Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Mátrai István: A Kiskörei Vízlépcső szerepe a Tiszavölgy vízgazdálkodásában

tözésre gyakorlatilag semmi vizet sem vehetnénk ki a hajózás sérelme nélkül. A Tisza csatornázására már a múlt század második felében voltak elgondolások, különösen az 1863. évi nagy aszály pusztításai nyomán. 1867-ben Abernethy és Herrich készítette az első vázlatot. A Tiszalök alatt nagyjából a mai vízlépcső környezetében tervezett duzzasztóműnek a „0" víz felett 12 lábbal (3,8 m) tervezett szintje nem sokkal van a mai duzzasztási szint alatt. Az akkori vázlattervek nem valósultak meg, és csak a jelen század 30-as éveiben indultak meg a fejlesztési előmunkálatok, a megvalósulás pedig már a felszabadulás utáni időszakra, 1954-re jutott. A Tisza több lépcsővel tervezett teljes csatornázására több évtized óta voltak elgondolások. A középső szakasz csatornázási terve közül a legjelentősebb Ruttkay Udo terve volt, amely szerint a Sajó torok alatt, Tiszaszederkénynél és a Körös torok felett, Tiszaugnál épült volna két folyami duzzasztással kialakított hatalmas tározótérrel. Az elgondolás nem került megvalósításra elsősorban a túlságosan magas duzzasztás következtében előre nem látható védelmi berendezések miatt. A teljes Tisza-szakaszra vonatkozó csatornázási terv az 50-es években alakult ki először négy folyami vízlépcső feltételezésével, amelyek a tiszalöki meglevő vízlépcsőn kívül Tiszabura, Tiszavezseny és Szeged közelébe kerültek volna. A további részletes vizsgálatok szerint azonban a leggazdaságosabb megoldást a tervezett négy közbenső lépcső helyett három lépcsővel sikerült kialakítani. A jugoszláv területen tervezett Beceji duzzasztómű is szervesen beilleszkedik a Tisza csatornázásába (5. ábra). Ennél az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben is alapul elfogadott változatnál a Tiszalök alatti vízlépcső helye végül a kedvező tározási lehetőségek kihasználása érdekében Kiskörére került. A harmadik vízlépcső pedig a Körös-torok és Csongrád felett került rögzítésre a tervezett Duna—Tisza csatorna betorkolása közvetlen közelében. Ehhez a vízlépcsőhöz jól illeszkedik a jugoszláv területen tervezett duzzasztómű. Két további vízlépcső építése is szerepel a Kerettervben, amelyek Dombrád és Vásárosnamény térségébe kerülnének. Az egyes duzzasztóművek duzzasztási szintjei olyan módon kerültek rögzítésre, hogy a böge mentén jelentkező igen jelentős hatások a legkedvezőbb műszaki és gazdasági eredményt hozzák. Ezen felül döntő szempont volt a vízlépcsők elhelyezésénél az, hogy minél kedvezőbb időszakos tározási térfogat is biztosítható legyen a rendszerben. Így a Kiskörei és Csongrádi Vízlépcső átmeneti magas nyári duzzasztásával nagymértékben szolgálja a tiszai kisvizes időszakban a vízmennyiségek pótlását. Hasonlóképpen fontos szempont volt a vízlépcsők telepítésénél a környező ártéri területekről levezetésre kerülő belvizek befogadásának leggazdaságosabb megoldása. A tervezett Tisza csatornázás vízlépcső kiosztását az 5. ábra mutatja. Ilyen vízlépcső kiosztás mellett kedvező gravitációs vízkivételek adódnak a kiskörei rendszer számára, és a csongrádi duzzasztott bögéből a Körösök felé átvezető csatorna részére. A vízmélységek a böge végeken is mindenütt biztosítják az európai IV. kategóriájú víziúton előirányzott 1350 tonnás uszályok, illetőleg önjáró motoros hajók közlekedését, kedvezőbbé teszik az ipari és ivóvíz kivételeket. A Tisza csatornázás elvi megoldásának és műtárgyainak kialakításánál döntő szempont volt a Tisza hordalék és jégjárási viszonyaihoz való megfelelő alkalmazkodás. Ismeretes, hogy a Tisza folyó hordaléktartalma aránylag jelentős, árvíz idején a hordalék töménység meghaladja a m

3-enkénti 3500 g mennyiséget is. A természetes állapotban évente átlagosan levonuló lebegtetett hordalékmennyiség Tiszalöknél 9, Szegednél 22 millió to. A görgetett hordalék mennyisége jelentéktelen. Ez az óriási hordalékmennyiség nem teszi lehetővé azt, hogy a legnagyobb árvizek idején is fenntartsuk a duzzasztást. Ebben az esetben olyan mértékben megnövekedne a bögében lerakódó hordalékmenynyiség, hogy ennek folyamatos kotrása gazdaságtalan50 W0 m 200 250 300 350 ~¥K) 500 550 600 650 700 km a torkolattól 5. ábra. A Tisza csatornázása 114 125120115110105100< 956 TOKAJ TISZALÖK ~ VASAROSNAMENY CSAP SZEGED CSONGRÁD SZ0LNQ

K K'

SK0R

E