Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Rásonyi László: A dunai Alföld (Könyvismertetés)

Ezeken az előadásokon ifjúsági beszámolókat fogunk tartani. Ezekre a rendezvényekre meghívjuk a negyed- és harmadéves egyetemi hallgatókat is. Az ünnepélyes alakulógyűlésen résztvevők Dr. Vitális Sándor a MHT elnöke, dr. Bözsöny Dénes a MHT alelnöke, az Ifjúsági Csoport tiszteletbeli elnöke, Sabathiel József tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Bérezik Árpád a MHT Limnológiai Szakosztály titkára, Erdély Antalné a MHT Titkárságának vezetője, továbbá Bogárdi János, Csantaváry Lászlóné, Egerszegi János, Gállá Gergely, Janitsáry Éva, Kőris Kálmán, Kontúr István, Krajnák Pál, Láng Tamás, Liebhardt Márta Mehrli Péter, Reich Gyula, Schneider Péter, Takács László és Varga István. Az Ifjúsági Csoport alakuló ülésén részt vevő tagok alkotják a törzsgárdát. Erre a törzsgárdára kívánjuk építeni az Ifjúsági Csoportot. A törzsgárda az országban szétszóródva az Ifjúsági Csoport vázát fogja képezni, és ezt a vázat fogják majd az új tagok kitölteni, később pedig szerepét átvenni. Hidrológiai Szilveszter Az Ifjúsági Csoport első, közös rendezvénye 1968. október- 31-én volt. Ez a rendezvény az új hidrológiai évhez kapcsolódott. A Hidrológiai Szilveszter alapötlete Bogárdi Jánostól származott, aki egyben a szervezői teendőket is ellátta a Hidrológiai Társaság Titkárságának segítségével. Ez úton mondunk köszönetet dr. Bözsöny Dénesnek, aki a Hidrológiai Szilveszter védnöke volt, és Erdély Antalnénak, valamint a Titkárság többi dolgozójának a rendezésben nyújtott komoly segítségért. A Hidrológiai Szilvesztert minden évben megrendezzük október 31-én. Ennek biztosítására vándorkulacsot létesítettünk, melynek alapítólevelét az alábbiakban tesszük közzé. ALAPÍTÓLEVÉL Az V. éves nappali tagozatos vízimérnök hallgatók az első „Hidrológiai Szilveszter" emlékére vándorkulacsot létesítenek. E kulacs birtokosát az elkövetkező egy évre a mindenkori V. éves vízépítőmérnök hallgatók titkos szavazással választják a víztanszékek adjunktusai és tanársegédei közül. E kulacs elnyerése azt a „szent" kötelességet rója pillanatnyi tulajdonosára, hogy a következő V. éveseket a „Hidrológiai Szilveszter" megrendezésére ösztönözze. Vándorjellegének érvényesülését azzal a megkötéssel kívánjuk biztosítani, hogy három éven belül ugyanaz a személy a kulacsot újra nem védheti. Záradékként csupán azt kívánjuk a jövendő V. évesektől: Ne gyalázzák meg vízzel e kulacsot! Budapest, 1968. X. 31. Az ez idő szerinti V. éves vízépítőmérnök hallgatók # * * Az első Hidrológiai Szilveszter nagyon jól sikerült. A vándorkulacsot dr. Ijjas István a BME Vízgazdálkodási Tanszékének adjunktusa, a Miss Víz címet — akit a mindenkori ötödéves mérnökhallgatónők közül kell választani — Berró Ágnes nyerte el. Reméljük, hogy a vándorkulacs tulajdonosai mindig jobb és jobb Hidrológiai Szilvesztert szerveznek. Galló Gergely Könyvisme rtetés A dunai Alföld (szerk. Pécsi M.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. pl. 358. Az Akadémiai Kiadó újabb 5 kötetes földrajzi kiadványsorozatot indított a közelmúltban, „Magyarország tájföldrajza" címen, melynek első kötete, 19 neves szerző közreműködésében, „A dunai Alföld" címet viseli. A sorozat megjelentetését sokoldalú tudományos és társadalmi igény teszi szükségessé. Hazánk tájait összefoglaló természetföldrajzi, illetve tájföldrajzi munkákban szükséges bemutatni, egyrészt a tervezők számára, másrészt az oktatás és a további részletes tudományos kutatás céljára. Az előzetes tájékoztatás alapján a „Magyarország tájföldrajza" sorozat első két kötete (Dunai és a Tiszai) az Alföld tájainak komplex természetföldrajzi jellemzését tartalmazza. A tárgyalt könyv három nagy fejezetre tagolódik. Ezek közül az első az Alföld természetföldrajzi jellemzését adja. Itt az egész Alföld területével, országon belüli helyzetével, valamint a természeti adottságok gazdasági szempontú értékeléseivel foglalkozik. A földtani felépítés és a felszín kialakulása rész ismertetésében jó összesítését kapjuk a szénhidrogén, valamint vízkutató és feltáró fúrások kiértékelése alapján tisztázott földtani viszonyoknak, ősföldrajzi képnek. A medenceterületek szerkezeti egységeinek illusztrálására Kőrössy L., az üledékvastagságra Kertai Gy., jól ismert térképe szolgál. Kimondottan az Alföld negyedkori üledékeinek szerkezeti vonalakkal ellátott magassági térképét Urbancsek J.-tól vették át a szerzők. Az ősföldrajzi viszonyoknál szerepel vízhálózatunk fejlődése, a Duna vonalának váltakozása és végleges kialakulása. Az Alföld geomorfológiáját, éghajlati ismertetését, a vízrajzi viszonyok tárgyalása követi. Ez a rész különösen tartalmas. Sok különböző vízrajzi szempontot, plasztikusan feltüntető térképpel, táblázattal. Szomorú képet mutat az „Alföld felszíni vizeinek minősítése közegészségügyi szempontból" c. térkép, az ország nagyrészt szennyezett vízhálózatáról. A könyv második fejezete az Alföld tájértékelése, melyben igen hasznos a földtani-szerkezeti-fejlődéstörténeti viszonyok felszíni tükröződését ismertető rész, valamint az Alföld hasznosítható nyersanyagairól írtak. Ezek elsősorban az energiahordozók (szénhidrogének) és hévizek. A szerzS felveti itt az országosan 149