Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr. Megyeri János: Összefüggések a környezeti tényezők és a szikes vizek mesozooplanktonjai között

alakulhatnak ki. Nem valószínű, hogy 9,5 pH érték mellett a környezetben oxigénemésztő mikroszervezetek, baktériumok elszaporodhassanak. Tehát a nagy káliumpermanganátfogyasztási értékek ellenére bakteriológiailag e vizek feltehetően „tiszták". Kunfehértón mindehhez még az elég sűrű makrovegetáció hatását is figyelembe kell venni. (Széndioxidot asszimiláló növények a vízben.) A magas pH és az intenzív szénsav asszimiláció következtében természetes, hogy egyetlen esetben sem mértünk oldott szabad szénsavat. Az oldott szénsav hiánya ugyan a nyugodt tófelület felszínén bekövetkező gázveszteségre is visszavezethető lenne. De itt éppen fordítva, a levegőben mérhetőnél is kisebb értékek, éppen a biokémiai folyamatok jelentőségére utalnak (szénsav asszimiláció). Lehetséges, hogy a hidrogénkarbonátok karbonátokká való átalakulásában is segítségére vannak a többi ható tényezőknek. E vizekben tehát mész — szénsav egyensúlyról nem lehet beszélni. A tiszántúli szikes tavakban az összes keménység is kisebb (zömmel 10 nK° alatti érték). A Tisza—Duna közén ugyanakkor nem ritkán mértünk 30 nK° feletti értékeket is. Az összes keménységen belül mindkét tó típusnál a magnézium uralkodik. De a magnézium-kalcium viszonyszám is a Tisza—Duna közén nagyobb (legalább 10). Kunfehértón a nagyobb magnézium- és kloridion koncentrációval látszólag nagyobb káliumion koncentráció párosul. Noha a klorid-ion ilyen koncentrációban akadályozhatná a vízgyűjtőterület növényzetének kálium felvételét, nem szabad e tényt egyszerűen erre visszavezetni. Valóban a laza talajból a kálium könynyebben vihető oldatba. Azonban itt a párolgásviszonyok és a vízzáró talajrétegek morfológiája fontosabb szerepet játszik. Egyidejűleg a magnéziumion a kalciumot először a talaj abszorpciós komplexumából, majd később a keletkezett vizes oldatából is kiszoríthatja. Nem bizonyítottuk, de ennek megfelelően a kalciumnak a tófenéken kellene felhalmozódnia, (ez a szikes talajok regradációjának egyik módjaként fogható fel.) Kunfehértó kivétel nélkül minden esetben nátriummagnéziumos karbonát-hidrogénkarbonátos felszíni víz. Nátrium százaléka (a nátrium, kálium, kálcium és magnézium milligramm-egyenérték összegének százalékában kifejezve) jellemző. Ennél csak a kétértékű kationok milligramm-egyenértékei összegének százalékában kifejtett magnézium százalékérték nagyobb. A Pusztai ehértón a víztípus ettől kissé eltér. Olykor az anion szerinti típusban karbonáthidrogénkarbonátkloridos. Több érdeklődésre számottartó tény közül had említsek végül még egyet. Kunfehértón a parton a nagy pH-jú víztől alig néhány centiméterre, a nedves iszapban, a víz és légzáró szikes fedőréteg alatt egy-két centiméterre, erősen savanyú pH-jú, fekete „kenőcsös" iszapot találtunk. A szikes réteg alatt kialakult anaerob viszonyok mellett szulfátredukcióból keletkező szulfidfelhalmozódás (vas II szulfid tartalmú) rétege lehet ez. Befejezésül — összefoglalva — legyen szabad megemlítenem egy közismert tényt. Ahogyan a dokucsajevi öt talajképző tényező hatására a talaj állandóan fejlődésben, változásban van, ennek megfelelően változik minden tó keletkezésekor annak elsődleges