Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Szépfalusi József: A dél-alföldi szikes tavak kémiai vizsgálata (Rövid összefoglalás)

COj í,i«nnyiségének fogyásával fokozatosan kiválik a CaC0

3, a víz Ca++-tartalma tehát csökken. A szabad és egyensúlyi C0

2 teljes elfogyása után a producensek a NaHC0

3 félig kötött C0

2 készletét hasznosítják, s ezáltal a tó vízében megjelenik a C0

3—. Az asszimiláció mértékének fokozódásával és az asszimiláló szervezetek mennyiségének szaporodásával a tavasz és a nyár folyamán a C0

3—-tartalom egyre növekszik, a Ca++-tartalom csökken, a pH és lúgossági értékek emelkednek. Nyár derekán a fényintenzitásnak optimálison túli megnövekedése miatt a disszimiláció jut túlsúlyba, ilyenkor az egész folyamat visszafelé indul el, de rendszerint nem jut el a C0

3— elfogyásáig, csupán a CO

s mennyiségének csökkenése következik be. Nyár végén, és ősszel ismét egy tartósabb emelkedés tapasztalható, mely nagyjából megegyezik a tavaszi állapotokkal, majd tél elején ismét a disszimilációs folyamatok jutnak túlsúlyba, a C0

3— mennyisége csökken majd elfogy teljesen, s beáll az előbb vázolt téli állapot. Tágabb értelemben véve a sziksós víz egy meglehetősen ingatag négy összetevős kémiai rendszer, melyben a következő alkotórészek állnak egymással egyensúlyban: Na

2C0

3, Na HC0

3 és Ca(HC0

3)

2 disszociált állapotban és Ca C0

3 oldhatatlan alakban. A C0

2 mennyiségének ingadozása évszakonként igen nagy, tehát az egyensúlyt alkotó komponensek aránya az év folyamán nagymértékben változik. A komponensek mennyisége a nap folyamán is állandó dinamizmusban van. Több 24 órás vizsgálat bizonyította be, hogy a sziksós vizekben a maximális és minimális 0

2, HC0

3—, C0

3— -tartalom és pH érték között a különbség milyen nagy. Azokban a napszakokban, amikor a tó vízében élő fitoplankton asszimiláló tevékenysége intenzívebb mint a. disszimiláció és a zooplankton légzése, az 0

2 mennyisége növekszik, a HC0

3— -tartalom csökken s ezáltal a víz C0

3— -tartalma emelkedik; ellenkező esetben fordítva. A biológiai folyamatok más-más intenzitással zajlanak a tavak különbözőképpen megvilágított helyein. A víz 0

2tartalma a parttól a nyílt víz felé haladva fokozatosan nő, a HC0

3— -értékek éppen az ellenkező irányban változnak. A nád alatti árnyékos vízrétegekben 0

2-termelés csak a délelőtti és déli órákban folyik. Ha van a vízben káka-szegély, ebben a régióban a fény hiánya már nem ilyen nagymértékű, mégis az asszimiláció szempontjából a „nappal" jóval rövidebb ideig tart, mint a nyílt víz esetében. Az 0

2 mennyiségének változásaival egyidejűen a C0

3— mennyiségének és pH értéknek azonos irányú, a HCO

a— mennyiségének ellentétes irányú változásai is megfigyelhetők. Megfigyelhető továbbá az a tény, hogy az oldott 0

2 menynyiségi változásai minden esetben kisebbek, mint ugyanezen idő alatt a HCOj— mennyiségének ellentétes irányú változásai, vagyis aránylag kismértékű 0

