Hidrológiai tájékoztató, 1970 június
Dr. Pataki Nándor: Víztermelő kutak rétegkapcsolása korszerű módszerekkel
esetén a javulás csak mintegy kétszerese, míg iSn = 10 kv esetén a vízhozam csökkenés négyszerese az érintetlen vízadóréteg szivárgási tényezője alapján számolt vízhozamnak. Az említett néhány megállapítás igazolja tehát, hogy a szűrőzési technológián belül az iszapbontás és általában a rétegtisztítás kérdésével kiemelten kell foglalkozni. Ennek tudható be, hogy az utóbbi években igen somát — az adott rétegviszonyoktól függően — szintén lényegesen csökkenthetjük. Az eljárás alkalmazhatóságát a laboratóriumi kísérleteken túlmenően, már több kivitelezési munka kapcsán is ellenőriztük. Figyelemre méltó, hogy a rétegtisztításnál elért jelentős időmegtakarítás mellett lényeges emelkedést mutat a kísérleti kút fajlagos vízhozama. A két kút egymástól való távolsága 300 m, így az azonos mélységben települt víztárolók felépítése nem valószínű, hogy lényegesen különbözne egymástól. 0 10 20 30 W 50 60 70 8C r>'4f kv 2. ábra. A gáthatás változása —P"— és —7— függvényében Ku rfe kat foglalkoztunk a vonatkozó technológiai módszerek fejlesztésével és figyelemreméltó eredményeket értünk el. A legkülönbözőbb mechanikai és vegyi rétegtisztítási módszerek hatásosságát vizsgáltuk laboratóriumi és terepi feltételek között. Így kidolgoztuk és ma már rutinszerűen, sikerrel alkalmazzuk a rétegmosatási eljárás különböző módszereit, az ún. mosatófejjel történő vízsugaras iszapbontást, sűrített levegő segítségével előidézett nyomásváltozásokon alapuló eljárást, vagy a két módszer egyidejű kombinált alkalmazásának technológiáját. A technológiai részletkérdésekkel, a már idézett tanulmányok (10, 28, 29, 33) részletesen foglalkoznak. Az említett rétegtisztítási módszerek a hazai általános vízföldtani és kivitelezési feltételek mellett eredményesen alkalmazhatók. Az egyes műveletek szakszerű végrehajtása esetén azonban — az adott rétegszerkezeti viszonyoktól és fúrási üzemi feltételektől függő mértékben — jelentős időtöbblettel kell számolni. Ezen túlmenően bizonyos műszaki feltételek mellett — többréteges kavicsszórás, ragasztott kavicsszűrő alkalmazása — a rétegtisztítás eredményessége nem mindig biztosítható. Gazdaságossági szempontok megkövetelték a rétegtisztítás időtartamának csökkentését. A kútépítési munka hatékonysága, s végeredményben a fajlagos vízhozam növelése viszont megbízható, hathatósabb módszerek fejlesztését teszi szükségessé. A Bányásazti Kutató Intézet munkatársainak bevonásával ebben a vonatkozásban is figyelemre méltó eredményeket értünk el a közelmúltban. A találmányi védelem alatt álló eljárás lényege az, hogy a fúrásnál alkalmazott agyagos, bentonitos normál öblítőfolyadékot kémiailag előkészítik, a szűrő beépítése utáni, ugyancsak vegyi úton történő iszapbontásra. Végeredményben egy ún. indirekt rétegtisztítási eljárásról van szó, amelynél a mészbázisú iszapok savas kezelésével kapcsolatos korábbi javaslatokat (33) hasznosítjuk. Az eddig végzett kísérletek kapcsán megállapítható, hogy a rétegtisztítás összidőszükséglere ily módon lényegesen csökkenthető. A szűrőmosatásnál általánosan felmerülő 100—120 óra szükségtelenné válik, a tisztítószivattyúzás szokásos időtarta32.5 . 38,5 : 42,5. -92V -232 _28,U5 .33,65 .36,56 A0.8 .Hő . 9165 .5135 3. ábra. A Ceglédi vízmű 3. sz. kútja, ellenőrző fúrás, hagyományos eljárással 12,1 0192/133 kavicsszúrő /1-3/6-á/ 38,5 <+15 4. ábra. A Ceglédi Vízmű 4. sz. kútja, ragasztott kavicsszűrővel kiképzett, indirekt rétegtisztítási eljárás alkalmazásával 57
