Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Dr. Schedel Andor: Új szempontok a Duna-medence vízrajzi vonatkozású ókori földrajzi nevei eredetének kutatásához

2. kép. Emberi alak fejszobra Lepenski—Virből. Anyaga: gránit Duna-görgeteg Az i .e. III.—II. évezred kultúrájára igen jellemzők az úgynevezett halottaskocsik. A kő-, réz- és korai bronzkorból való sírokban talált, s a halottaskocsit ábrázoló kisméretű agyagkocsik hazai anyagát Fettich Nándor példamutató rendszerességgel dolgozta fel (4). E kocsik egyik jellegzetes példája a budakalászi lelet (4. kép), (5). Mindezek az adatok arra mutatnak, hogy a Dunamedence őskultúrájának a Kelettel és elsősorban Kisázsiával fejlett kapcsolatai lehettek, sőt a sumér és akkád nyelvek feldolgozása során is számos oly adat került elő, melyből arra lehet következtetni, hogy az európai ókori kultúra gyökerei Mezopotámiába nyúlnak vissza, és úgyszólván minden európai és kisázsiai nyelvben kimutatható számos sumér, vagy akkád ere-' detű kifejezés. Ez az indítóoka annak, hogy egyes kutatók már a század elején megkísérelték kimutatni a magyar nyelvben is a kisázsiai behatások nyomait. Ezek a kutatások ma már oly állapotban vannak, hogy letagadhatatlan ténynek kell tekinteni a magyar és a sumér—akkád nyelvek közti közelebbi kapcsolatokat. Azt. hogy ezek a kapcsolatok mily értékűek, csak hoszszadalmas részletkutatásokkal lehet felderíteni, s így ebben a kérdésben még korai , volna állást foglalni. E kultúrhatás a földrajzi nevekben is megmutatkozik, ezért talán nem lesz érdektelen, ha megkíséreljük a földrajzi és vízrajzi nevek és fogalmak eredetét ebből a szempontból is megvizsgálni. Ez annál is inkább indokoltnak látszik, mert az eddigi ismereteink szerint a legrégibb fejlett öntözőkultúra Mezopotámiában, a két folyó völgyében fejlődött ki. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy az Eufrátesz (BARANA [s] D. SA. 29) felső folyása magasabban, alsó folyása pedig alacsonyabban fekszik a Tigris (IDIGINIÁ [s] D. SA. 132.) szintjénél. Ezért a tavaszi áradáskor a két folyó közét oly módon önti el a víz, hogy a felső szakaszon az Eufrateszből a Tigrisbe, az alsó szakaszon pedig a Tigrisből az Eufrateszbe folyik. így a helyes vízgazdálkodás alapjai adottak voltak. Tapasztalati tény az, hogy egy nemzet valamilyen technikai alkotást, vagy technológiai folyamatot egy más nyelvet beszélő néptől átvesz, rendszerint átveszi azok neveit is. Ezért a technikai kultúra fejlődéstörténetének vizsgálatához, bár nem teljes értékű, de elfogadott módszer a technikai fogalmak nevei eredetének kutatása. E ponton a nyelvészet etimológiai ága — mint segédtudomány — jelentős segítséget nyújthat, így indokoltnak látszik, ha megkíséreljük néhány földrajzi, vízrajzi és vízgazdálkodási név és fogalom neveinek származását ebből a szempontból is megvizsgálni. Vízrajzi kérdésekről lévén szó, szükségszerűen az eddig ismert legrégibb, magasfokú öntözőkultúra megteremtőinek, a suméreknek és akkádoknak kultúrájából kell kiindulni. Az ellenőrzés megkönnyítése végett az egyes sumér és akkád szavak értelmét a forrásmunka nyelvén is közöljük. Az egyes vízgazdálkodással kapcsolatos fogalmak nevei közül kisázsiai eredetűeknek látszanak a következők: apad A—BAD (s) a víz eltávolodik B ~ P A (s) víz; Wasser D.SA. 1 BAD (s) eltávolodni; sich entfernen D.SA.25 aszik, aszal A—SIG (s) a víz kiszárad A = mint előbb SIG (s) száraz, szikkadt; dürr, vertrocknet D.592.2 A—SALÜ (a) a víz lesüllyed A = mint előbb SALÜ (a) lesüllyedni; untersinken D.AS.425 A—SÚLÚ (a) a vizet kihozni A= mint előbb SŰLÜ (a) felhozni, kihozni; heraufholen, einbringen D.123.38 árad ARU (s) áradat; Flut N.119 árok ÁRU (a) vezetni; führen D.AS.27 A—ÁRU = a vizet elvezetni ARURU (a) a csatorna egy része; Teil eines Kanals D.AS.32 3. kep. A tatariaki feliratos kövek fényképe és rajza (Vlassa N. nyomán) 4. kép. A budakalászi égetett-agyag kocsi (Fettich N. nyomán) t ~ 3, tbc i.hí.l" 1; i 1. |Mt«* !»! ti,. • üíWtti $B' 67