Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Dr. Schedel Andor: Új szempontok a Duna-medence vízrajzi vonatkozású ókori földrajzi nevei eredetének kutatásához

5. A Körösvidék lakosságának üdülése és nem utolsó sorban az idegenforgalom fellendítése szempontjából is kívánatos, hogy a vízrendszer fürdésre és a vízisportok űzésére alkalmas legyen. 6. Fokozott mértékben érvényt kell szerezni a vizek védelmére irányuló törvény előírásainak és nem szabad visszariadni azoknak a büntető rendelkezéseknek végrehajtásától, melyek a vizek védelmére irányuló erőfeszítéseink hatékonyságát szolgálják. 7. Szorgalmazni kell a szennyvizek elöntözéssel való ártalommentes elvezetését és a költségek viselésébe az érdekelt szennyvíz-kibocsátókat is be kell vonni legalább a szennyvíztisztítási fajlagos költségek erejéig. IRODALOM 1. Egységes vízminőségi kritériumok és normák, valamint osztályozásuk elve. OVF, Budapest, 1964. 2. Vízminőség vizsgálatok és azok értékelése. OVF utasítás. 1966. 3. Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyeletének 1968. évi jelentése. 4. Békés megye közműfejlesztése 1968—1980 közötti időre. Tanulmány. Kézirat. Üj szempontok a Dunamedence vízrajzi vonatkozású ókori földrajzi nevei eredetének kutatásához DR. SCHEDEL ANDOR Az elmúlt tíz év alatt a Duna-medencében felszínre került ókori leletek alaposan megváltoztatták a történészek és régészek e területről eddig vallott nézeteit. Nem célunk e kérdésekkel részletesebben foglalkozni, de úgy véljük, nem lesz érdektelen, ha a kialakulóban levő történelemszemlélet pár érdekességére rámutatunk. A Duna vaskapui kataraktáinak megszelídítésére és villamosáram termelésére Jugoszlávia és Románia közös erőfeszítéssel duzzasztóművet épít. Az előmunkálatok során 1965—67. közt felszínre került a már fogalommá vált kb. 6000—8000 éves Lepenski—Vir-i lakótelep. E település az orsovai nagy Duna-kanyar előtt, Donji Milanovac fölött létesült (1. ábra). Az egyöntetűen 0RS0VA 7° TURNUSEVBRIN TRAJANUS • S PRAHOVO 500—750 m magas vonulatán csak Palánka és Donji Milanovac közt, Mirócon át van könnyen járható és teherforgalom lebonyolítására is alkalmas hágó. Az ásatások során előkerült sculptúrák közül csak kettőt mutatunk be az 1. és 2. képen, de magyarázatuk 1. ábra. A Lepenski—Vir-i ősi település vázlatos helyszínrajza 'kelet, vagyis a Duna felé néző, trapéz alaprajzú épületeinek tömör települése arra mutat, hogy lakóit megélhetésük a Dunához kötötte. A Duna felülről jövet még az ókori primitív eszközökkel is az Izlás sellőkig hajózható volt. Az e fölött levő két kisebb sellő, a Kozla és Dojka még nem jelentettek különösebb akadályt, mert megfelelő vízállásnál vontatással felfelé is hajózható volt. Az izlási sellőktől lefelé azonban a vaskapui szoroson át már gyakorlatilag csak kivételes vízállás mellett, de akkor is csak nagy kockázattal volt e szakasz használható. Lefelé hajózásnál tehát Lepenski—Virnél ki kellett a hajókból rakódni, és állati, vagy emberi erővel — átvágva az orsovai kanyar nyakát — Donji Milanovacon át, a miróci hágón átvezető, ma is meglevő útoíi, valahol Palánka mellett érték el a már újból hajózható Dunát. A település helye és formája arra enged következtetni, hogy ezek az épületek az akkori dunai hajózás kereskedelmi átrakó telepe munkásainak lakásai lehettek. Erre mutat az is, hogy a Vaskapu alatti Dunaszakasz felső hajózó határa Palánka lehetett, mert e név PALAKU, PULÜNGU, PULUKKU formában az i. e. 2000 körül beszélt akkád nyelvben is palánkot, határt, határjelet jelentett. Palánka fölött még a Duna hajózható volt. azonban a kanyarban levő Miróc hegy 1. kép. Emberi alak szobra Lepenski—Virből. Anyaga: gránit Duna-görgeteg tói egyelőre tartózkodunk, mert szakértő körökben parázs vita folyik jelentőségükről. Az azonban bizonyos, hogy a Duna-medencében az i. e. VI. évezredben már oly kultúrnyomok mutathatók ki, melyek fejlettsége messze fölötte áll a nyugat-európai hasonló korú leleteknek, valamint az eddig itt feltételezett primitív, barlanglakó, halász-vadász népek elképzelt életszínvonalának (1). Az Ózd Bánréve között 1962-ben végzett útépítés során felszínre került egy temető, melynek sírjaiban oly emberalakú korsókat találtak, melyek azonosak a trójai II.—IV. rétegben talált, és i. e. 2200—2000 közé datált korsókkal (2). Igen nagy feltűnést keltett Vlassa N. a kolozsvári múzeum igazgatója, a Körös menti Tartarián (Tatárlakán) végzett ásatásai során felszínre került és a 3. képen látható három sumér ékírásos agyagtábla, melyek keletkezési idejét — minthogy a jelek még képírások — i. e. 3000 körüli évekre teszik (3). 66