Hidrológiai tájékoztató, 1969 június
A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Donászy Ernő: A Fertő tó nádasát borító víz minőségének vizsgálata
3. Nyílt víz. „Soproni kapu, Kádler sarok", a víz mélysége 120 cm a mintavétel helyén. Felszín alatt kb. 30 cm-re vett minta (408 sz. vízminta). 4. Fertőboz, „Zsofka" környéke. A területen korábban jóminőségű nád nőtt, mintavételkor alacsony rossz minőségű, 2 m-nél alacsonyabb, általában 1,5 m magasak a szálak, de sok az ennél alacsonyabb nád (401. sz. vízminta). 5. „Hidegség", „Tó" környéki parcella (402. sz. minta). 6. Fertőhomok, „Visszatisztás" környéke (22—23. parcella). (404. sz. vízminta). Erős kénhidrogén szag, zárt nádas terület. 7. Fertőhomok, „Szalai" domb, 12. sz. parcella (403. sz. vízminta). 8. Homoki-öböl, nyílt víz, vízmélység 1 m (406. sz. vízminta). 9. Rucás-öböl, nyílt víz, vízmélység 120 cm (407. sz. vízminta). 10. Sarród, ,sík"-széli parcella, .Csempész" mellett (foltokban még zöld, címeres nád teljes levélzettel) (405. sz. vízminta). Adataink alapján a következő kérdéseket vesszük elemzés alá: 1. Szignifikánsak-e az eltérések? 2. Ha igen, milyen faktorok okozzák? 3. Milyen a korreláció az egyes faktorok között? 1. Szignifikáns eltérések A szignifikáns eltéréseket a következő sorrendben vizsgáljuk meg: 1.1 Nyílt víz 1.2 Borító víz 1.3 Zonális eltérések 1.1 Nyílt víz (3., 8., 9. mintavételi helyek). A Soproni kapu „Kádler-sarök" (3) nyílt vize csak kismértékben különbözik szignifikánsan a Homökiöböl és a Rucás-öböl vízminőségétől. Szignifikánsan eltér káliumban, hidrogénkarbonátban. Csak a Rucás-öbaltől tér el szignifikánsan magnéziumban. Csak a Homoki-öböltől tér el szignifikánsan szilikát-ionban és a szulfát-hidrogénkarbonát hányadosban. A Homoki-öböl és a Rucás-öböl egymástól nem különbözik szignifikánsan. A nyílt víz egymással szorosabban összefüggő részein nincs szignifikáns különbség, az egymástól távol eső és kevébé összefüggő „síkvíz" között kisebb mértékben volt kimutatható szignifikáns eltérés. 1.2 Borító víz (1—2, 4—5., 6—7., és 10. nádas parcellák). Az egymáshoz közelebb eső parcella-párokat hasonlítjuk először össze, majd nyugatról keletre haladva állapítjuk meg a különbségeket és különösen a legtávolabb eső 1—2. és 10. parcella borító vize közötti különbség lesz érdékes, mert a 10. számmal jelölt parcellamint a Sarródi-Fertő területére esik, ahol a nád minősége lényegesen eltér a Fertő többi területe nádjának minőségétől. Továbbá fontos eredményünk annak kimutatása, hogy a lényeges eltérés miben mutatkozik. Vizsgálatunk kezdete óta arra figyeltünk fel, hogy jelentős különbségek adódnak a szulfátionban, illetőleg a szulfát-hidrogénkarbonát hányados értékében. Ennek a jelenségnek pedig biológiai okát sejtjük (2. ábra). 1.3 Zonális eltérések Nyugati irányból keletre haladva vizsgáljuk meg a szignifikáns eltéréseket. Először vizsgáljuk meg az egymáshoz közel eső parcellák közötti eltéréseket. A Halászcsárdái 4. és a 9. sz. parcellák vízminősége kö2. ábra. Szignifikáns vízminőségi eltérések a Fertő tó nádasában (1—2, 4—5, 6—7, 10. sz. mintavételi helyek) zött nem volt szignifikáns eltérés. (1—2. mintavételi helyek). Ugyancsák nincs szignifikáns eltérés a Fertőboz—Zsofka környéki és Hidegség „Tó" parcellái között (4—5. mintavételi helyek). A Fertőhomok „Visszatisztás" környéki parcella és a Szalai domb 12. parcelláját borító víz minősége között szignifikáns a különbség a kálium, kalcium, magnézium, hidrogénkarbonát és klorid ionok koncentrációjában. Vizsgáljuk meg tovább az 1—2. mintavételi hely és a többi parcella közötti szignifikáns vízminőségi különbségeket. 1.3.1 Az 1—2. mintavételi hely eltérése a legközelebbi vizsgált 3—4. sz. mintavételi helyhez (Fertőboz, „Zsofka és Hidegség „Tó" környéke) szignifikáns a hidrogénkarbonátkoncentrációban. Az 1—2. hely (halászcsárdái zóna) HCO : rion koncentrációja szignifikánsan nagyobb. Ez tükröződik a SO/, :HC0 3 hányadosban is, bár ez nem tér el szignifikánsan. Az oxidációs folyamatok a redukciós folyamatokkal szemben túlsúlyban vannak a halászcsárdái zónában (hiszen learatott nádparcellák borítóvizét vizsgáltuk). A 4. sz. mintavételi helyről megjegyeztük, hogy a területen korábban jó minőségű nád nőtt. Itt pedig a redukciós folyamatok nagyobb mértékben álltak fenn. Lehet, hogy a nád minőségi leromlásának okát ebben kereshetjük. A 6—7. és 10. mintavételi helyéktől az 1. hely K-koncentrációja szignifikánsan kisebb értékével tér el, továbbá a Na-ion is kisebb mint a legtávolabb eső parcellákon. Viszont ellenkezőleg a Ca-ion az 1—2. helyen szignifikánsan nagyobb, mint a távolabbi parcellákon. A Cl- és S0 4 ionok is a távolabbi parcellákon nagyobbak. Az 1. és 2. hely eltérése mind a 6—7. mind a 10. helytől szignifikáns az ionok összegében, a SO/, :HC0 3 hányadosban. Ezek az eltérések a legjelentősebbek biológiai szempontból. 1.3.2 A 4—5. mintavételi hely eltérése a 6—7. és 10. mintavételi helyektől: A 4. hely szignifikánsan tér el a 6. helytől: Na-, Ca-, C1-, S0 4-ionokban, a S0/,:HC0 3 hányadosban és az ionok összegében. A 7. helytől K-, Mg-, HC0 3-, Cl70
