Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Boronkai Pál: A magyar Fertő-part rendezésének időszerű kérdései a jóváhagyott nyugat-dunántúli regionális rendezési terv végrehajtása kapcsán

J1.MITRAS BARLANG Fertörakbs VITORLÁS TELEP Mászkunyhó •QPHON-: csatorna \ FERTŐ STRAND Tervezett csa?' Huzamos ftópháza. Fertöboz Hidegseg Hegykő Fertőhomok 1. ábra. Helyszínrajz zékeny vízháztartásának leggondosabb tanulmányozását javasolta. Az ülésen idő hiányában nem került felolvasásra a betegsége miatt az ülésről távolmaradt Staar László a Nádgazdasági Vállalat ny. főagronómusának szakvéleménye, amelynek vonatkozó részei az alábbiak: A Kisalföld megyei napilap 1966. július 26-i és 1968. április 17-i számában P. I. jelzéssel cikket közölt a Fertő tó rétjeiről és a tó állandó kártételéről. Ezzel kapcsolatban a partmenti községek szarvasmarha-állomány csökkenésével foglalkozik és a területek visszajuttatásától, valamint a körgát kiépítésétől várja és reméli a javulást. A körgátat tényleg meg kell építeni, amint azt az 1962. évi tanulmányomban már megírtam, csák nem ott ahol P. I. jelzi, hanem a rétté kívánt területeket vissza kell nádasítani, mert változó víz mellett nem lettek rétté és körgát mögé szorítva, a még valamire használhatók is ugyanúgy elszikesednek, mint 1910 óta a László-majori 600 hold terület víz hiányában. A meglévő humuszrétegek 50% meszet tartalmaznak és ez az oka annak, hogy víz hiányában gyorsan elbomlanak. A László-majori legelők 50—60 cm vastag humuszrétege 15—20 év alatt eltűnt a körgát megépítése után. A magyar területen megközelítően 3000 hold olyan volt nádasterület fekszik, amelyek a Nagycsatorna megépítésével vizüket elveszítették és vagy teljesen, vagy részben leromlottak és három kategóriába sorolhatók. Az első csoportba a körgáttól védett 700 holdnyi sarródi és fertőszéplaki területek tartoznak, melynek felújítására a Fertőmenti Víztársulatnál a tervet elkészítettem 1963. október havában. Ennek egy részét a terv szerint iszapolással 8—10 év alatt visszanádasítani kellene, a másik részét a régi tűzsilipek felhasználásával rétgazdálkodásba bevonni. Ez a Csempész-bokori és Négyméteres árok kitisztítása után jutna megfelelő mennyiségű vízhez. A második csoportba a hegykői, a homoki és hidegségi kb. 1000—1200 hold tartozik. E három községben megközelítően 100 hold, ami jó években használható, a többi rész humuszát teljesen elvesztette és csak magas vízállással beiszapolva lehet új humuszréteget képezni rajta. Egy év iszaplerakódás megközelítően 10— 20 mm és így is egy évtized kell amíg lassan visszanádasul. A harmadik csoportba a bozi, balfi, soproni és rákosi rétek tartoznak, amelyek az előbbieknél mélyebben fekszenek, állandóan nedvességet kapnak és humuszrétegük nem bomlott el és kedvező időjárás esetén kaszálhatók is. Ez esetben a tó vize nem lehet magasabb a tengerszintnél 114,5 m-re, május júniusban 30 C° hőmérsékletet kíván 120—150 mm csapadékkal. Ilyen kedvező körülmények között is csak júliusban kerülhet sor a szénabetakarításra, ami az aratási időbe esik. E területeket egy időben felajánlottuk a környező tsz-eknek és a soproni állami gazdaságnak, de egykét évi használat után lemondottak a bizonytalan termeiről és a még bizonytalanabb betakarításról. A Nádgazdasági Vállalat a nádexport fokozása érdekében rákényszerül a kikísérletezett okszerű leterme75