Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Boronkai Pál: A magyar Fertő-part rendezésének időszerű kérdései a jóváhagyott nyugat-dunántúli regionális rendezési terv végrehajtása kapcsán

8700 m

2 területtel. Költségkímélés végett az útpályát I. ütemben 3 méter szélességben tervezzük forgalmi kitérőkkel 1—1 m széles padkákkal. A bekötő út költsége kb. 2 170 000 Ft-ra tehető, 1967. évi árakkal. A 3,5 km hosszú villanyvezeték költsége 400 000 Ft-ra rúg. A vízellátás költségbecslése 150 m fúrási mélység feltételezésével készült, végösszege 40 fm 241/228 mm átmérőjű végleges béléscső és 150 fm 160 mm-es PVC béléscső beépítésével, kútfelsőrész kiképzésével 197 500 Ft. A fertőrákosi Fertő-part mentén a Huber-forrástól a Macskakői forrás vidékéig valósul meg Sopron város VI. számú vízműve a Víziterv tervei alapján. A fúrásokat már meg is kezdték és az új vízmű 1971-ben készül el. A Megyei Pártbizottság, a Megyei, Városi és Járási Tanács VB. vezetőségei és szakosztályai közreműködésével a VÁTERV, valamint a Soproni MTESZ Elnöksége és szakegyesületei szolgáltatta adatok és javaslatok figyelembevételével elkészült az említett kormányhatározatok alapján Sopron komplex fejlesztési tervjavaslata időrendi és ágazati bontásban, majd ezt követőleg a kormányhatározatok végrehajtására vonatkozó „Előterjesztés". A Fertő tó vonatkozásában a tervjavaslatban szerepel a fertőrákosi vízmű kiépítése, a fertőrákosi vízitelep fejlesztése, camping, vendéglők építése, az autóbusz közlekedés megoldása, illetve fejlesztése, a volt Pittner-féle Fertőstrand helyreállítása, a gyógyvíz fetárása, 20 kh. nagyságú természetvédelmi terület biztosítása, a fertőrákosi kastélyban tudományos kutató laboratórium létesítése, Balfon gyógyfürdő és szálloda építése, közművesítés, parkosítás, és regionális vízmű megvalósítása. Az említett „Előterjesztés" hangsúlyozza, hogy Sopron városképi és tájképi adottságain kívül vonzóerőt jelent az idegenforgalom számára a Fertő tó, az európai viszonylatban páratlan síkvidéki tó, a fertődi műemlék-együttes, a világhírű barokk kastéllyal, a fertőrákosi Mithras szentély, mely határszéli fekvésénél fogva kitűnő lehetőséget kínál a nyugati turisták határforimalitások nélkül való fogadására, továbbá de nem utolsósorban a fertőrákosi kőfejtő. Az „Előterjesztés" ugyan nem szól, de itt kell megemlíteni a kőfejtő állagvédelmi munkáinak befejezését és a felette emelkedő dombra felvezető sétautat, ahonnan festői kilátás nyílik a Fertőre. A falun végigsétálva a hazánkban egyetlen még meglévő középkori pellengér mellett új színfoltot képez a szépen kikövezett patakmeder, a 16. századból származó várfal-maradvány és a szép barokk malomból átalakított korszerű turistaszálló. A malomépületből és a különálló toronyszerű épületből álló műemléki együttes a 17. századból való. A toronyépületen napóra, a főépület homlokzatán freskó és fekete-fehér sgraffitódíszítés nyomai kerültek elő a vakolat alól. Az „Előterjesztés" megállapítja, hogy a Fertő-menti községek műemlékei és a népi építészeti házsorok csak részben kerültek helyreállításra. Jelentőségük miatt fokozott ütemben kell helyreállítani a fertődi kastélyt, a Muzsika-házat, az Udvaros-házat, a II. Gránátos-házat, az egykori bábszínházat és a kastélyparkot. A fertődi műemlékek kitűnő lehetőséget nyújtanak reprezentatív vendéglátói létesítmények számára, pl. „Kastély Szál4. kép. Kézi nádaratás a Fertőn ló"-t, vagy „Muzsika-házban" — Haydn egykori otthonában — zenés alkotók házát és gyűjteményt lehetne életre kelteni. Sürgős intézkedést kíván Széchenyi István nagycenki kastélya és parkja, a fertőbozi Gloriett, a balfi Hegyi templom és várfal, továbbá a fertőszéplaki magtár, templom, kálvária és parasztházak. Az „Előterjesztés" szerint a Fertő tó környékének rendezési kérdése időszerűvé teszi a vízszint állandósítását. A tó víztükrét körülvevő mocsaras, sásos terület sem az idegenforgalom, sem a mezőgazdaság szempontjából nem tartható fenn. A 115,5 m A.f. vízszint tartása mindenképpen indokolt. Ebben az irányban az osztrák szervekkel szükséges együttműködés előkészítését szolgálták az osztrák és magyar regionális tervezők Sopronban — 1968. április 1—2-án — tartott munkaértekezlete, melyen az elkövetkező 2 esztendő közös munkaprogramját rögzítették. Figyelemre méltó az a körülmény, hogy a Fertő tó magyarországi partszakasza rendezésével — védőgát és övcsatorna építésével — kb. 2600 kh-s terület válhatna mezőgazdaságilag művelhetővé. A fertőrákosi vízisporttelep tekintetében megoldásra várnak az iszaptalanítás, a strand megóvása kőből emelt félköríves gáttal, a bekötő út építése, a közművesítés, a vendéglátóipari létesítmények megvalósítása. További feladatok az „Előterjesztés" szerint az egykori Fertő-strand újjáépítése. Halászkunyhó szomszédságában víziút megvalósítása Fertőrákosról és Fertőszéplak, illetve Hegykő és Fertőboz felé. A kormányhatározatok rendelkeznek a Fertő tó és Fertő táj értékének feltárása és tanulmányozása céljára tudományos kutató központ létrehozásáról. Erre a célra kiszemelt fertőrákosi volt püspöki kastély szabaddá tétele végett, az ott jelenleg elhelyezett intézmények átirányítása mintegy 2 millió Ft ráfordítást igényelne. A vendéglátás vonalán a Fertő-menti községekben a kulturált ellátást biztosító éttermek, presszók, cukrászdák, horgász- és vadásztanyák, pinceborozók és gyümölcsöt árusító pavilonok létesítése szükséges. Ebben jelentős segítséget nyújthatnának a termelőszövetkezetek. A vízellátás terén előkészületben van a Fertő-parti regionális vízmű, amely magába foglalja Balf, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Kópháza községeket, de lehetőséget nyújt Fertőszéplak és Sarród bekapcsolására és a fertődi meglévő vízmű bővítésére is. 77