Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Dr. Vitális Sándor: A vízellátás helyzete és távlati célkitűzései Magyarországon

ken 2500 kútban) a talajvízszín változását, s ma már a talajvízállás előrejelzése is megoldott kérdés. A Magyar Állami Földtani Intézet talajvíztérképeiből és a Vízgaz­dálkodási Tudományos Kutató Intézet észleléseiből is­merjük az országban azokat a területeket, ahol a talaj­víz ivásra vagy öntözésre felhasználható. A kitermel­hető, felhasználható talajvízkészletet országosan kere­ken 41 m 3/sec-r'a becsülik. Egyes területeken kisebb községekben és a tanyavi­lágban még ma is a talajvíz a fő ivóvízszerzési mód. 2. Partiszűrésű víz A partiszűrésű víznek igen nagy szerepe van az or­szág ivóvízellátásában, főleg a Duna, Dráva, Rába és az észak-magyarországi folyók mentén. Budapest főváros első vízműve 100 évvel ezelőtt 1868-ban a mai Parlament helyén ugyancsak partiszű­résű vízre, a Duna kavicsteraszára települt, s a Fővá­rosi Vízművek nagyarányú fejlesztése a jövőben is a partiszűrésű kutak számának növelésével történik. Je­lenleg a Fővárosi Vízművek 818 kútja, és 3 galériája üzemel csúcsban 700 000 m 3/'nap teljesítménnyel. A táv­lati 10 éves fejlesztési terv szerint a Szentendrei szige­ten kb. 67 csápos kutat mélyítenek 450 000 m 3/nap tel­jesítménnyel. Még nagyobb távlatban rendelkezésre áll még Csepel sziget, melynek előzetes kutatása most fo­lyik. Végső kifejlesztésben Tököltől- a Szentendrei szi­get északi csúcsáig 67 km hosszúságú folyamszakaszon lehet hasznosítani a partszűrésű vizet (budapesti Duna­szakasz kivételével), mely hosszú évtizedekig biztosítja a főváros ivóvízellátását. Partiszűrésű vízre települ pl. Győr, Vác, Dunaújváros stb. vízműve. A partiszűrésű víz tartósan kitermelhető készletét országosan kereken 77 m 3/sec-ra becsülik. 3. Karsztvíz A karsztvíznek nagy szerepe van a Durjántúli Közép­hegység, és az Északkeleti Középhegység környékének vízellátásában, de igen fontos szerepe van főleg a Du­nántúli Középhegységben a szén- és bauxitbányászat­ban. Az itt kiemelt karsztvíz 1968-ban kereken 550 m 3/perc volt, melyből kereken 20 m 3/perc ivóvizet és 70 m 3/perc ipari vizet hasznosítanak, míg a többi egyelőre a befogadókba kerül. A Dunántúlon számos város, község és ipari üzem vízellátása karsztvízből történik, s a távlatban ennek még nagyobb szerepe lesz. A nagymérvű bányavízemelés miatt a Dunántúli Kö­zéphegységben a karsztvíz szintje rohamosan süllyed, ezért sok természetes karsztforrás teljesen elapadt vagy hozamuk erősen lecsökkent. A folytonosan növekvő bányavízemelés hatásának, a karsztvízszint csökkenésé­nek megfigyelése érdekében folyamatosan kiépül a karsztvíz-megfigyelő kúthálózat. Ez ideig a Dunántúli Középhegység területén kereken 120 figyelő kút ván. A tartósan kitermelhető karsztvízkészletet országo­san kereken 12 m 3/sec-ra becsülik. 4. Rétegvíz A rétegvíznek, vagy ahogy általánosságban használ­juk az artézi víznek a legnagyobb szerepe főleg az alföldek ivóvízellátásában van. Az első artézi kutakat az országban több mint 100 évvel ezelőtt Zsigmondy Vilmos bányamérnök mélyítette, és megalapozta a ma­gyar kútfúróipart. Egymás után mélyülnek le az artézi kutak az alföldi városokban és községekben, úgyhogy a második világháború előtt számukat már 20 000-re becsülték. A második világháború után nyilvánvaló lett, hogy az Alföld ivóvízellátását elsősorban az artézi kutakra, a rétegvizek igénybevételére lehet és szüksé­ges alapozni. Ennek érdekében 1958-ban elkezdődött az artézi kutak számbavétele, s azóta folyamatosan törté­nik. Az 1968. év végén 49.819 artézi kutat tartanak nyilván. (Ebből 40 650 ma is működik, 8200 tönkrement és 950 sikertelen). Az ország 3246 helységéből ma 2228 helységben van artézi kút, s 1018 főleg hegyvidéki hely­ségben nincs. A tervszerű fejlesztés eredménye, hogy ma már az Alföld csaknem összes helységében van artézi kút. Azt is meg kell azonban jegyeznem, hogy egyes helységekben túlzottan sok, főleg a kisebb mély­ségű 30—50 m mély artézi kút van (Pl. Debrecenben 2122, Hódmezővásárhelyen 929, Kecskeméten 782, Sze­geden 467 db). Az artézi kútfúrás ma is alapja főleg az Alföld ivóvízellátása fejlesztésének, s ezért évente át­lagosan 900—1000 új kutat fúrnak ma is. Rétegvízre (artézi kutakra) települ a legtöbb alföldi város (pl. Debrecen, Szeged, Kecskemét, Békéscsaba) és számos község vízműve. A rétegvíz (artézi víz) tartósan kitermelhető készle­tét országosan kereken 80 m 3/sec-ra becsülik. * Röviden ismertettem az ország ivóvízellátási hely­zetét, az igénybevehető felszín alatti vízfajtákat. A távlati célkitűzések ismertetése előtt röviden meg kell emlékeznem az Országos Vízgazdálkodási Keret­tervről, mely 1965-ben készült el az országos vízgazdál­kodás távlati tervezése céljából. , 4. ábra. Az épülő és tervezett nagyobb regionális vízművek (Illés Gy. után) BORSOD [NÓGRÁD\ tNY/RSEG \BUDAPEST­i.Debrecen ) y // \ //séd' t-Jzombafhely \BAKCNY) UG/Í.M . BALATON Nfe HZALAy^if /ASZSÁG Körös Kecskemét BEKES CSONGRÁD, Szeged [MECSEK 100 km Megépült és építés alatt álló regionális vízmüvek Tervezett regionális vízmüvek 20

Next

/
Thumbnails
Contents