Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr. Tamásné Dvihally Zsuzsa dr.: A kémiai és optikai változások dinamikája a magyar szikes vizekben

holocéntöl kezdve pedig már mint morotva tó fejlődnek tovább. A Duna—Tisza közi tavak a holocén elején és a holocén mogyoró szakasza után alakultak ki. A Tisza-völgvi tavak holocén eleji képzödésűek. A tókörnyék mélyebb részének erős szikesedését a mélyedés fel áramló csapadék- és talajvíz erős párolgása és sóinak koncentrálódása okozza. IRODALOM Andó M. 1966: Mikroklimaverháltnisse der sodahaltigen Teiche ím südlichen Teil der Grossen Tiefebene. — Acta Geographica T. 6. 1—4. Szeged. 23—53. Andó M.—Mucsi M. 1967: Klimarythmen im Donau—TheissZwischenstromland. — Acta Geographica T. 7. 1—6. Szeged. 43—53. M^. Faragó M. 1966: A soltvadkerti Petőfi-tó rétegeinek kronológiája palynológia: vizsgálatok alapján. — őslénytani Viták 6. Budapest. Fehér J.: 1961—64: Morphogenesis of Laké Nagybüdös at Soltvadkert. — Acta Geographica T. 5. 1—7. Szeged 46—64. Kiss I. 1963: Vízfeltörések vizsgálata az Orosháza környéki szikes területeken, különös tekintettel a talajállapot és növényzet változásaira. — Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közlményei. 43—82. f Marián M. 1969: Die Amphibien

