Hidrológiai tájékoztató, 1969 június
Dr. Vendl Aladár: A víz a repedezett, tömött kőzetekben
zóna alatti ún. .semleges" övben nem mozog a víz. A hasadékok kitöltése tehát egészen addig a mélységig végbemehet. A vízvezető hasadékok néhol utólag ki is tágulhatnak. Ez a jelenség többnyire a hasadékok falának a víz okozta korróziója, ásványok kioldódása következtében áll elő. A hasadékok és repedések képződésének minősége és helyzete természetesen a földtani viszonyoktól függ. PL: ha nagy kiterjedésű vízszintesen rétegezett üledékes kőzet van a felszínen, akkor a repedezettségek s a hasadékok főleg a felszínhez közel fordulnak elő s nagyobb mélységben — 100—150 m — már alig vanak meg. Ha erős tektonikai mozgások mentek végbe, akkor az üledékes eredetű kőzetek rétegei gyűrtek, vetődésekkel tagoltak, sok repedéssel és hasadékkal átjártak. Ilyenkor a hasadékok és repedések esetleg több száz méter mélységig lenyúlnak és ezzel együtt erősebb vízvezetésre alkalmasak. Némely kőzetben a hasadékok olyan sűrűn alakultak ki, hogy a kőzet területén csaknem mindegyik fúrással víz tárható fel. Sok helyen — de csak kisebb területen — az erősen hasadékos kőzetben összefüggő, egységes talajvizet lehet találni. A kialakult talajvíztükör lényegileg olyan helyzetű, mint a laza törmelékes kőzetekben (2. ábra). Helyenként a völgyekben az ilyen területeken aránylag bővizű források fakadnak. Ezeket a jelenségeket már Daubrée megfigyelte a champagne-i krétaképződmények területén, s rajzban is összefoglalta. Némelyik területen igen sok repedés alakult ki, amelyek azonban hajszálvékonyak, alkalmatlanok a vízvezetésre. Közöttük azonban igen kis számban s egymástól nagyobb távolságokban tágabb hasadékok is előfordulnak. Ha ezek a tágabb hasadékok ferde helyzetűek, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fúrás vizet tár fel. A magmás kőzetekben a hasadékok a legtöbb helyen keskenyek. Ennél fogva aránylag csak kevés vizet tartalmaznak. A bennük kitermelhető víz azonban kisebb települések ellátására elegendő lehet. Nagyobb ipari létesítmények ellátására azonban nem. Ha a folyó medre az üledékes, tömött, de repedezett kőzet hasadékrendszerével nagyjából párhuzamosan halad, akkor sok helyen a legtágabb és ennek következtében legtöbb vizet tartalmazó hasadékok a folyó irányát követik, vagyis a meder alatt, vagy a meder közvetlen közelében haladnak. A mozgó víz sebessége az erősen hasadékos kőzetekben általában nagyobb, mint a laza, törmelékes kőzetekben. Ez a jelenség annak az eredménye, hogy a hasadékos kőzetekben kisebb a vízrészecskék súrlódása, mint a törmelékes kőzetekben. Az utóbbiakban — pl. a homokban — a víz mozgása egy homokszűrővel hasonlítható össze. A hasadékos kőzetekben vékonyabb, vastagabb csőrendszerekben mozog a víz, így pl. aprószemű homokban a sebesség a nagy súrlódás miatt naponként 1 m körüli, vagy még kevesebb, a hasadékos kőzetekben napi néhány km utat is megfigyeltek. Minthogy a hasadékok, repedések általában szabálytalan eloszlásúak, jó részben a szerencsétől függ, hogy a fúrás feltár-e vizet. Az Egyesült Államok egyik nagyobb gránitterületén Maine államban végzett fúrások eredményei A kutak mélysége és száma A kutak Vízhozam A kutak l/P 16-30 30-60 60-75 75-100 100 száma l/P in m m m m összesen 4,54 - 22,70 7 5 2 2 _ 16 27,24 - 45,43 5 1 — — 6 49,98-227,18 6 7 5 — — 18 227,18 1 1 l — — 3 hozam ismeretlen 19 6 3 — 1 29 kevés víz . 2 2 3 — 1 8 víz rossz — — — 2 — 2 Kutak száma 40 22 14 4 2 82 Sikeres fúrás % 95 91 73 67 50 87 Tehát a fúrások 87 % -a kielégítő eredményű volt. Clapp szerint 60 m mélységig nem szabad megszüntetni a fúrást. Ennél nagyobb mélységben általában kicsi a víznyerés valószínűsége. Ha azonban a fúrás 60 m-ig eredménytelen, akkor nagy valószínűséggel lehet számítani vízre a következő módon: az abahagyott fúrás mellett mintegy 30 m távolságban új fúrás létesül. Már említettük, hogy a völgy átvágásában mozgó talajvíz alsó határa nem az a vízszintes sík. amelyet a legmélyebb helyzetű kibükkanáson, vagyis a völgyben fakadó forráson áthalad. D'Andrimont kísérletekkel bizonyította, hogy ezen sík alatt részben lefelé, részben felfelé haladó víz mozog. Kísérleteit káliumpermanganátos festéssel végezte. Eredményeit a 3. és 4. ábrán 3. ábra. A talajvízmozgás övei (D'Andrimont szerint) A= aktív öv; P= passzív öv; N= neutrális (semleges) öv. A nyilak a víz mozgásának irányait jelzik. Az alul levő vonalazott rész vízzáró. 4. ábra. A semleges talajvizöv határának megállapítása fúrásokkal (D'Andrimont szerint) A= aktív, P= passzív, N= semleges öv. 1, 2, 3, 4, 5 fúrások, illetőleg kutak. S, S\ S", S x, S y a víz tükre. 12
