Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Schmidt Eligius Róbert: Tata környékének vízföldtani viszonyai

Rezi község KisKocor Gyöngyösi csárda Talajvízszint Karsztvízszint E53 Feisötrlósz dolomit i1' • •. I Felsöpannóniai homok, agyagos homok 500 m Pleisztocén lösz 2. ábra. Rezi környékének földtani szelvénye Az Országos Közegészségügyi Intézet megállapította, hogy a község belterületén levő kutak vize mind coli bacilussal fertőzött, nitrites, szulfitos. A talajvíz a felsöpannóniai—pleisztocén rétegek határán, az agyagosan mállott felszínen áll meg. A víz utánpótlást a hegység felől K-ről kapja, 300 m magasságból fokozatosan süllyed 200 m Af-i magasságig. A1942. évben megmértük a községben ásott 38 kút talajvízszintjét. A kutak 2—6—12 m mélységűek, a vízoszlop sekély, a víz többnyire iszapos. A község É-i részén a talajvízszint 280 m Af-i magasságú, D felé lesüllyed 220 m Af-i magasságra. A víz áramlási iránya a község É-i részén D—DNy-i, a déli rélszén a Haraszt—Űjtelep környékén uralkodóan nyugati. Északon Sutony vizei még használhatók, délebbre a Kútfő, Főszeg, Derékszeg környékén a hidroizohipszák még sűrűn követik egymást, tovább D-en az Öszeg, Haraszt irányában a talajvízállás már enyhébben lejt Ny felé. Rezi temploma 277,9 m A. f. épült. Innen K-re emelkedik a Felső mező 280—320 tm A. f.-i szántóföld területe. A Zsidi úton a dolomit is felszínre bukkant, egyébként felsöpannóniai rétegek fedik. Az agyagos homokrétegekben kis lignitlencsék is előfordulnak, az alkalmi kutatások azonban eredménytelenek voltak. A Csuhusi út mentén 280 m magasságban egy kis állandó forrás tör felszínre. A talajvíz szintjét 14 kézifúrással tártuk fel. A talajvízszint 290 m-ről 270 m-ig süllyed. Északon a vízáramlás déli, délebbre már DNy-i irányú. A község vízellátása többféle módon oldható meg. 1. A triász dolomit vizét a Hévíz környéki Dobogón lehet kútaknával feltárni, és 130 m-ről 270 m magasságig felnyomni. 2. A pliocén vizét a község É-i végén a Suttonyi út melletti forrás környékén lehet foglalni, és gravitációs úton a községen végigvezetni, 280 m-ről a 260 m-es szintig. 3. A Felsőmező vizét a Csuhusi út menti forrás foglalással lehet bevezetni 285 m-ről, gravitációs úton. 4. A jelenlegi megoldás látszik a legbiztosabbnak vízmennyiség szempontjából. A Felső-mező vizét a községtől délre a műút mellett foglalták, és nyomóvezetékekkel vezetik végig a községen a közkutakba. 5. A Gyöngyösi csárda vagy a Kígyóvári malom környékén is lehetne vizet feltárni, de ezekhez már 2—3 km hosszú vezetéket kellene kiépíteni. Rezi vízellátását — a VIZITERV tervei alapján — a hévízi és keszthelyi vízellátási rendszer ún. Dobogói Vízművéből származó karsztvízzel oldották meg. (SZERK.) Tata környékének vízföldtani viszonyai DR. SCHMIDT ELIGIUS RÓBERT Magyar Állami Földtani Intézet A karsztvíz táplálta tatai Nagy-tó környéke és a tőle ÉNy-i irányban kb. 2 km-re levő Fényes-források ma már élénk fürdő- és üdülőhelyek színtere, korszerű campingtáborokkal és utóbbi helyen víkendházakkal, öltözőkkel és elektromos fűtésű szauna-fürdővel. A tatatóvárosi és Fényes-források, valamint a hegységszerkezeti összefüggések nyilvánvalóak. Bizonyítja ezt nemcsak a nagytektonikai kép (1. ábra), amelyből kitűnik, hogy az ország egész területét felszabdaló ÉNy—DK irányú diszjunktív ún. haránttörések és az erre közel merőleges DNy—ÉK-i ún. csapásirányú törések a szóban forgó területen is fellelhetők. A Vértes hegységet és a Gerecse hegységet egymástól elválasztó tektonikai árok, a Válivíz és az Általér völgyével, Tatabánya és Tata környékén halad át. A hosszirányú törések is gyakoriak (2. ábra). A szóban forgó terület forrásai mind az említett átlós irányú törések mentén helyezkednek el. De bizonyítja a tatai és a Fényes-fürdő környéki források összefüggését a diszlokációkkal az a körülmény is, hogy a tőlük 12—15 km-rel DK-re fekvő tatabányai vízbetöréseket követően a források vízszintje egészen rövid idő alatt leszállt és eredeti fakadási magasságukban ennek megfelelően hozamuk teljesen vagy részben elapadt. Négy Nagy-tó környéki és négy Fényes-fürdői vízelemzés alapján megállapítható, hogy a források vizé92