Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Gaál Lászlóné: Felszíni vizeink radioaktivitásának alakulása

ebből fakadó lehetőségek felismerése még nem tekinthető kiforrottnak, a vállalatok tehát idegenkednek komoly kockázattal járó szerződéseket kötni. Befolyásolja a rendszer hatékonyságát az is, hogy az átlag bérgazdálkodás, illetve a részesedési alap jelenleg érvényes felhasználási rendszere úgy tűnik nem biztosít kellő egyéni érdekeltséget a kockázat vállalására. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó műszaki tervezés területén a reform bevezetésétől várt verseny sok tekintetben kialakult. A kereslet a vállalatokkal szemben változatlanul nagy, így munkaellátottságuk 1969ben is biztosítottnak tekinthető. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a tervezési jogosultság kiterjesztése után sem alakult ki az a helyi tervező szervezet, amely a tervező vállalatok munkaellátottságát érdemben befolyásolta volna, másrészt azonban döntőnek kell tekinteni a tervező vállalatok megváltozott magatartását is. A korábbi megrendelői kör megtartására irányuló törekvés, nem utolsó sorban egyes tervező vállalatoknál jelentkező átmeneti munkaellátottsági problémák, jelentősen megváltoztatták a tervező vállalatok piaci magatartását. Határidők, árszínvonal és az együttműködés terén egyaránt pozitív jelenségek tapasztalhatók. A műszaki tervezés terén is található azonban több szabályozatlan kérdés, illetve probléma. Ilyen többek között a műszaki alkotások jogvédelme, mely a műszaki tervezésre vonatkozó mechanizmus irányelvekben szerepelt, a jogi szabályozás azonban ez ideig nem történt meg. Ugyancsak nem szabályozták a műszaki tervdokumentációk tartalmi előírásait. A Beruházási Kódex hatályon kívül helyezésével megszűntek azok az előírások, amelyeket a Kódex erre vonatkozó melléklete tartalmazott, ehelyett azonban újabb szabályzat nem lépett életbe. A jelen helyzetben a tervek tartalmával kapcsolatban a problémát elsősorban nem a megrendelő (beruházó), hanem a beruházásban közreműködő építőipari kivitelező vállalatok jelentik. A típusszerkezetek egységes alkalmazását a gyártmánykatalógus és típusszerkezetterv gyűjtemények nagy példányszámban történő kiadásának elhúzódása nehezíti, amint erre már utalás történt, a kivitelező vállalatok a részlettervek tekintetében ma is maximális igényekkel lépnek fel. Nem kíván bővebb magyarázatot, hogy a műszaki tervezési kapacitások hatékony felhasználása szempontjából e probléma milyen hátránnyal jár. A műszaki tervező vállalatok törekednek exporttervezésre. Helyes az a törekvés is, hogy az exporttervezés kapcsolódjon exportszállításhoz, tehát az export ne kizárólag szellemi termékre korlátozódjék. E tekintetben nehézségek tapasztalhatók a külkereskedelmi vállalatok részéről. A külkereskedelmi vállalatok korábban, de lényegében jelenleg is szigorúan elhatárolt profilban dolgoznak. E szigorú profil szerinti elhatárolás azonban komplett szállítások esetén sok hátránnyal jár és megnehezíti egyrészt az ajánlatok megtételét, másrészt realizálását. A vállalati gazdálkodásban, amint erre számítani is lehetett, egyes szektorok monopolhelyzete, a felhasználók szempontjából hátrányokat jelent. A központi termékgazdálkodás és a kijelölési rendszer nagymérvű feloldása, a szerződéses szabadság széles körű bevezetése megnövelte azoknak a vitáknak a számát, melyek a szerződő felek között abban a körben alakultak ki, ahol a vita eldöntésére a központi Gazdasági Döntőbizottság nem illetékes. E viták eldöntését nagymértékben elősegítené a választott bíróságokra vonatkozó jogszabály közzététele. Jelenleg ugyanis csak a választott szakértők vitába való bevonását szabályozza rendelet, közismert azonban, hogy a közös megállapodással felkért szakértő döntése, illetve véleménye a felekre nem kötelező. A választott bíróságok ezt a problémát képesek lennének megoldani. Felszíni vizeink radioaktivitásának alakulása* GAÁL LASZLÖNÉ Országos Közegészségügyi Intézet Az atombomba kísérletek során igen nagy mennyiségű sugárzó anyag jutott a Föld légkörébe, mely onnan a meteorológiai viszonyok szerint gyorsabban vagy lassabban a hulló porral és csapadékkal a Föld felszínére került és kerül vissza még ma is. A friss atomrobbantás után néhány hónapig lehulló csapadék főleg rövid felezési idejű izotópokat tartalmaz, a későbbi csapadék és falloutban ezek már lebomlanak és a hosszabb életű nuklidek dominálnak. Számos tanulmány foglalkozik a Föld felszínére hullott sugáraktivitás mennyiségének becslésével. Megállapítást nyert az is, hogy a Föld forgása következtében az északi féltekén, annak is a 30—60°-os szélességi övezetében a sugárzó anyagok depozíciója nagyobb mérvű, mint a déli féltekén (1,2,3). A világméretű radioaktív fallout a felszíni vizeket is elszennyezheti sugárzó anyaggal, mely* A Magyar Hidrológiai Társaság Vízkémia és Víztechnológiai Szakosztályának 1968. márciusi ülésén elhangzott előadás. nek mennyisége azonban különböző tényezők befolyására közel sem annyi a folyók és tavak vizében, mint ahogy arra a Föld felszínére lerakódott radioaktív anyag mennyiségéből következtetni lehetne. A sugárzó anyag felezési ideje, a talaj nuklidekkel szembeni nagy adszorpciós képessége, a felszíni vizek természetes dezaktiváló tulajdonsága erősen befolyásolja a felszíni vizek ilyen módon történő elszennyeződését. Egyes szerzők szerint a csapadék sugárzó anyagának csupán néhány százaléka kerül a felszíni vizekbe (4). Tény azonban, hogy a felszíni vizek radioaktivitásának alakulását az atombomba kísérletek során a légkörbe juttatott és onnan visszaszármazott sugárzó anyagok lényegesen befolyásolták. Az atomcsend egyezmény óta a felszíni vizek csapadék okozta sugáraktivitása világ szerte csökkenést mutat, ugyanúgy, ahogy a csapadék aktivitása is csökken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sugárszennyeződés veszélye nem áll fenn. A fel15