Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Schmidt Eligius Róbert: A magyar paraszt "Rotary"-ról

meg Szalontay Gergely indikátoros módszere, mely a klórfogyasztást veszi alapul, világosan mutatja, hogy a medencevizek romlása bizonyos törvényszerűségek szerint történik. Főleg egészségügyi okok miatt a vizek tisztán tartását — előírások szerint — töltéssel és utánfolyással biztosítják. Nyilvánvaló, hogy az előírás — jobb híján, egyebet nem lehet tenni — és a valóságos szennyeződés nem adnak azonos értéket. Sok esetben nem szennyezett vizet engednek el, máskor viszont több utánfolyó tiszta vizet kellene biztosítani, mert a szennyeződés már tűrhetetlen. Feladat, hogy a jövőben ezt az automatikus üzemet — legalábbis egy-két helyen — biztosítsák, néhány külföldi minta alapján. Az OVH Műszaki Fejlesztési Osztálya ez évben elindította és a jövőben szeretné általánossá tenni a megbízható, korszerű hazai forgatóberendezések elterjesztését. Befejezésül, összefoglalásképpen legyen szabad az általam kiragadott témák közül a közfürdők hőenergiaüzemével kapcsolatban néhány számot közölni: Számításokat végeztünk a különböző tüzelőanyagféleségek felhasználása tekintetében, közfürdők üzemére. Példaként közepes nagyságrendű tisztasági fürdőt vettünk. Eszerint — figyelembe véve a tüzelőanyagok termelési és fogyasztási árait, a beruházási, az amortizációs árakat, a bérköltségeket, az értékcsökkenési és járulékos költségeket, az alábbi üzemelési költségek adódtak: 1 millió kcal hőmennyiség előállítása: hévízfürdőben 120 Ft, szilárd tüzelő 237 Ft, cseppfolyós 161 Ft, gáz 135 Ft. A magyar paraszt „Rotary"-ról DR. SCHMIDT ELIGIUS RÓBERT Magyar Állami Földtani Intézet Többször és többhelyütt ejtettem már magam is szót, bár inkáb csak futólag, az egyszeri, kétkezi alföldi magyar ember találékonyságáról, akinek többek között az Abessziniai-kút elődjét, az egykori csikászok-pákászok használta nádi vagy lápi kutat és a Rotary ősét, a szárnyas fúróval való artézi kútfúrást köszönhetjük. Mindkettő a maga nemében és a maga helyén korszakalkotó volt. Be is járta a világot. Hadd szóljak hát utóbbi hőskoráról még néhány szót, ha mindjárt nekrológ formájában is. 1890-ben Hódmezővásárhelyen a Bauer-féle gőzmalom udvarán használtak Magyarországon artézi kútfúráshoz először jobb-öblögetéses és szárnyas fúróval való fúrást. Olyan rendszert, amelyet 11 évvel később Amerikában, az USA-beli Texasban egy Lukas nevű Dalmáciából származott ember alkalmazott elsőnek az olajkutatásoknál, ma pedig modernizált és tökéletesített formában Rotary-néven a kőolajiparban, sőt az artézi kútfuróiparban is világszerte használják. A szóban forgó hódmezővásárhelyi kutat a malom tulajdonosa házilag, kézzel fúratta, 100—70 mm átmérőjű csövekkel 234 m mélységig. A kész kút 170 l/p 17 C°-os túlfolyó vizet szolgáltatott, tehát a fúrás jó ereménnyel járt. Ennek következtében a használt fúrási módszer a kútfúrás hazájában az Alföldön, széltében-hosszában gyorsan elterjedt. Olcsóságánál fogva fél évszázadon át szinte egyedura mat élvezett a falusi kútfúrók körében. Kezelése aránylag egyszerű volt és kis átmérőjű csövek használatát tette lehetővé. Ez utóbbi persze, később, amikor már túlzásba vitték a csőátmérőkben és a cső minőségekben való takarékoskodást, e fúrási rendszer hátrányává is vált. Túlságosan elszaporodtak az olcsó, de rossz, mert rövidéltű kutak. Idén 42. éve, hogy Szegeden a városi gőzfürdő előtti ún. Tisza Kálmán téren ugyancsak házilag összeállított furóberendezéssel lemélyítették az ország kézzel, szárnyasfuróval, jobb-öblögetéssel készült legmélyebb furatát, a 953 m mély Anna-kutat. A tényleges fúrással 1927 március 27-én indultak és magát a fúrást még annak az évnek októberében, a levantei rétegekben be is fejezték. A fúrás teljesítménye 500 m-ig, a tiszta fúrási idő alatt óránként egy folyóméter volt. E mélység alatt az öblögető víz elégtelensége miatt erősen csökkent. Talpmélysége 953 m, a vízadó réteg mélysége 929—943 m. Vízhozam + 1 m-en 600 l/p, gázhozam 36—40 m

3/ nap. Vízhőmérséklet —944 m-ben 58 C°, + 1 m-en 51—52 C°. A geotermikus grádiens 19,33 m/l C°. A víz csaknem tisztán nátrium-hidrogénkarbonátos, összes oldott sótartalma 1270 mg/l. A gáz 51,8 térf. %-ban CHj 46,3%-ban N

2, 1,6%-ban C, és 0,3%-ban O,. Fő műszaki adatait, mélységét, hozamát tekintve az Anna-kút a nevezetes Budapest Városligeti I. sz. kúthoz áll közel, amelyet mint ismeretes Zsigmondy Vilmos 1868—1878 közötti 10 év alatt mélyített le 970,48 m-ig. Hozama a triász dolomitból 437 l/p. A víz hőmérséklete 74,6 C°, enyhén gázos. Tekintve ezt a hasonlóságot, továbbá a teljesítményt és a keletkezés körülményeit, furástörténeti szempontból is bizonyára érdemes néhány érdekességet és különlegességet e fúrással kapcsolatban képben és szóban itt az utókor számára átmenteni. Maga a fúróberendezés alkalmi öszeállítás volt és különböző célokra készült gépegységekből és alkaltrészekből állott (1—2 ábra). A 20 m magas fúrótorony helyben, fából készült. A furó- és béléscsövek ki- és beépítésére hidraulikus szivattyú és sajtó szolgált, a fúrórudazat vertikális mozgatására kézi vitla. A vízöblítést egy gőzgéppel üzemelt Worthington szivattyú tartotta körforgásban. Maga a fúrás toldható hajtókarral, 26