r und Reptilienfaunen des Kunfehér tó (Kunfehérsodasees) in Ungarn. — Musei HistoriceNaturalis Hungarici T. 10. F. 1—2. 143—161. Megyeri J. 1963: Vergleichende hydrobotanische Untersushungen an zwei Natrongewassern. — Acta Biol. T. 9. Szeged. 207—208. Mihaltz I.—Mucsi M. 1964: A kiskunhalasi Kunfehér-tó hidrológiája. — Hidrológiai Közlöny 44. 10. 463—471. Miháltz I. 1965: Geology of the Near-Surface Layers of the Great-Plains of Southern Hungary. — Acta Hung. 9. 33—48. Mihaltz I. 1966: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana. — Hidrologiai Közlöny 46. 2. 74—90. Molnár B. 1961: A Duna—Tisza közi eolikus rétegek felszíni és" felszín alatt kiterjedése. — Földtani Közlöny 91. 3. 300—315. Molnár B. 1966: Pliucén és pleisztocén lehordási területváltozások az Alföldön. — Földtani Közlöny 96. 4. 403—413. Molnár B. 1968: Sedimentationszyklen in den pleisztozanen Ablagerungen des südlichen Ungarischen Beckens. — Geologische Rundschau B. 57. 2. Stuttgart. 532—557. Molnár B.—Mucsi M. 1966: A kardoskúti Fehér-tó vízföldtana. — Hidrológiai Közlöny 46. 9. 413—420. Molnár B.—Mucsi M.—Magyar L. 1968: Adatok a Tisza-völgyi alluvium földtani térképezésének problémájához. — (Kézirat.) Molnár B.—Szónoky M. 1969: A Kakasszéki szikes tó keletkezése és vízföldtana. —• (Kézirat.) Molnár B.—Szónoky M. 1969: A bugaci szikes tavak földtani viszonyai. — (Kézirac.) Mucsi M. 1963: Finomrétegtani vizsgálatok a kiskunsági édesvízi karbonátképződményekben. — Földtani Közlöny 93. 3. 373—386. Mucsi M. 1965: A soltvadkerti Petőfi-tó földtani viszonyai. — Földtani Közlöny 95. 2. 240—248. Mucsi M. 1966: A soltvadkerti Petőfi-tó földtani viszonyai. II. — Földtani Közlöny 96. 4. 453—459. Mucsi M. 1968. A Szarvas-tó földtani viszonyai. — (Kézirat.) A kémiai és optikai változások dinamikája a magyar szikes vizekben DR. TAMASNÉ, DVIHALLY ZSUZSA DR. Magyar Dunakutató Állomás, Alsógöd A Magyarországon található szikesvizeket — a világ más tájain található egyéb belvizekhez hasonlóan — biológiai szempontból már a múlt század végén vizsgálni kezdték. Kémiai sajátságuk vizsgálata azonban csak e század 30-as éveiben vált lehetővé akkor, amikor a hidrobiológia a modern ökológiai szemlélet alkalmazása során a természettudományok többi ágának — elsősorban a kémiának — módszereit is munkakörébe vonta. Első, szikesvizeinkre vonatkozó kémiai adataink — melyeket biológiai munkákban elszórva találunk — részben az analitikai módszerek, részben az akkori kémiai szemlélet kezdetleges volta miatt ma már túlhaladottak és hivatkozási alapul sem szolgálhatnak. Csupán az derül ki ismételten, hogy a különleges növényvagy állatvilág az egyéb vizektől eltérő kémiai sajátság miatt alakult ki. A rendszertani vizsgálatoktól független, első önálló vízkémiai munkák inkább gyakorlati vonatkozásúak, 1923-ban Rigler Gusztáv elemez több magyarországi szikes tóvizet és hangsúlyozza a felhalmozódó sziksó nagy gazdasági jelentőségét. 1936-ban Straub János a szikesvizek jód-tartalmát vizsgálja kiemelve e vizek gyógyító hatását. 1930-ban Genersich Antal hódmezővásárhelyi főorvos a Kakasszéki szikes tó partján ma is működő gyógyintézetet létesít, ahol a víz kémiai sajátságai következtében igen kedvező eredményeket ér el bőrbetegségek, reuma, mirigydaganatok és sebek fürdőkúrával való gyógyítása terén. Kol Erzsébet az első, aki külföldi szakemberek figyelmét felhívja Magyarország e speciális víztípusára, a SIL ötödik, Budapesten megrendezett kongresszusán, 1930-ban. Sorozatos és rendszeres algológiai szikeskutató munkájának eredményeit közli előadásában sok vízkémiai hivatkozással. Einar Naumann, aki e kongresszuson jelen volt, 1932-ben megjelent könyvében már hangsúlyozza, hogy elsősorban a magyarországi szakemberek feladata a saját munkaterületükön levő annyira sajátos és sokféle sóstó tanulmányozása. A vízkémiai analitika fejlődésével a limnológia kérdései új megvilágításba kerülnek, új szempontokkal bővülnek. 1927-ben a SIL keretén belül megalakul a kémiai vízvizsgáló módszerek nemzetközi szabványosító bizottsága, 1930-ban megjelenik Verescsaginnak a limnológiai gyakorlatban használható vízvizsgáló módszerekről szóló kézikönyve, 1932-ben a „Die Binnengewásser" sorozat XII. kötetében pedig Maucha profeszszor ismerteti a Winkler Lajos nyomán kidolgozott vízkémiai módszereket, majd a 40-es években kidolgozza a helyszíni vizsgálatokra alkalmas félmikro analitikai módszerét. Óriási jelentőségű metodika volt ez a maga idejében s az általa nyert eredmények feldolgozása, értékelése és beillesztése a vízi élettérről alkotott elképzelésünkbe sok elméleti és gyakorlati újdonságot jelentett a limnológia számára nemcsak hazai, hanem nemzetközi vonatkozásban is. A vízkémiai analitika fejlődésével a szikes vizek kutatása is meggyorsul. Rendszeres, sorozatos és nagy területeken folyó vízkémiai elemzések készülnek Maucha professzor vezetésével a budapesti Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomáson, s noha az eredmények egy fejlődés kezdetén levő tudományterületről származnak, kezdettől kezdve és ma is értékelhetőek és helytállóak. Maga Maucha professzor is részletesen foglalkozik a tavak kémiai alapon történő osztályozása során a szikes vizek kémiai összetételével és hazai szikes vizeinket az ra-limno és a-limnohalin csoportba sorolva — a csillagdiagram alakja szerint értékelve — élesen elválasztja más típusú vizektől. Munkatársai közül Woynárovich Elek az édesvizek csoportosítását az anionok relatív mennyisége alapjárt végzi, s a CO^tartalmú sziksós és á HC0

3-tartalmú szikes vizek itt is külön csoportba kerülnek. Varga Lajos professzor a F°rtő tó élővilágát és ezzel kapcsolatban a kémiai viszonyok évszakos változását, majd Donászy Ernő s Velencei tó vízkémiai dinamizmusát és a Szelidi tó vízkémiai viszonyait vizsgálja évtizedek távlatából. 1958-ban komplex vizsgálatokon alapuló monográfia készül a Szelidi tó életéről, melyben a vízkémiai változásokat is részletesen tárgyalják. Magam a Duna— Tisza közének Kiskunfélegyháza és Szeged közötti részén végeztem vizsgálatokat több éven keresztül. Részben az állandó, részben az időszakos jellegű szikes vizek évszakos és napszakos kémiai dinamizmusát kísértem figyelemmel. • 130