Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Garád Róbert: Beszámoló a Sopron város közfürdő helyzetével foglalkozó ankétról

Beszámoló a Sopron város közfürdő helyzetével foglalkozó ankétról Sopron, 1969. február 26. Előzmények. Sopron városában a közfürdők használatának igénye mindig komoly városgazdálkodási problémát jelentett. A múlt század végéig Sopron város területén nem kevesebb mint tíz komolyan üzemeltetett fürdőrészleg működött részben tanácsi, részben magánvállalati kezelésben. Ezek a közfürdő üzemegységek az évtizedek folyamán komoly tradíciókat vívtak ki a környék lakosságának viszonylatában. Nem egy közülük nemzetközi sportrendezvények lebonyolítására is vállalkozott. A második világháború következményei több mint a felét üzemeltetésileg megszüntette és jelenleg a megnövekedett lakosság létszámához viszonyítva az alábbi jellemző helyzet alakult ki. Az 1945. év előtti állapothoz viszonyítva az ezer főre eső vízterület 60%-kal csökkent. Súlyosbítja ezt a helyzetet az a tény, hogy a rendelkezésre álló vízterület és felület a megnövekedett idegenforgalom miatt még súlyosabb problémákat idézett elő. A jelenlegi KÖJÁL előírások a jelenlegi uszodai és közfürdő helyzetet teljesen illuzórikussá teszik. A város felelős vezetői ezért kérték fel a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Csoportját, hogy az ankét megrendezésével elindíthassák azt a gazdasági és műszaki helyzetfelmérést, mely a siralmas állapot felszámolását eredményezheti. Az ankét előkészítése és szervezése közben a rendezőség előre felmérhette azt az érdeklődést, mely a hivatalos és szakmai körök részéről megnyilvánult. Így az ankét résztvevői teljes számban kifejezték elképzeléseik időszerűségét. Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatólaboratóriumának illetékesei mellett a Soproni Műszaki Egyetem, a Városi Tanács, az OVH, ÉVM, a Hazafias Népfront, a MTESZ stb. képviselői hallgatták a beszámolókat és hozzászólásokat. *** Az ankétot dr. Vendel Miklós akadémikus nyitotta meg, majd a következő előadók ismertették dolgozataikat: Schneider Lipót (MHT Soproni Csoportja) nyitó előadásában ismertette a város 1945. előtti aránylag magas fokon álló fürdőkultúráját és statisztikai kimutatásokkal igazolta a jelenlegi szinte tarthatatlan állapotot. Különösen súlyos problémát jelent a belterületi nyitott közfürdőknél a fürdővíz szennyezettsége, a vízforgató berendezések teljes hiánya. Ezért hivatkozott azon erőfeszítésekre, melyek a korszerű vízforgatás megvalósítása érdekében a MHT Soproni Csoportja részéről megnyilvánultak. Tanulmányában ismertette, hogy az 50 000 lakosú Sopronnak belterületi közfürdőszükséglete az alábbiakat tükrözi: Igényelt: Nyitott közfürdők összterülete 50 000X0,8 = 40 000 m-. A jelenlegi helyzet szerint rendelkezésre áll 18 745 m

!. Ezt a jellemző súlyos helyzetet a MHT Soproni Csoportja által kezdeményezett regionális terv a Sopron környéki és a Fertő vidéki adottságokat a fürdési igényeknek megfelelően is kidolgozta, illetve tartalmazza. Ugyancsak a város határain túl is kedvelt Balf fürdő fejlesztésének részletei is a nyilvánosság elé kerültek. A részletes tárgyalás elemezte a közfürdők fejlesztésével kapcsolatos főbb szempontokat. 1. A lakosság egyre növekvő igényeit ki kell elégíteni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a lakosság legszélesebb rétegeinek a fürdőlehetőséget a mindennapi munka utáni kikapcsolódást és az egészségügyi tisztálkodást biztosítani kell. A belterületi fürdőtelepítést igazolja az a körülmény, hogy a lakosság vonzási körzete fokozottan gyengül, ha a megközelítési viszonyok túllépik a helyi adottságokat. 2. Sopronnak, mint iskolavárosnak, mint üdülővá rosnak és klimatikus gyógyhelynek, mindent el kell követnie, hogy a fejlesztés a hagyományok szellemében megkezdődjék. 3. Az eddig mutatkozó nagy lemaradás folytán a feladatok megoldása egyre égetőbbé válik. Erre nézve az 1966-ban megjelent miniszteri utasításban a fürdők korszerű átalakítására megállapított 1970. május 31-i határidő komoly figyelmeztetésül szolgál. A távlati fejlesztés helyett most már gyors cselekvés szükséges. 4. Mindenekelőtt össze kell állítani a közfürdők öszszességére vonatkozó tervezési programot, amely a miniszteri utasításban foglaltakat is figyelembevéve megadja az irányelveket az ugyancsak sürgősen elkészítésre váró tanulmányterv számára. Az ismerteit szempontok elhangzása után dr. Kocsis Árpád (OVH) foglalkozott Sopron környékének fürdőfejlesztési problémáival. Megállapította, hogy a jelenleg működő fürdők a korszerű követelményeknek nem felelnek meg. Hátrányuk az is, hogy hidegvízűek. Részletesen foglalkozott a természetes melegvizek feltárási technológiáival és a Kisalföld vízföldtani helyzetével. Ismertette a Sopron határához közel telepített Hegykő község területén fekvő hévízfúrás eredményeit. Simon Ferenc (OVH) Sopron és környéke közfürdőinek üzemeltetési problémáiról tartott beszámolót. A soproni fürdők táplálásához a hálózatból, kutakból, forrásokból csak hidegvíz áll rendelkezésre és az is csak korlátozott mértékben. A jelenleg üzemelő mesteiséges közfürdők 1300—1900 m

3 űrtartalmú medencéinél előírás szerint a teljes vízcserét hetenként kell elvégezni, ezen kívül üzemóránként még 2,5% vizet pótolni. Nagy hátránya ennek az üzemeltetésnek, hogy a hálózatot a vízfeltöltés ideje túlságosan megterheli. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vízcsere a hálózatból csak 4—5 hetenként eszközölhető. Ez a tény viszont a víz minőségének nagyfokú szennyeződését okozza. Ismerve Sopron városának vízellátási problémáit, a medencés közfürdők üzemének a korszerűsítése a vízforgatásos rendszer bevezetésével sürgős megoldásra vár. Adamis Géza (MÉLYÉPTERV) közfürdők tervezésével foglalkozott. A fürdők méretezésére vonatkozó irányelvek országonként változnak. Nálunk a vonzáskörzetben levő lakosok 10%-a kívánja a fürdőt használni. A fürdők telepítésénél feltétlenül figyelembe kell venni a jó megközelítést, az úthálózat és a közmű ellátottság lehetőségeit. Nagyon fontos, hogy az épület és az üzem kapcsolata összhangot eredményezzen. A kád- és zuhanyfürdőt a látogatottság jobb kihasználása érdekében az uszodával kombinálva célszerű tervezni. A medencés fürdők vízellátására ma már csak ivóvíz minőségű és jellegű vizek használhatók fel. 176