Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr.Megyeri János: Tájékoztató a magyarországi szikes vizek kutatásáról

A XI. Hidrobiológus Napok keretében megrendezett szikesvízi szimpózium előadásai A szikesvizek hidrobiológiái kutatását — tekintettel hazai természeti adottságainkra — a nemzetközi szakmai közvélemény is jellegzetes magyar feladatnak tekinti. Főképpen osztrák szakemberek javaslatára ezért került sor Magyarországon a Szikesvízi Szimpózium megrendezésére 1969. szeptember 29-től október 4-ig. Az elhangzott előadások általános hidrobiológiái, vízkémiai, botanikai, zoológiai területre terjedtek ki. Több magyar és osztrák előadás a Fertőn végzett kutatások eredményeiről számolt be. Ezek a Fertő-táj ügyének előtérbe kerülése miatt részünkről különös érdeklődésre tarthatnak számot. A nagysikerű szimpózium előadásainak túlnyomó többségét az alábbiakban adjuk közre. Tájékoztató a magyarországi szikes vizek kutatásáról DR. MEGYERI JÁNOS Szegedi Tanárképző Főiskola, Szeged Földünk lakosságának nagymértékű szaporodása, az iparosodás fejlődése, sok más mellett, két alapvető probléma megoldása elé állította az emberiség jelenjét és jövőjét szívükön viselő felelős vezetőket. Nevezetesen: hogyan lehet biztosítani a normális emberi élet fenntartásához szükséges kellő mennyiségű és minőségű szerves anyagot és a vizet. E kettő nélkül ugyanis az általános emberi jólét és boldogulás elképzelhetetlen. Olyan feladatok ezek, amelyeket csak nemzetközi összefogással, a részeredmények nemzetközi viszonylatú kölcsönös felhasználásával lehet megoldani. A feladatok megvalósításáért, nemzetközi együttműködés keretében (IBP) számos magyar kutató is dolgozik. így pl. 1962-ben a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága olyan feladatok kutatására toborozta a szegedi kutatókat, amelyek mindenekelőtt szolgálják a hazai tudományos és gyakorlati igényeket, de ugyanakkor messzemenően hozzájárulnak az említett nemzetközi törekvések megvalósulásához is. A személyi és dologi adottságok, valamint a Szegeden folyó korábbi kutatások eredményei indokolták azt, hogy az 1962-ben megindult kutató munka elsődleges célja és feladata az Alföld, közelebbről Szeged és környéke vizeinek, vízkészletének a tudományos megismerése. Ezt a célkitűzést juttatja kifejezésre annak a komplex témának a címe is, amelyen 1962. óta dolgoznak a szegedi kutatók, illetőleg amelyről a továbbiak során elhangzó előadásokban tájékoztatni kívánjuk a szimpózium résztvevőit. A téma címe: Szeged és környéke vizeinek hidrobiológiái és hidrogeológiai tanulmányozása ipari, mezőgazdasági és közegészségügyi szempontból. A téma számos részfeladatot foglal magába, amelyet három csoportra, altémára bontva igyekszik megoldani a témán dolgozó munkaközösség, melynek tagjai a JATE Földtani, Földrajzi, Növénytani és Állatrendszertani Intézete; a Szegedi Tanárképző Főiskola Növény- és Állattani Tanszéke; a Móra Ferenc Múzeum és a szegedi Vízügyi Igazgatóság vízkémiai laboratóriuma kutatóiból (dr. Andó Mihály, dr. Bodrogközy György, dr. Ferencz Magdolna, dr. Horváth Andor, dr. Kiss István, dr. Marián Miklós, dr. Megyeri János, dr. Molnár Béla, Szépfalusi József, dr. Uherkovich Gábor, dr. Varga Izabella) szerveződtek. A komplex téma kutatási feladatainak egyik csoportját, altémáját képezi a természetes szikes vizek hidrográfiai és hidrobiológiái vizsgálata. Mint ismeretes, a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) a szerves eredetű élelmiszerek és ipari nyersanyagok növelése érdekében célul tűzte ki az egész Föld élővilágának felmérését, a legjobban termelő életközösségek anyag- és energiaforgalmának, az elsődleges termelés folyamatának megismerését. Ilyen célkitűzésű vizsgálatokra különösen alkalmasak a természetes, azaz kultúrhatásoktól még mentes felszíni vizek, tavak. Hazánkban, konkrétan Szeged környékén többek között ilyenek a szikes vizek. A századforduló óta szervezetlenül, szórványosan végzett főleg florisztikai, illetőleg faunisztikai jellegű kutatások eredményeire alapozva 1962. óta éppen a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága teremtett lehetőségeket a szikes vizek szervezett tanulmányozására. A szikes vizek részletes, sokoldalú tanulmányozása elméleti és gyakorlati szempontból hazánkban igen időszerű. Napjainkban lépésről-lépésre alakul át a magyar táj. Egymásután tűnnek el a természetes állapotban levő tájdarabok, hogy helyet adjanak az eredményesebb termelést, a közjót hatékonyabban szolgáló kultúrtájnak. Ez a természetátalakító folyamat szükségszerűen érinti Alföldünk speciális, a tudomány számára sok újat ígérő tájelemeit, a szikes vizeket is. Mindezekből következik, hogy foglalkoznunk kell a szikes vizekkel egyrészt azért, hogy tudományos feldolgozásuk a magyar és nemzetközi tudományosság számára megtörténjék mielőtt az emberi beavatkozás következtében meg nem szűnik a lehetősége a természetes állapotban levő szikes vizek vizsgálatának. Sürgeti a vizsgálatokat a mindennapi élet gyakorlata is, amely valamilyen formában hasznosítani kívánja ezeket a ma még nagyrészt inproduktív vizeket. A gazdasági életbe való tervszerű bekapcsolásuk előfeltétele viszont a részletes tudományos feldolgozás, a minél többoldalú megismerés. A szikes vizek természetének a bennük élő életközösségeknek sokoldalú megismerése teremti meg azokat az alapokat, amelyek figyelembe vételével a szikes vizeink egy részéből strand- és gyógyfürdőt, más részéből halastavakat, vagy valamilyen más, hasznot hozó objektumokat lehet majd létesíteni, azaz be lehet kapcsolni a gazdasági élet vér123