2 ingadozásokkal egyidejűen aránytalanul nagyobb mértékű HC0

3 ingadozások járnak. Végül néhány szót szeretnék szólni a szikes vizek optikai sajátságairól. E sekély vizek színe jellegzetes sárgásbarna. Szeles időben fenékig felkeverednek, ilyenkor zavarossá válnak. Sárgásbarna színanyaguk dializálható, tehát saját színük van, melyet nem a kolloid részecskék, agyag, fitoplankton vagy detritusz adnak, hanem a szerves eredetű savak, s a talajból oldott molekuláris eloszlású festékanyag. A tiszta vízzel, az óceánok és oligitróf tavak vízével ellentétben S. szikes vizek legkevésbé engedik át a kék fényt, a többi szín áteresztése a hullámhosszuk növekedésével nő. A szikes vizek mélyebb rétegei felé haladva tehát egyre inkább a nagy hullámhosszúságú sugarak dominálnak és kb 20—30 cm-es vízmélységben szinte kizárólag a narancs és vörös színtartomány jelenti a „fény"-t, azaz már csaknem kizárólag ez a tartomány szállít energiát. Szikes vizeinknek a tiszta vizekhez képest igen nagy fényabszorbciója ellenére a biológiai. produkció szempontjából a fényviszonyok mégiscsak kedvezőek, mivel az asszimilációra általában legaktívabb fénytartomány sugarai hatolnak át a legnagyobb mértékben. A szikes vizek trofitása és nagy produkciója ezzel részben megmagyarázható. * Ennyiben kívántam összefoglalni a Duna-Tisza közi xéikes vizek kémiai és optikai viszonyait az 1960 előtti időszakból származó adatok alapján. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az utóbbi években is többen és modernebb módszerekkel foglalkoztak szikes vizeink hidrokémiájával és hidrobiológiájával. A délalföldi szikes tavak kémiai vizsgálata (RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS) SZEPFALUSIJÓZSEF Alsó Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged A Szegedi Akadémiai Bizottságon belül a Délalföld szikes tavainak komplex vizsgálatára alakult kutatócsoport keretében a vízkémiai vizsgálatokat 1963 óta az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyeletének Laboratóriuma végzi. A vízminták vizsgálatát a Magyar Szabvány, a KGST, illetve a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Budapest) metodikája szerint végeztük. A vizek kémiai vizsgálata nem öncélú. Feladata elsősorban a vízben uralkodó kémiai miliő egyidejű regisztrálása a komplex kutatás valamennyi ága számára. így adataink narratív felsorolásán túlmenő öszszefüggések önálló feltárása nem képezi feladatát, bár a térben és időben elhatárolt vízminta vételek vizsgálati eredményeinek összehasonlítása a tavak vízkémiai összetételében kézenfekvő azonosságok és jellemző eltérések megállapítását is lehetővé tette. E megállapítások okainak spekulatív keresése pedig távolabbi, talajtani, éghajlati, idpjárási, olykor fizikai vagy biológiai tényezők összefüggéseit engedi feltételezni. Az évek során az alábbi szikes tavak vízkémiai vizsgálatát végeztük el (1. ábra). A. A Tiszától keletre: 1. Pusztai Fehér tó (=Kardoskúti tó) 2. Kakasszéki tó. B. A Tisza-Duna között: 3. Kunfehér tó 4. öszeszéki tó. 5. Büdösszék tó ((=Dongér tó) 6. Bogárzó tó. 7. Szekercés tó 8. Ródliszék tó. A szikes eredetre csaknem valamennyi tó népi eredetű elnevezése is utal. (A- szék jelentése nátriumtartalmú, illetve szóda tartalmú talaj.) Az egyes tavakon végzett mintavételek gyakorisága és időbeli eloszlása változó. A vízkémiai összetétel alapján a tavak két nagy csoportba sorolhatók. E két csoportot kifejezően reprezentálja a Kunfehér tó és a Pusztai Fehér tó egy-egy vízvizsgálati adatsora. E két tavon végzett mintavételek gyakorisága bizonyos szolid következtetésekre is felhatalmaz. Ugyanakkor a többi tó vízvizsgálati adatsorai e reprezentánsak valamelyikéhez hasonlítanak, illetve nagyságrendileg attól nem térnek el. A mintavételek gyakoriságának feladata, hogy rögzítse egyes tavak kémiai összetételének térbeli és időbeli változásait. Az adott keretek között itt most az általános, jellemző vonásokon, és néhány részletkérdésen túl, ezek alapos ismertetésére nem térhetek ki. 132