Hidrológiai tájékoztató, 1969 június
Körösmezey László: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Keszthely-hévízi tanulmányútjáról
atmoszféra nyomást tartó különleges szigetelést kaptak. Végezetül pedig a gyakorlatban is kirpóbálhattuk a föld kincsét: a csodálatos gyógyvizet. Kényszertusolón áthaladva jut be az ember a két szomszédos, érdekes vasbetonszerkezet lefedésű fürdőterembe, amelyekben a súlyfürdőn kívül különböző hőmérsékletű gyógymedencék foglalnak helyet. A tetőszerkezet kb. 15 m magas, négy oszlop által tartott csonkagúla, tetején kis köralakú világítónyílásokkal. Az oldalfalak és az oszlopok is mozaikburkolatúak, a középső válaszfalon modern mozaikképpel. A kettő közül az egyik a férfiak, a másik a nők medencéje, a két terem közötti helységben a legmelegebb, 40 C°-os kis medence van. Valóban sokat nyújtott ez a látogatás, amely sokáig emlékezetes lesz minden résztvevő számára. A napot közös vacsora fejezte be, amely után — nem csekély befolyására a vacsorához felszolgált „zamatos gerezd" levének — hosszantartó szakmai és nem szakmai eszmecserék folytak a SZOT üdülő éttermében, ahol a szomszédos teremben ugyanakkor tartották egy beutalt csoport búcsúztatását. A közös élmények és emlékek maradandóságát csak fehér asztal mellett léhet igazán megpecsételni! Másnap közös regeli után újra vartak az autóbuszok, hogy először a keszthelyi városi, azután a hévízi kö ponti szennyvíztisztító telepre vigyenek bennünket. A keszthelyi telepet a tervezés részéről először Molnár Lóránt (VlZITERV), azután az üzemeltető Balatoni Víz- és Csatornamű részéről Bárkányi Lajos ismertették. E telep érdekessége, hogy két levegőztetési rendszer áll egymás mellett, amelyek közül az egyik, az oxidációs árok, az építkezés tartama alatti ideiglenes tisztítás célját szolgálta, és most — ha használnák — alkalmas lenne a Balaton fokozott védelmét biztosító másodlagos tisztítás végrehajtására. A két árok azonban sajnos üresen áll, üzemen kívül van. Igaz, a főfőrendszer: Dorr elő- és utóülepítők, közöttük forgókefés levegőztető medencék, a szokásos rács és homokfogó után — általában kielégítően működik. A telep egyébként 1500—2000 m 3/nap szenyvíz fogadására készült, de tényleges terhelése nem haladja meg a napi 1000—1200 m 3-t. Ugyanígy a várt 253 g BOI 5/m 3 szennyezettség helyett kb 150 g BOI 5/m 3 a tényleges koncentrációja. A telep működésével kapcsolatos üzemi tapasztalatok szerint károsan befolyásolja a telep hatásfokát a homokfogó utáni átemelő szivattyúk szakaszos működése, mert a szennyvíz lökései az utóülepítő iszapját felkavarják. — Az iszapemelő kerekek teljesítményét szabályozhatóvá kell tenni, hogy a recirkuláció mennyisége is változtatható legyen. Az összbenyomás a tisztítótelep működésével kapcsolatosan kedvező volt, de az én személyes véleményem szerint azt a lehetőségét, 'hogy a Balatonra tekintettel a másodlagos tisztítást itt, ahol erre a lehetőség — esetleg talán egy kis átalakítás, vagy egy továbi utóülepítő építése árán adott, nem szabad kihasználatlanul hagyni. Hiszen évekkel ezelőtt éppen a Szennyvíz Szakosztály sürgetésére és véleményére született meg a döntés, hogy a Balatonba tisztított szennyvizet se szabad közvetlenül bevezetni — és ez a döntés mégsem lett valóság. Keszthely déli határából visszahajtottunk utolsó hivatalos állomásunkra, a hévíz szennyvíztisztító telepre. Ugye emlékszünk még rá, hogy itt működött évekig kifogástalánul, azután még sokáig túlterhelten az első hazai eleveniszapos berendezés az angol Simplex rendszer szerint? Most a MÉLYÉPTERV által tervezett tisztítótelep gépháza előtt állva hallgatjuk Spányi Endre, Stauróczky György tervezők és Bárkányi Lajos vízmű-főtechnológus ismertetését. A telep egy érdekes, tölcséres kiegyenlítő műtárggyal kezdődik, majd egy rácsot helyettesítő, rövid átfolyási idejű kétszintes ülepítővel folytatódik. A levegőztetést itt is forgókefés felületi levegőztető biztosítja, az utóülepítők azonban Uniflow rendszerű, hosszanti átfolyású, lebegő iszapfelhővel dolgozó műtárgyak. Az iszap kezelése aerob stabilizálás és szikkasztás útján történik. Érdekes és hazánkban ritkán alkalmazott megoldás a fertőtlenítő medence vegyszerkeverő vályúja. A telep tervezett kapacitása 1400 m'Vnap, illetőleg télen 700 m 3/nap, míg a várt szennyezettség 286, illetve 128 gr BOI 5/m 3. A tényleges terhelés 2600, illetve 1200 m 3/nap, 230—280 gr/m 3 tényleges BOI-, koncentrációval. A telep tehát nagymértékben túlterhelt, de működése lényegében ennek ellenére kielégítő. Az utóülepítők iszapjának eltávolítása jelenleg mamutszivattyúkkal történik, de ezek működése nem kielégítő. Ez okozza, hogy olykor iszap kerül a tisztított víz elfolyásába. — A másik hiányosságot a túlterhelés okozza: az iszapstabilizátor nem elégséges a keletkező fölösiszap kezelésére, és bizony a rothadás a szikkasztóágyakon még folytatódik. Az összbenyomásunk ezen a telepen is kedvező volt, de kívánatos, ha valahol ismert a hiba oka, ne késlekedjenek az illetékesek a hiba elhárításával se. A meglehetősen sűrű program után volt % óra szabadidőnk a gyógyfürdő környékén. Néhányan — fényképtéma keresésére címén — körüljártuk a tavat. A legszebb látnivaló, a környék igazi kincse ez a szenzációs természeti csoda. Elvezető csatornáján kb. 1 m 3/sec hévíz hagyja el a tavat. (Különös élvezet egy szennyvíztervező számára, ha ilyen tömegű kristálytiszta vizet láthat! Az iszapelfolyás — legalábbis szabad szemmel — nem látható.) Nem tudtunk választani, hogy a tó merről a legszebb fényképtéma. A klasszikus vonalú fürdőház, az évtizedes fák, emitt fenyők, a tó rózsái, az enyhén gőzölő vízfelület, néhány elszánt fürdőző, az egész kürnyezet festői látványt nyújtottak. Es akik számára ez nemcsak látvány, hanem gyógyulás is! Séta után elfogyasztottuk a második közös ebédet és egy kissé megrövidítve az ebédidőt újra tervbe vettük a Helikon könyvtár megtekintését. Legtöbben már ismertük a könyvtárt és a berendezett néhány termet. Mégis lenyűgöz a látvány, hogy a szellemi értékek megbecsülése már 200 évvel ezelőtt is ilyen egyetemes műveltségű magyar patrónust talált, mint Festetics György. Hiszem, hogy mindnyájan néhány tapasztalattal és két kellemes nap élményével gazdagabban térhettünk haza. Kőrösmezey László 144
