Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Bendefy László: Walcher József

vízállása a környékbeli kitűnő szántóföldeket sásosnádas ingovánnyá változtatja, azt indítványozta, hogy a siófoki torkolat közelében levő malmokat távolítsák el, mert „csakis ilyen módon lesz elegendő lefolyás ahhoz, hogy az elmocsarasodás veszélye megszűnjön." Ugyanakkor azonban Somogy megye tanácsa rendeletileg megtiltotta, hogy Walcher Siófoknál az addigiakon túlmenően „11 sukkos torkolatmélyítést hajtson végre." A 11 sukk, azaz 11 láb, kereken 3,5 méternek felel meg. Ha csak annyit tételezünk fel, hogy Walcher a siófoki lefolyásnál a kitorkolásnál lévő lapálynak 1 méteres megmaradó vízborítására gondolt, akkor (az említett 110,3 méteres vízálláshoz viszonyítva) a tó vízszintjének 1 öllel való leszállítása lett volna szükséges. Walcher javaslataiban ez az 1 öles érték valóban többször is szerepel. Az érdekelt birtokosok azonban következetesen megakadályozták Walchert terveinek keresztülvitelében. A későbbiekben szakértőnek meghívott Sax Zakariás igazgató mérnök 5 lábbal, azaz 1,6 méterrel kívánta a tó víztükrét alászállítani. Mivel azonban Sax a lecsapolás költségeit a tihanyi apátsággal óhajtotta megfizettetni, fellebbezés folytán ez a javaslat is Bécsbe került, s onnan az erre vonatkozó döntés soha sem érkezett meg. A döntést majd egy évtizeden át sikerült az érdekelt földbirtokosoknak halasztatniuk. Ekkor Turulért újabb kifogásokat tartalmazó beadvánnyal további támadásra késztették. A támadáshoz a legmegfelelőbb időpontot (1803. augusztusa) igen jól választották meg. Krieger 63 éves volt már, és Pozsony megye hites első földmérője; Walcher abbé. akiből időközben címzetes apát és akadémikus lett, halálos betegen feküdt, és még ugyanebben az évben (1803. november 29-én) meg is halt. Tumler és a mögötte álló földesúri csoport tudta tehát, hogy legnagyobb ellenfeleitől, a Balaton lecsapolása kérdésének két legkiválóbb szakértőjétől nem kell tartaniuk. Tumler nem habozott tehát, hogy beadványában olyan állításokat kockáztasson meg, amelyekről ő maga is bizonyos volt, hogy hozzáértő szakember meg tudja majd cáfolni azokat, de azt is tudta, hogy ezzel évekig késleltethetik az ügyben való végleges határozathozatalt. Számításuk annyiban bevált, hogy sem Walcher, aki időközben már meghalt, sem Krieger, aki koránál fogva alkalmatlan volt már arra, hogy személyesen ismételje meg. vagy akár csak ellenőrizze a helyszíni mérési munkálatokat, nem voltak jelen az ügy tárgyalásánál. Tévedtek azonban abban, hogy a magyar helytartótanács és a magyar udvari kancellária a végtelenségig tűri az urak újabb és újabb — nagyon is átlátszó — sakkhúzásait. Quits Ferenc igazgató mérnök személyében újabb szakértőt rendeltek ki. Quits — a várakozásnak megfelelve — a lehető legalaposabban járt el. A Balaton és a Duna közötti szintezést még 1804-ben megismételte. Ebbe ellenőrzésként bele tudta kapcsolni korábbi feltételeit is, amelyeket Vavrik János mérnökkel együtt 1800-ban készített a Sárvíz hosszabb szekszárdi szakaszáról, ideértve a folyó mentén végrehajtott szintezést. Ugyancsak fel tudta

