Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Bendefy László: Adatok a Fertő tó és a Hanság medencéje kialakulásának kérdéséhez

ciós képhez jutunk (9. ábra); amely a fentebb leírt mélyszerkezet létét teljes mértékben igazolja. Mivel pedig már az első összevonás után jutottunk ilyen nagyszerkezeti összefüggésekhez, valószínű, hogy jóval az átlagosan 18,5 km mélységben lévő Conrad-felület fölötti, tehát kb. 6—8 km mélységi szintben a 9. ábra szerinti tömegelrendeződési viszonyok érvényesülnek. Ez a körülmény egyben magyarázata annak az érdekes, általam többször megfigyelt és leírt (19) ama jelenségnek is, hogy az Alsó-Ausztriában, Pinkafő táján vagy Sopron és a Fertő környékén kipattant földrengések nem terjednek túl a Zala—Rába—Marcal eleváció övezetén, sőt legtöbbször még annak ÉNy-i határán sem. De ugyanígy e szerkezeti övezet Gyöngyös—Perintmenti ágán sem hatolnak túl Ny-nak. Ugyanez a tétel fordítva is igaz: a Magyar Középhegységben, még a Bakonyban kipattant földrengések hullámai sem érezhetők a Fertő—Hanság medencéjében. A leírt jelenség oka a nagyszerkezeti határok erős mobilitásában és a nagyon mély szerkezeti törésekben kereshető. A mobilitást viszont az okozza, hogy az ősi, kapuvári vonalzású Rába és a Marcal között, Somorjától és Bőstől Rumig és Ukkig lenyúló, 3000—6000 méter mélységű vályú (trog) alakult ki (10. ábra). Az alaphegység szilárd felszínén 30—40 km távolságon belül mutatkozó 4000—5000 méteres magasságkülönbség folytán keletkező oldalnyomás a mondott vályú felé irányuló kétoldali vergenciát hoz' létre. A vályú ÉÉK—DDNy csapású tengelye Olaszfa és Zalavár között kissé Ny-ra haj lássál É—D-i irányba fordul át, és ugyanakkor az eddigi árokszerűen bemélyült vályú helyett az átlagos 2000 méteres mélységből 500—1500 méterre kiemelkedő földalatti hegységekkel folytatódik Zalaszabarig. Itt a vonulat ismét ÉK— DNy-i irányba csap, majd Gyékényes és Berzence között 2000—2500 méteres gerinccel lépi át az országhatárt. E gerinc két oldalán 4000 méter mély üstök alakultak ki, a Dráva vonalára merőleges tengellyel. Megfigyelhető, hogy maga a Rába, valamint annak balparti mellékfolyói ott alakítanak ki ívelt alakú 9. ábra. Nyugat-Dunántúl regionális gravitációs Bouguer-anomália térképe (Bendefy L., 1965.) 53