Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Bendefy László: Adatok a Fertő tó és a Hanság medencéje kialakulásának kérdéséhez

Gyöngyös, Répce, Bereg és az Ikva. Mindezek egymással közel párhuzamosan haladnak, és az országhatáron belül erősen íveltek. Parabolikus ívük csúcspontjait összekötve a Rába fentebb említett ősi vonalával közel párhuzamos görbéhez jutunk, amely Röjtökmuzsajtól Magyarnádaljáig enyhe ívben közeledik az őket befogadó folyóhoz. A Marcal egy képzeletbeni tengelyhez viszonyítva tükörképe az ősi Rábának. Ez a tükörkép Gönyünél kezdődik, s a Dunán, majd a Marcalon át Gógánfáig, illetőleg Öhídig követhető. Itt — rövid megszakítás után — a Vindornya patak illeszkedik a szerkezeti vonalba; a Balatontól délre pedig a Vörs—Marcali vonalzású (szabályozott) Határárok — csatorna, illetőleg Böhönye és Babócsa között a Rinnya patak É—D irányú folyása zárja le e két főfölyó között kialakult szerkezeti egységet. A Duna és a Marcal jobbparti, illetőleg északi mellékfolyói: a gönyüi Bakony-ér, a Csóti-, a Gerence-, a Bitva- és a Hajagos patak: a Rába balparti mellékpatakjaihoz hasonlóan, de ellentétes értelemben íveltek. Az ívek csúcspontjait összekötő képzeletbeni görbe ugyancsak közel párhuzamosan fut a Marcallal (6. ábra). 6. ábra. A Rába és a Marcal vízrendszerének sajátságos, tükörképszerű alakulása, a Rábának és ikerpatakjainak helyzete a széles völgytalpon (Bendefy L., 1968.) doroszló vonalában a völgység lejtése ellenkező ertelművé válik. Ennek alapvető szerkezeti oka van. Mielőtt ennek elemzésére rátérnénk, előbb egy másik nagyon fontos hidrotektonikai jelenségről kell szólnunk. Egy 1543-ból keltezett okirat (7) szerint a XVI. században a Rába torkolata nem Győrnél, hanem Kapuvárnál volt, éspedig úgy, hogy a folyó főmedre Sárvártól egyenest Kapuvár irányába tartott, és ott öntötte vizét a közös Hanság—Fertő tavába. Ez a meder ma is megvan. Nicknél ágazik ki a mai Rábából, és Kis-Rába néven Beled, Mihályi, Kisfalud és Kapuvár érintésével a kapuvári ősi földvártól (118 m tszf) 4 km-rel keletre torkolik a Répcébe. (Ez azonban csak a múlt század végi folyószabályozás következménye.) Fentiek ismeretében tehát megállapítható, hogy a Rába és a Marcal eredetileg a Nidk—Szany vonalitól északra egy 20—25 km szélességű mély szerkezetet, a mélybe süllyedt Sárvár—Csornai vonulatot fogta közre. A Rába ősi, természetes medrének tehát a Sárvár—Kapuvár közötti meder (Kis Rába) tekintendő. (A továbbiakban „Rába" megnevezésen általában ezt az ősi vonalzású folyót értjük.) A Rábának hazánk területén nyolc jelentős balparti mellékfolyója van: a Lapincs, Strém, Pinka, Sorok, 50