; használni Rózsás Ferenc hites főmérnöknek 1798—1800 között a Sió és a Kapós folyók mentén készített szintezési és felmérési munkálatainak eredményeit is. Mindezekből kiderült, hogy a Krieger- és Walcherféle fnérési eredmények kifogástalanok és az ezekre alapozott lecsapolási tervek kivitelezésre alkalmasak. A vita tehát eldőlt, és Tumler — hitelét vesztve — a Balaton vízszintjének alábbszállítása ügyében teljes visszavonulásra kényszerült (16). Dunai munkálatai mellett talán ez: a Balaton lecsapolásával kapcsolatos szereplése volt Walcher Józsefnek legnagyobb szabású magyarországi és egyben életműve. Születésének 250 éves fordulóján szívesen, hálásan és a legnagyobb elismeréssel emlékezünk erre és egész mérnöki tevékenységére. Walcher mint szakíró is jelentős munkásságot fejtett ki. Nyomtatásban megjelent művei: 1. Matéria tentaminis publici ex geometria (practica) — Viennae, 1754. 2. Kurzer Inhalt der mechanischen Collegien, Wien 1759. — (újabb kiadásai: 1767 és 1776. Volke. 8° „k.k.", azaz udvari kiadói jelzéssel.) 3. Nachrichten von den Eisgebirgen im Lande Tirol (u. ott 1773. 8°) — (Ez az ötzthal-i Rofner Eissee-re vonatkozó kutatások leírása. Annak idején a tó szabályozatlan vízviszonyai az egész felső és alsó Inn völgyét elárasztással fenyegették.) 4. Relationes in scopulis Danubii ..., Viennae, 1781. \ (s ugyanez a tárgykör németül is): 5. Nachrichten von den im Jahre 1778. bis 1791. an dem Donaustrudel zur Sicherheit der Schiffahrt vorgenommenen Arbeiten nebst einem Anhange von der physikalischen Beschaffenheit dem Donaustrudel fortgesetzten Arbeiten (u. ott 1791. ,.K.K." jelzéssel) Kéziratban maradt művei: 6. Relatio de laboribus ad Leitham susceptis (ab An. 1787 — sajtó alá rendezte: Stöger. A Lajta szabályozására vonatkozó munkálatainak leírását tartalmazza.) 7. Grundriss der Logik, Linz, 1753., (a logika alapjairól írott mű) 8. Eine Lobrede des heiligen Bonifacius, Wien 1772.. (emlékirat sz. Bonifaciusról). Dr. Bendefy László IRODALOM 1. BECKEll: National Zeitung, 1804. Stílek 5. 2. Allgemeine Literatur-ZeitunR. 1804. IntelliRenzblatt. S. 188. :). BAVR (SÁMUEL): Allgemeines historiseh-litographiseh-iiterarisehes Handwörterbuch allpr merkwürdigen Personen, die in der ersten Jahrzehpnd des neunzehnten Jahrhundert gestorben sind. Ulm, 1816. (Stettin gr 8°) II. kt. 677. 1. (Eszerint 1718. január 6-án született és 1803. november 29-én hunvt el.) 4. PILLWEIN (BENEDICT): Linz EJnst und Jetzt. Linz. 1846. (Schmid 8° II. kt. 32. 1. (Eszerint 1718. január 6-án születeti is 1803 november 29-én halt meg.) 5. (DE LUCA): Das gelehrte östorrcich. Ein Versuoli. Des ersten líandes zweites Stiick. Wien 1778., 8° 230. I. (Eszerint 1718. január 6-án született.) 0. Annalen der Literatur und Kunst in den Osterreichlschen Ktaaton Wien, (Degen 4° III. (•vf., 1804. IntelliRenzblatt, Nr. 6. 46. \. (Eszerint 1718. január 16-án született fa 1803. november 29-én halt meg.) 7. POGCJENDOfíFF (J. EJ: Bibliographisch-literarisches llandwörterbueh zur Gesehiehte der exaeten Wissenschaften. Leipzig, 1863. (K. Ambros ISarth sehm. 8°) II. kt. 1244. 1. 8. Oesterreichische National-Enzyklopadie von Grüfler und Ezikann 9