Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Vermes László-Szabó Károly: Mit kell tenni hazánkban a szennyvízöntözések gyakorlati megvalósítása érdekében. Hozzászólásokkal

Különös figyelmet igényel a méreg szállítása, tárolása. Ma még nem megoldott e szerek megsemmisítése, de reméljük a közeljövőben intézkedés történik arra vonatkozóan is. Addig a mérgezések elkerülése végett egyetlen helyes teendőnk a megmaradt méreganyag megfelelő helyen való tárolása, a felhasználásra kerülő anyagokkal való foglalkozáskor pedig az előírt védőfelszerelés használata. IRODALOM 1. MARQUARDT R. F., LUCE E. N.: ANAL. CHEM. 23, 1484 (1951) 2. CSANYI M.: Munkavédelem, 6/79, 36 (1960) ÍVIit kell tenni hazánkban a szennyvízöntözések gyakorlati megvalósítása érdekében* VERMES LÁSZLÓ — SZABÓ KAROLY Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet — Vízügyi Tervező Vállalat 1. Bevezetés A vitaülés célja összefoglalni és megvitatni azokat a teendőket, illetve a teendőkre vonatkozó javaslatokat, amelyeket a hazai szennyvízöntözések gyakorlati megvalósítása érdekében a szakemberek szükségesnek tartanak. Az elmúlt évek próbálkozásai, a tervezés és a kutatás eredményei, valamint a nemzetközi tapasztalatok alapján ma több kérdésben tisztábban látunk, határozottabban tudunk véleményt alkotni és konkrét javaslatot is tenni, mint korábban. A téma — jól tudjuk — komplex, sok szakterületet érint. Minden részletével kellő súllyal foglalkozni csak egésznapos ankét keretében lehetne. Mai rendezvényünk szándékosan igyekszik leszűkíteni a problémát, és az előadók tudatosan foglalkoznak csak érintőlegesen a szennyvíztechnológiai, egészségügyi vagy kémiai részletkérdésekkel, de a vízgazdálkodási, műszaki és mezőgazdasági részleteket is csak abból a szempontból vizsgálják, hogy mennyiben indokolják, mennyiben támasztják alá azok a felvetett kérdésre adandó válaszokat. Nem azon az úton akarunk előbbre jutni, hogy támadjuk és ostorozzuk a különféle szakágazati előírásokat és követelményeket, hanem azokat figyelembe véve igyekszünk megoldásokat keresni, és az egyéb szempontoknak azokhoz való közelítésével igyekszünk előmozdítani a szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának gyakorlati megvalósítását. Az előadók mondanivalójukat a következő felépítésben fejtik ki: kiindulva az 1968. év májusában, Berlinben megtartott V. Szennyvízöntözési Konferencia nemzetközi tapasztalataiból Vermes László, a VITUKI tudományos munkatársa ismerteti a hazai kutatás eddigi eredményeit és foglalja össze az ezek alapján leszűrhető javaslatokat, majd Szabó Károly, a VIZITERV irányító tervező mérnöke az eddigi szennyvízöntözés-tervezés gyakorlatának eredményeire és tapasztalataira támaszkodva ismerteti az ezen a téren kialakítható javaslatokat. * Az Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának öntözéses Növénytermesztési Szakosztálya és a Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya által közösen rendezett 1968. október 8-i vitaülésen elhangzott előadások és hozzászólások. 2. A teendőkre vonatkozó javaslatok a berlini szennyvízöntözési konferencia tapasztalatai és a hazai kutatás eredményei alapján (Vermes László előadása) 2. 1. A berlini V. Szenny vízöntözési Konferencia tapasztalatai Az 1959-ben megalakult nemzetközi munkacsoport 1968. május 28—31 között tartotta meg tanulmányúttal egybekötött V. Konferenciáját, ezúttal ugyancsak Berlinben. A közbeeső konferenciákat mindig más országban, rendre Wroclawban (1961), Budapesten (1963) és Bukarestben (1965) rendezték. A kialakult gyakorlat szerint a szakemberek és kutatók ezeken a konferenciákon számolnak be a legújabb eredményeikről és itt határozzák meg a következő időszakban kidolgozandó legfontosabb témákat. Az 1968. évi konferenciát a Berlini Német Mezőgazdaságtudományi Akadémia és a Kammer der Technik közösen rendezte „a szennyvizeknek és szennyvíziszapoknak a szocialista mezőgazdaságban történő gazdaságos felhasználása" jegyében. A több mint 150 NDKbeli és 33 külföldi — köztük 8 magyar — szakember 20 előadást és számos hozzászólást hallott a kétnapos ülésszakon, melyet kétnapos tanulmányút követett. Ezen két vidéki város — Wittstock és Güstrow — szennyvízöntöző, valamint Berlin északkeleti részén az épülő mesterséges biológiai szennyvíztisztító telepet tekintettük meg. A konferencián elhangzó előadások azt mutatják, hogy a mezőgazdasági szennyvízhasznosítás problémaköre jelentősen kibővült, és különösen kutatási területen jelentős előrehaladás történt az elmúlt keteves időszakban. Ma már mindegyik szocialista országban aktív kutatómunka folyik a témával kapcsolatos kérdések tisztázására, és ez a kutatómunka kiterjed az érintett szakterületek mindegyikére. Amint azt a konferencia programja is szemléltetően mutatta, ma már a szakmabelieket a szennyvízhasznosítás általános jelentőségén és elvi kérdésein, valamint az egész éves szennyvízelhelyezés problémáin kívül erősen foglalkoztatják az ipari szennyvizek, a szennyvíziszapok és a hígtrágyák, illetve trágyalevek mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei és módjai. Hiányoltuk azonban, 36