Hidrológiai tájékoztató, 1970 június
Dr. Karácsonyi Sándor-Margittay Endre-dr. Scheuer Gyula: Víztározási vizsgálatok Kaposvár térségében
m&f. 170 -i fíO750 m 130 -| 110 0 • I 100 200 m i Holocén vízzáró agyag fosszilis talaj [ED'- míTz oko s m F^%7 nónio i Pleisztocén 4. ábra. Földtani szelvény a Berki tározó tervezett elzárási szelvényében letesebb feltárás a terület földtani felépítését és a víztározásra való alkalmasságát tisztázta. Az áttekinthetőség érdekében a tervezett gát magasságában meghatározott földtani szelvényt leegyszerűsítve közöljük. (4. ábra.) Ebből jól látható, hogy a völgy fenekét vízzáró holocén agyag tölti ki, és csak kisebb szakaszon szükséges a gát ennéll jelentősebb áteresztőképességű rétegen való kialakítása. A gát létesítésére kiszemelt völgyszelvényben a patak vízgyűjtő 46 km2 dombvidéki jellegű, kisebb részben mezőgazdasági, nagyobbrészt erdős-bokros terület. A kialakítható tározó által elborítandó terület egyébként rét- és legelőművelésre alkalmas. A tározó kialakítása mintegy 18 km hosszban csupán egyetlen erdei út áthelyezését tenné szükségessé. Az 1962. május 1—1963. április 30 között végzett folyamatos mérések eredménye .szerint összesen 5,322 millió m 3 (q = 3,38 l/sec/km 1') víz foly át az elképzelt gáttal egybeeső patakszelvényben, és a hordalékanyag kereken 4000 m 3 volt. Az 1962—63 években végzett hidrológiai megfigyelések eredményeit a Kapós Kurd-i vízszínészlelő állomásának adataival összevetve megállapítható volt, hogy az időszak középvízhozama mintegy 40 százalékkal meghaladja a sokéves átlagot, így a várható átlagos vízhozam ennek megfelelő csökkentésével vehető számításba (köq = 2,3 l/sec/km 2). A tározótér telj esi tőképességi jelleggörbéje a sokévi havi középhomok ismerete hiányában különböző módszerek eredményének egybevetésével statisztikai alapon volt meghatározható. (5. ábra.) • 6000 ; 6000* • ? mo j 2000] 0 X0 -50_ _ \ A veszteségek gyetembevé tele nt Ikül t A p áro/gí finn si veszteségek elembevételével / k rolgá V szivárgási \ vzteséoek fiauelembevételéví 1 3 U 5 6 7 1 Tározó térfogat [10 6m 3] 10 11 A gát létesítésére előzetes morfológiai alapon kijelölt szelvényben végzett feltárás a völgyfenéken nagyrészt vízzáró képződményeket mutatott ki, és oldalakban is földgát létesítésére alkalmas anyagot tártak fel. Eszerint a nyugati völgyoldalban szemcsésebb-állékonyabb, a keleti oldalon pedig kötöttebb — vízzáróbb anyag emelhető ki. A gát méretét az MSZ 15218—53 R ajánlott szabvány irányelvei alapján határoztuk meg, és a minimális gátszélességre vonatkozóan a Blight-Lane féle képlet szerint ellenőriztük. A völgy oldalakon feltárható kőzetféleségek megfelelő keveréssel igen jó gátanyagot adnak. A szállítógépek jobb kihasználásával a váltott anyagszállítás a gát .tömörítését is elősegítené. A szivárgási veszteségek becslése során a gát alatt 90, a gáttesten át pedig napi 180 m3 veszteség mutatható ki. A különböző duzzasztási magasságok mellett az együttes szivárgási veszteség: max. vízmagasság (m) vízveszteség (m 3/nap) 180 270 110 5. ábra. A Berki tározó teljesítőképességi jelleggörbéje a kiépítési térfogat függvényében A párolgási veszteség becslésére, a helyszíni hidrológiai megfigyelések párolgásmérést is magukba foglaltak. Ennek eredményét a Siófoki Mérőállomás adataiva, és az országos tapasztalatokkal egybevetve a maximális vízfelszínpárolgás és a minimális területi párolgás különbségeként 10 éves szélsőségben előforduló tényleges párolgási veszteségként 2555 mm/év adódott. A völgyzárógát kiépítésével egyidejűleg természetesen a kiszolgáló műtárgyakat is számításba kellett venni, mégpedig túlfolyó, fenék és üzemi vízleeresztő, valamint járulékos létesítmények szükségességét. A kiépítés költségét a tározótér mértékének függvényében határoztuk meg (a duzzasztott vízmagassághoz igazodóan) és a kiépítés fajlagos költségeit a tározó térfogat és a tározótér teljesítőképességi jelleggörbéjéből vezettük le. A becsült fajlagos kiépítési költség kisebb az eddigi tapasztalatok során kialakult átlagértéknél, amelyet csak részben indokol a tározóépítés viszonylag kedvező adottsága. A tényleges költségek módosulása azonban, minthogy hatásuk nagyrészt arányosan jelentkezik, az optimális kiépítés jellemzőit alig érintené. A Berki patak völgyében létesíthető tározó jellemzőit, az Ebédvesztői és Jutái patakok völgyére hasonlói
