Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Peregi Zsolt-dr. Scheuer Gyula: A békásmegyeri Attila forrás vízföldtani viszonyai

tosan jelzi mind a közeli, mind a távoli (pl. Peru, Formoza stb.) földrengéseket is (3. ábra). Az előadás után került sor a terv szerinti program utolsó állomásának, a Csillaghegyi üdülőtelep, illetve strandfürdő megtekintésére. A három budai langyosRómai R16 kút Karsztvízszint Perui földrengés -10625mA.f. -10620 -106,15 16 1966.10.17. 2k 6 1966,10.18. _ 12 óra 3. ábra. A Római fürdő R 16-os megfigyelő kúton észlelt vízlengés 1966. október 17-én. Azonosított földrengés: 1966. október 17. 22 óra 56 perc (ELTE Földrengési Obszervatórium észlelése) — Peru, magnitúdó: 7,5 vizű strandfürdő közül a Csillaghegyi strand a legnagyobb. Változatos domborzati adottságát tekintve egyedül álló az országban. A Margit-híd—Szentendre között közlekedő helyiérdekű vasút közvetlen közelében, Csillaghegy nyugati részén terül el. A fürdő a hegy lábánál kezdődik, a medencéket találjuk itt, de a napozó területek már a hegy oldalában helyezkednek el. Jellemző a strandra még a rendkívül sok fa, szinte erdőszerű sűrűségben borítják a hegyoldalt. A területen kb. 50 m-es szintkülönbség van. A strandon három medence található és egy gyermeklubickoló, összesen 2544 m

2 vízfelülettel. Ezenkívül a strandot kiegészítik a területen elhelyezett üdülők, motelek és hétvégi házak, melyek 500 személy elszállásolására nyújtanak lehetőséget. Ezen házak közül több egész éven át üzemel, télen is 150 személy elhelyezését lehet biztosítani. Az elmúlt években átlag 70 000 vendégnapot töltöttek itt az üdülők, kiknek túlnyomó többsége külföldi volt. A strandfürdő teljes vízszükségletét a területen levő Árpád forrásból és három fúrt kútból biztosítják. A múlt század közepén az Árpád forrás vizével még malmot hajtottak. Ezt a forrást jelenlegi formájában 1919-ben Zsigmondy Béla foglalta. A forrás nyugalmi vízszintje 107,9 m A. f. A vízhozama 2,0 m-es depreszszió mellett 2200 l/p, hőmérséklete 22,0 C°. A forrás közelében attól keletre 20 m-re találjuk az 1929-ben fúrt 110 m mély ún. József kutat. A kút vízhozama 0,5 m-es depresszió mellett 800 l/p. A további két fúrt kutat a gazdasági udvarban találjuk, az egyiket 1934-ben fúrták, 137 m mély, vízhozama 1500 l/p 1 m-es leszívásnál, a másik kút ettől délre 1935-ben létesült, 500 m mélységgel, hozama 2 m-es leszívásnál 2000 l/p. A kutak vizének hőmérséklete 22 C°. A strandfürdő egyidejű befogadóképessége 4800 fő. A fürdő az elmúlt években és az elkövetkezőkben is gyors ütemben fejlődik az eddig szerzett kedvező tapasztalatokra és a nagyfokú idegenforgalmi érdeklődésre való tekintettel. A békásmegyeri Attila forrás vízföldtani viszonyai PEREGI ZSOLT — DR. SCHEUER GYULA ÉVM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Budapest peremi részén Békásmegyer É-i határában működő téglagyárral szemben sík területen kútgyűrűkkel kezdetlegesen foglalt forrás fakad, amelynek vize jelenleg felhasználatlanul folyik el (1. ábra). E forrásról az irodalomban először Schafarzik F. (11) ad leírást. Szerinte a forrás vize valószínűleg a félsőtriász és a felsőeocén mészkőből származik, mert a többi hasonló jellegű vizék mind az említett mészkövekből fákadnak, továbbá, hogy a forrás a budai „termális vonal" záró láncszemének tekinthető, mivel a forrásvíz hőmérséklete 18 C° és ez az érték az évszákokkal — helyszíni bemondás alapján — lényegében nem változik. A forrással érintőlegesen foglalkozott még Szentes F. (13) és Papp F. (7) is, Schafarzik F. korábbi megállapításaira támaszkodva. Az irodalomban közölt leírások és megállapítások kiegészítése, valamint a terület vízföldtani viszonyainak pontos és szabatos megismerése céljából sor került a forrás vízhozamának, hőmérsékletének mérésére, a forrásvíz kémiai összetételének meghatározására. Továbbá egy kisebb mélységű kutatófúrás lemélyítésére. E vizsgálati eredményeinket kívánjuk röviden ismertetni. Földtani viszonyok Az Attila forrás hasonlóan a Római fürdői forrásokhoz (3) a Duna óholocén teraszanyagát áttörve sík területrészen fakad. Környezetében a téglagyári bányánál középsőoligocén agyag ismeretes. Ettől Ny-ra a forrástól kb. 400—500 m távolságban a felszínen megtaláljuk kb. 190—200 m-es m A. f-i szinten a vízvezető felsőeocén márgát és mészkövet. A forrás közvetlen környékén a felszínen mindenütt vízzáró agyagos képződmények ismeretesek, illetve valószínűsíthetők a fiatal üledékék alatt. Ezért feltételeztük, hogy itt is hasonlóan a hegységperemeken vízzáró képződményekkel körülvett magasan kiemelt mészkőrögből fakadó forrás típusával állunk szemben (5). Ilyen meggondolások alapján kezdtük meg a vizsgálatainkat és irányítottuk a feltárási munkát. A forrás vize a felszabadulás előtt egy kezdetlegesen kiépített strand vízellátását biztosította. Az egykori strandmedence ma is megtalálható, tönkrement állapotban. Vizét jelenleg nem hasznosítják, felhasználatlanul elfolyik. A forrás vize egy 1,5 m mélységű kútból fakad és a felszín alatt kb. 0,30 m-el beépített túlfolyó104