek. A szennyvizekben megjelenve, károsan befolyásolják a szennyvíztisztító berendezések hatásfokát. Bizonyos töménység elérése esetén a talajvízben, talajban, élővízben elpusztítják azokat az elő szervezeteket, melyek a szerves anyagok lebontása révén az öntisztulást végzik. A szennyvizekkel kapcsolatban a legfontosabb vízügyi és higiénés feladat a szennyvizek összegyűjtése az ember környezetében, és zárt rendszeren keresztül történő elvezetése. Az elvezetett szennyvizeket megfelelő berendezésekben meg kell tisztítani. A tisztított szennyvizeket úgy kell elhelyezni, hogy ez a továbbiakban ne okozzon higiénés problémát a befogadó felhasználhatóságában. A szennyvizek ártalmatlanná tételére használt legősibb tisztítási mód a természetes vizekben és a talajban való elhelyezés. A felszíni vizekben és talajban lévő biológiai élet lehetővé teszi a szennyezések fizikai, kémiai, de főleg biokémiai úton való lebontását. A víz és talaj ezáltal a természetes tisztaságát megtartja, illetve kisebb szennyeződés esetén rövid időn belül visszaáll az 35