Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Benes Mária: A csapadékmérők magassági elhelyezése

A csapadékmérők magassági elhelyezése BENES MARIA Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet A különböző országok csapadékmérő hálózatai különböző időben és különböző adottságok között alakultak ki. Ennek következtében a csapadék mérésére több tucatnyi „országos szabvány" használatos, melyek között a felfogóedény típusa és magassági elhelyezése tekintetében igen jelentékeny eltérések vannak. Az utóbbi években több országban (elsősorban a Szovjetunióbal, NDK-ban, Angliában és Belgiumban) végzett kísérleti kutatások rámutattak, hogy a különböző típusú, és különösképpen a különböző magassági elhelyezésű csapadékmérők szolgáltatta eredmények igen jelentős mértékben eltérnek egymástól, illetve a felszínre ténylegesen hulló csapadéktól. A Meteorológiai Világszervezet hosszú ideje szorgalmazza a csapadékmérők lehető egységesítését, és az IRPG (International Reference Precipitation Gauge) nemzetközi szabványt ajánlottak a különböző országos szabványok közötti átszámítás lehetővé tételére. A 27 ország 48 állomásán végzett 1963—1967. évi összehasonlító mérések eredményeinek értékelésére a Világszervezet „Műszerek és mérési módszerek" bizottsága külön munkacsoportot alakított, amelynek elnöke Ruszin N. P. a leningrádi Állami Geofizikai Obszervatórium igazgatóhelyettese, és amelynek a hidrológiai bizottságot képviselő dr. Szesztay Károly személyében magyar tagja is van. A fülöpházai mérések első eredményei A Meteorológiai Világszervezet fent említett munkacsoportja által kezdeményezett nemzetközi kutatási programhoz kapcsolódva a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1967. decemberében Fülöpháza közelében, a szappanosszéki tónál berendezett hidrometeorológiai kísérleti telepén indította meg a tárgybeli kísérleti méréseket. A mérések első feladata volt az azonos típusú berendezéssel különböző magasságban mért csapadékmenynyiségek megállapítása. 1. kép. Az 50, 75, 100 és 200 cm magasságban elhelyezett csapadékmérők (Foto: Hegedűs Miklós) 2. kép. A felszínen elhelyezett és a becsapódás ellen nádövvel védett csapadékmérő (Foto: Hegedűs Miklós) Eltérés a felszíni' csopodékméröfől 3. kép. Az első 10 hónap folyamán különböző szinten mért csapadékok összehasonlítása (Fülöpháza hidrometeorológiai telep 1967. december — 1968. szeptember) A korábbi külföldi megállapításokkal egybehangzó eredményeket mutató ábrán látható, hogy a magassági elhelyezésnek 60—80 cm felszín feletti magasságig nincs számottevő hatása a mérés eredményeire, de ennél magasabb elhelyezés esetén a mérési hiba igen gyors ütemben növekszik. Az egyes országokban (például a Szovjetunióban) szabványos 2 m magassági elhelyezés esetében a mérési hiba sokévi átlagban kereken 7%, de egyes csapadékokat tekintve ennél lényegesen nagyobb értékeket is elérhet. A további kísérleti vizsgálatok főbb feladatai az alábbiak: 1. Okozati összefüggések megállapítása a mérési hiba nagysága és a főbb befolyásoló tényezők (szélerősség, csapadékintenzitás, halmazállapot) között, aminek érdekében 1968 decembertől kezdődően a telepen rendszeres szélsebesség-mérések és hómérések folynak, a csapadékméréseket pedig 150 cm és 250 cm szintre is kiterjesztettük. 2. A különböző felfogó felületű csapadékmérőkkel azonos szintben mérhető csapadékmennyiségek megállapítása. mk% . • " . • i WMa» 23