Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Bakonyi Iván: Beszámoló az Országos Vízépítőipari Napokról

ban az elmélet és gyakorlat hasznosan egészítse ki egymást. Dr. Gábor István igazgató: „A Kiskörei Vízlépcső létesítésével kapcsolatos szervezési és építési kérdések" címmel tartott előadást. Előadásában ismertette a Kiskörei Vízlépcső és a vele kapcsolatos jászsági és kiskunsági főcsatornák stb. műszaki adatait, az azok megépítéséhez szükséges főbb munkamennyiségeket, és a tervezett költségkeretet is. Ezután a nagy vizi létesítmények sajátos szervezési, beruházási és ellenőrzési feladatait ismertette. Külön kitért a beruházással kapcsolatos egyéb szolgáltatásokra, és mint pl. az ideiglenes üzemelés, valamint a közösen használt létesítmények karbantartása stb. Teleki László osztályvezető főmérnök: „Hazai tapasztalatok a TITÁNIA réselőberendezéssel végzett résfalépítésnél" címmel tartott előadásában a résfalépítés gyakorlati tapasztalataira és a munkamódszer bevezetésének nehézségeire hívta fel a figyelmet. Számos példával bizonyította, hogy az új módszer alkalmazását a hazai építési gyakorlatban előnyösen lehet és kell alkalmazni. Dr. Horváth Sándor igazgatóhelyettes és dr. Starosolszky Ödön főosztályvezető: „A vízépítési kutatások fejlődése" címen tartott előadást. Az előadásban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízépítési Kutatási Főosztály munkáját és elért eredményeit ismertették, kutatásaik során vizsgálták a nagyobb műtárgyak állékonyságát, a műtárgy alaplemezére ható nyomást, a rezgésjelenségeket, a betonszerkezetek belsejében fellépő feszültségeket, ultrahangos szilárdságvizsgáló berendezéssel a beton szilárdságának megállapítását. Vízalatti televízió segítségével vizsgálták vízalatti szerkezetek felületi hézagainak hiányosságát. Végeztek helyszíni hidraulikai vizsgálatokat, vízhozammérést, és a műtárgyak körüli különleges áramlási viszonyokat. Kutatásaikhoz számos műszertípust is kidolgoztak, illetve kifejlesztettek. Ezek közül külön kiemelendők az izotópos zagysűrűség-, nedvesség-, és tömörségmérő műszereket, valamint a vízgépbemérő állomás. Szeptember 24—25-én Miskolcon folytatódott az ankétsorozat. Az itteni rendezvények célja: a vízművek, csatornák és szennyvíztisztító telepek építéstechnológiájában kialakult fejlődés ismertetése. Az előadásokat megelőzően jól sikerült kiállításon mutatták be az e téren eddig elért eredményeket. Stimm Miklós főosztályvezető: „A vízépítőipar fejlődése különös tekintettel a vízellátás és csatornázási munkákra" címmel tartott bevezető előadást. Elmondta, hogy a távlati tervekben szereplő feladatok milyen munkát rónak a vízépítőiparra, és annak elvégzéséhez az iparnak milyen mértékű fejlesztése szükséges. A kommunális vízellátás és csatornázás építési munkáin kívül a szennyvíztisztítás és ipari vízellátás és tisztítás jelenti az elkövetkező időkben a vízépítőipar legfontosabb feladatát. A bevezető előadást jól egészítették ki a többi előadók. Nagy András főmérnök: a Borsodi Regionális Vízmű és a Mátrai Regionális Vízmű építéséről tartott vetített képekkel kísért ismertetést. Ali Lajos igazgató: „A Borsodi Vízellátási Rendszer üzemviteli tapasztalatainak ismertetése a tervezés és kivitelezés vonatkozásában" címmel adott Igen romos adatsort a további tervezésekhez. Máthis Gyula term. ig. h. főmérnök: „Vízépítőipari szerkezeti megoldások, különös tekintettel a betonelemek előregyártására" ismertette a jelenleg gyártott elemeket, azok alkalmazási lehetőségeit és előnyeit. Felvázolta a fejlesztés szükségességét és annak irányát. Piukovits József főmérnök: „A kommunális víz- és csatornaművek üzemelésében jelentkező tervezési és kivitelezési problémák" címen tartott előadásában, igen őszinte kritikával, illette a vízépítőipart érintő kérdéseket. Egyben javaslatokat is tett a hiányosságok megszüntethetőségére. Kelemen László előadásában „Az ipari vízellátáscsatornázás építésének kérdései" cím alatt ismertette az előttünk álló nagymérvű feladatokat. Megállapította, hogy 12 év alatt az ipar számára létesítendő vízgazdálkodás jellegű berendezések beruházási értéke kb. 30 milliárd Ft, ami évente átlagosan 2,5 milliárd Ft-ra tehető. Ennek kb. 70%-a mély és magasépítés és 30%-a gépészeti igény. Ez a hatalmas feladat a kivitelezés vonalán csak abban az esetben oldható meg, ha szakmai ismeretek bővítése mellett elsajátítják és alkalmazzák a korszerű építésszervezés módszereit is. Az építési időt a jelenlegihez képest jóval lerövidítik, amihez azonban megfelelő célgépek alkalmazása szükséges, ugyanis a munkafolyamat minden munkafázisát gépesíteni kell a kitűzött feladatok megoldása érdekében. A fenti előadásokat a Lázbérci tározóhoz szervezett tanulmányút egészítette ki. Szeptember 26—27-én a szolnoki rendezvények kapcsolódtak az OVN ankét sorozatához. Témaköre az öntözőművek fejlesztési kérdései és az ezzel kapcsolatos építési feladatok volt. Szászhelyi Pál OVH elnökhelyettes ,Az öntözés helyzete és fejlődésének lehetőségei" címmel tartotta meg bevezető előadását. Részletesen elemezte az öntözés fejlődését hazánkban. Eszerint az 1960. év végéig 100 000 ha-ra nőtt az öntözésre berendezett és üzemeltetett terület. Az 1965. év végére már 390 200 ha az öntözött területek nagysága. A területi fejlődés mellett jelentős minőségi változás is mutatkozott ezen idő alatt. Amíg ugyanis 1960-ban az öntözött területek 70,8%-a volt a felületi, 23,6% esőztető és 5,6% altalaj öntözés, addig 1965-re 30,0% volt a felületi, 67,4% az esőztető és 2,6% az altalaj-öntözés a berendezett területeken. Ez a nagyarányú fejlődés a jövőben rohamosan emelkedni fog, mert a Kiskörei Vízlépcső megépítése az öntözőterületek nagymértékű fejlesztését teszi lehetővé. 1970-re 440 000 ha, 1985-re pedig 1,050 000 ha öntözött mezőgazdasági terület lesz a fejlesztés fő koncepciója szerint. Ez a nagyméretű fejlesztés a kivitelezőkre ró nagy feladatot. Az érintett időszakban 189 millió m

3 gépi, 16,2 millió m

3 kézi földmunka, 1,671 000 m

3 beton és vasbeton munka 13,595 t acélszerkezetes munka és 628 000 tonna azbesztcement csőfektetés jelzi a munkák nagyságrendjét. Ezek a számok egyben meg is határozzák a vízépítőipar fejlesztésének idevonatkozó irányvonalát. Berezinszkij A. R. professzor: „Műanyagok alkalmazása a vízépítésben" címen tartott előadást. Az előadását szovjet és külföldi irodalmi tanulmányokból állította össze. Az előadás azokat az általános adatokat tartalmazta a műanyagokról, amelyek alkalmazása a víz140