összetétele. Ez elsődleges összetételt a víz és a vízgyűjtőterület talaja közt kialakult dinamikus egyensúly állapot határozza meg. Másodlagos hatásként, ezen az éghajlat meghatározta átlagos csapadék és párolgási viszonyokon belül, hosszabb adatsorral az időjárás és bizonyos mikrobiológiai folyamatok szabályozta kisebb koncenrációváltozások is regisztrálhatók. Összefüggések a környezeti tényezők és a szikes vizek mesozooplanktonja között DR. MEGYERI JÁNOS Szegedi Tanárképző Főiskola, Szeged Daday J., Donászy E., Kertész Gy., Nógrádi T., Ponyi J. kutatásai, valamint saját összehasonlító hidrobiológiái vizsgálataim alapján elmondhatom, hogy ismerjük a magyar Alföld szikes vizeit benépesítő Rotatoria- és Entomostraca-fajok többségét. Tudjuk tehát azt, mi él a magyarországi felszíni vizek e sajátságos típusában. A rendelkezésünkre álló faunalistát (Rotatoria, Entomostraca) megközelítően teljesnek tartom. A megfigyelt fajok többsége más típusú hazai vizeinkben is előfordul. 1955-ben megjelent dolgozatomban 8 fajt tartottam olyannak, amelyek csak szikes vizeinkben élnek (natronofil-fajok). Az azóta végzett vizsgálataim alapján e fajszámot 5-re csökkentettem. Ügy látom, hogy csupán a Lecane ichthyura Anderson et Sephard hecane lamellata Daday, Brachionus Novae-Zelandiae var. hungaricus Nógrádi, Limnicythere sancti-patricii Brady et Robertson és az Arctodiaptomus spinosus Daday nevű fajok azok, amelyek csak az alföldi szikes vizekben fordulnak elő, amiért a szikes vizekre jellemző, ún. bioindikátor fajoknak tartom a felsoroltakat. Az 1962-ben megkezdett komplex vizsgálatok megteremtették a lehetőségét annak, hogy a szikes vizekben élő Rotatoria- és Entomostraca-iajok előfordulásának, a mesozooplankton időszakos összetételének és mennyiségének az alakulását, illetőleg mindezeknek a környezeti tényezőkkel való összefüggését is figyelemmel kísérjem. A szikes víznek, mint biotopnak a legalapvetőbb környezeti tényezőit (földtani, vízkémiai és algológiai) az előttem elhangzott előadások ismertették. A munkatársaim által közölt adatok, valamint saját megfigyeléseim alapján a felvetett problémára, azaz a mesozooplankton és a környezeti tényezők közötti összefüggésekre vonatkozó felfogásomat röviden a következőkben foglalom össze: A szikes víz gyűjtőfogalom, melynek a fogalmi jegyei között közös, de ugyanakkor számos eltérő fiziográfiai tulajdonságok vannak. A szikes vizek legalapvetőbb közös tulajdonsága a Na-ionban való gazdagság. A szikes vizekben lejátszódó biológiai történéseket, többek között a mesozooplankton összetételét, a mesozooplankton által képviselt biomassza mennyiségét, a más típusú hazai felszíni vizeinkben is ható számos ökológiai tényező mellett, elsősorban a Na-kation szabályozza. A Na-kation együtt a többi ökológiai tényezővel (csekély vízmélység, zavarosság, időszakos kiszáradás, az Alföld szélsőséges klímája stb.) hozza létre azt a sajátos környezetet, amely a fent említett 5, úgynevezett natronofil-faj előfordulását, gyakran nagy tömegben való elszaporodását lehetővé teszi. A szikes vizekben a sekély mélység következtében, gyorsan és mélyrehatóan érvényesül az Alföld szélsőséges időjárásának a hatása, ami szerintem a víz kémizmusa mellett a következő olyan tényező-komplexum, amely a mesozooplankton időszakos alakulását, 134