Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Károly Zoltán: A Velencei tó vízgazdálkodási kérdései

Velence tavi igényeket elégítené ki, télen pedig a Cu­korgyár vízigényét fedezné. Az üdülőövezeten belül a déli part és a Velencei kanyar — Gárdony, Agárd, Velence-fürdő, Velence, Kápolnásnyék térsége az a terület, ahol már ma is sürgető feladat a vízellátás megoldása. A munkák megindultak és Kápolnásnyéken már az 1. és 3. sz. kút üzemel 273, illetve 213 l/p engedélye­zett vízhozammal. A 2. sz. kút vízhozama is 250 l/p körül várható. 1969-ben befejeződik az Agárd-Gárdony községek egy részét ellátó — a regionális rendszerbe illeszkedő — 1200 m3/nap kapacitású vízmű. A vízmű fejlesztés 1970-ig a legforgalmasabb helyek vízellátását megoldja. Az Ercsi Cukorgyár a Duna-parti kavicsteraszra te­lepített vízművet 1970—72 között megépíti. Ez lesz a kiindulása a regionális vízműnek, melynek tervezett építési kezdési időpontja 1970. II. negyedév, üzem­behelyezési ideje 1973. A nagyobb mértékű elosztóhá­lózat fejlesztését csak a regionális főművek megépí­tésével egyidőben lehet kezdeni, mert a növekvő igé­nyeket a regionális vízműről lehet kielégíteni. A csatornázás kialakításánál alapvető szempont, hogy a tóba még tisztított szennyvíz sem kerülhet. A Velen­cei tó környéki települések és üdülőterületek szenny­vízelvezetése — a tó vizének védelme érdekében — ugyancsak regionális csatornamű és központi szenny­víztisztítótelep építésével oldható meg. A csatornázandó terület — még távlatban is — lé­nyegesen szűkebb határok közé korlátozódik, mint az ivóvízellátás. Míg az ivóvízellátás a települések teljes belsőségi területére kiterjed, addig a csatornázás a déli parton majdnem kizárólag a 70. sz. főközlekedési út és a tó közötti területet, az északi parton pedig csak a pákozdi új üdülőterületet érinti. A települések központjában levő közintézmények és egyes nagyobb szennyvíztermelő létesítmények (Ta­nácsház, iskola, vendéglátóipari egység stb.) mellék­gyűjtői is kiépülnek. A 70. sz. út és tó közötti parti sávban a szennyvízelhelyezés a magas talajvízállás és szikkasztásra alkalmatlan altalaj miatt már ma is ko­moly nehézségeket okoz és közegészségügyileg is sú­lyos kifogásolható helyzetet teremt. A központi szennyvíztisztító telep, mely a fejlesztés ütemének megfelelően fokozatosan bővíthető és végső kiépítésében, ha az északi part szennyvize is átveze­tésre kerül, akkor az 5000 m : ,/nap kapacitásra tervezett telep Agárd határában épül. A tisztított szennyvíz be­fogadója a Dinnyés-Kajtori csatorna. A déli parton a szennyvíz kb 12 km főgyűjtő csatornán és 6 db át­emelőn keresztül jut a tisztítótelepre. Az északi par­ton tervezett új üdülőközpont fejlesztési adatainak is­meretében a csatornázásra és szennyvíztisztításra rész­letesebb műszaki-gazdasági vizsgálatokat kell még vé­gezni. A főművek építése megkezdődött. 1968-ban elkészült a déli rendszer első szakasza és ennek keretében meg­valósult 1 km főgyűjtő az agárdi strandig, itt átemelő és a központi szennyvíztelep 300 m 3/nap kapacitású egysége, 1970-ig folyamatosan kiépül Velence-fürdőig további 3 km főgyűjtő és 3 közbenső átemelő., 1971—75 között 1500 m 3/nap kapacitású biológiai tisztítótelep, 8 km főgyűjtő, 2 átemelő megépítésével a déli rendszer I. ütemben tervezett főműveinek megva­lósítása szerepel. 1975 után előirányzott főművek kere­tében a központi szennyvíztelep további bővítése, va­lamint az északi part csatornázásának kiépítése szük­séges. A tisztított szennyvíz és a Velencei tó téli vízfeles­legei felhasználhatók lehetnének kb 1000 kh nagysá­gú halastó sorozat létesítésére a Dinnyési Fertő terü­letén. A tavak feltöltése egy év alatt nem volna lehet­séges, de feltöltése után a következő évben már nem kellene az összes vizet leereszteni, hanem a legfelső tó vizét kellene a Velencei tóból pótolni. Nyári vízpótlás­ként a tisztított szennyvizeket lehetne felhasználni. A Velencei tó vízügyi fejlesztésével összefüggő mun­kák ütemtervét az 1—3. táblázaton közölt Ft összegek szemléltetik. 1. táblázat Tószabályozási és vízrendezési munkák előirányzata ezer Ft-ban Munkanem 1969. 1970. IV. ötéves terv V. ötéves terv a) Tervezés Pátkai tározó 270 200 — — Északi partrendezés 200 100 — — Déli partrendezés 370 100 — — b) Építés Agárd-Madár­várta partrend 4 350 — — — Zámolyi tározó 12 700 — — — Pátkai tározó _ 40 000 ' — Északi partrendezés Déli partrendezés — — (10 000) 80 000 (20 000) 80 000 (16 000) Megjegyzés: A zárójeles számok a tanácsi hozzájárulást jelentik. 2. táblázat Vízellátási munkák előirányzatai millió Ft-ban 1969—70 1971—75 Regionális vízművek főművei Helyi vízművek Regionális vízművek főművei Helyi vízművek OVH célcsop. beruházás 12,0 40,0 Cukoripar beruházása — — 10,0 — Érdekeltségi hozzájárulás — - 25,3 — 22,5 Tanácsi támogatás — 2,0 — 2,0 Vízügyi Alap támogatás — 4,2 — 5,0 Hiány — 3,5 — 5,0 összesen: 12,0 35,0 50,0 35,0 97

Next

/
Thumbnails
Contents