Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Schmidt Eligius Róbert: A magyar paraszt "Rotary"-ról

meg Szalontay Gergely indikátoros módszere, mely a klórfogyasztást veszi alapul, világosan mutatja, hogy a medencevizek romlása bizonyos törvényszerűségek szerint történik. Főleg egészségügyi okok miatt a vizek tisztán tar­tását — előírások szerint — töltéssel és utánfolyással biztosítják. Nyilvánvaló, hogy az előírás — jobb híján, egyebet nem lehet tenni — és a valóságos szennyeződés nem adnak azonos értéket. Sok esetben nem szennyezett vizet engednek el, máskor viszont több utánfolyó tiszta vizet kellene biztosítani, mert a szennyeződés már tűrhetetlen. Feladat, hogy a jövőben ezt az automatikus üzemet — legalábbis egy-két helyen — biztosítsák, néhány külföldi minta alapján. Az OVH Műszaki Fejlesztési Osztálya ez évben elindította és a jövőben szeretné általánossá tenni a megbízható, korszerű hazai forgatóberendezések elter­jesztését. Befejezésül, összefoglalásképpen legyen szabad az általam kiragadott témák közül a közfürdők hőenergia­üzemével kapcsolatban néhány számot közölni: Számításokat végeztünk a különböző tüzelőanyag­féleségek felhasználása tekintetében, közfürdők üze­mére. Példaként közepes nagyságrendű tisztasági für­dőt vettünk. Eszerint — figyelembe véve a tüzelő­anyagok termelési és fogyasztási árait, a beruházási, az amortizációs árakat, a bérköltségeket, az értékcsök­kenési és járulékos költségeket, az alábbi üzemelési költségek adódtak: 1 millió kcal hőmennyiség előállítása: hévízfürdőben 120 Ft, szilárd tüzelő 237 Ft, cseppfolyós 161 Ft, gáz 135 Ft. A magyar paraszt „Rotary"-ról DR. SCHMIDT ELIGIUS RÓBERT Magyar Állami Földtani Intézet Többször és többhelyütt ejtettem már magam is szót, bár inkáb csak futólag, az egyszeri, kétkezi alföldi magyar ember találékonyságáról, akinek többek között az Abessziniai-kút elődjét, az egykori csikászok-páká­szok használta nádi vagy lápi kutat és a Rotary ősét, a szárnyas fúróval való artézi kútfúrást köszönhetjük. Mindkettő a maga nemében és a maga helyén korszak­alkotó volt. Be is járta a világot. Hadd szóljak hát utóbbi hőskoráról még néhány szót, ha mindjárt nekro­lóg formájában is. 1890-ben Hódmezővásárhelyen a Bauer-féle gőzma­lom udvarán használtak Magyarországon artézi kútfú­ráshoz először jobb-öblögetéses és szárnyas fúróval va­ló fúrást. Olyan rendszert, amelyet 11 évvel később Amerikában, az USA-beli Texasban egy Lukas nevű Dalmáciából származott ember alkalmazott elsőnek az olajkutatásoknál, ma pedig modernizált és tökéletesí­tett formában Rotary-néven a kőolajiparban, sőt az ar­tézi kútfuróiparban is világszerte használják. A szóban forgó hódmezővásárhelyi kutat a malom tulajdonosa házilag, kézzel fúratta, 100—70 mm átmé­rőjű csövekkel 234 m mélységig. A kész kút 170 l/p 17 C°-os túlfolyó vizet szolgáltatott, tehát a fúrás jó ereménnyel járt. Ennek következtében a használt fú­rási módszer a kútfúrás hazájában az Alföldön, szél­tében-hosszában gyorsan elterjedt. Olcsóságánál fogva fél évszázadon át szinte egyedura mat élvezett a falusi kútfúrók körében. Kezelése arány­lag egyszerű volt és kis átmérőjű csövek használatát tette lehetővé. Ez utóbbi persze, később, amikor már túlzásba vitték a csőátmérőkben és a cső minőségek­ben való takarékoskodást, e fúrási rendszer hátrányá­vá is vált. Túlságosan elszaporodtak az olcsó, de rossz, mert rövidéltű kutak. Idén 42. éve, hogy Szegeden a városi gőzfürdő előtti ún. Tisza Kálmán téren ugyancsak házilag összeállított furóberendezéssel lemélyítették az ország kézzel, szár­nyasfuróval, jobb-öblögetéssel készült legmélyebb fu­ratát, a 953 m mély Anna-kutat. A tényleges fúrással 1927 március 27-én indultak és magát a fúrást még an­nak az évnek októberében, a levantei rétegekben be is fejezték. A fúrás teljesítménye 500 m-ig, a tiszta fúrási idő alatt óránként egy folyóméter volt. E mélység alatt az öblögető víz elégtelensége miatt erősen csökkent. Talp­mélysége 953 m, a vízadó réteg mélysége 929—943 m. Vízhozam + 1 m-en 600 l/p, gázhozam 36—40 m 3/ nap. Vízhőmérséklet —944 m-ben 58 C°, + 1 m-en 51—52 C°. A geotermikus grádiens 19,33 m/l C°. A víz csaknem tisztán nátrium-hidrogénkarbonátos, összes oldott sótartalma 1270 mg/l. A gáz 51,8 térf. %-ban CHj 46,3%-ban N 2, 1,6%-ban C, és 0,3%-ban O,. Fő műszaki adatait, mélységét, hozamát tekintve az Anna-kút a nevezetes Budapest Városligeti I. sz. kút­hoz áll közel, amelyet mint ismeretes Zsigmondy Vil­mos 1868—1878 közötti 10 év alatt mélyített le 970,48 m-ig. Hozama a triász dolomitból 437 l/p. A víz hőmér­séklete 74,6 C°, enyhén gázos. Tekintve ezt a hasonlóságot, továbbá a teljesítményt és a keletkezés körülményeit, furástörténeti szempont­ból is bizonyára érdemes néhány érdekességet és kü­lönlegességet e fúrással kapcsolatban képben és szóban itt az utókor számára átmenteni. Maga a fúróberendezés alkalmi öszeállítás volt és különböző célokra készült gépegységekből és alkaltré­szekből állott (1—2 ábra). A 20 m magas fúrótorony helyben, fából készült. A furó- és béléscsövek ki- és beépítésére hidraulikus szivattyú és sajtó szolgált, a fú­rórudazat vertikális mozgatására kézi vitla. A vízöblí­tést egy gőzgéppel üzemelt Worthington szivattyú tar­totta körforgásban. Maga a fúrás toldható hajtókarral, 26

Next

/
Thumbnails
Contents