Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Horváth József: Budapest a gyógyvizek városa

Duna vízállásával anélkül, hogy annak kémiai összetételében lényeges elváltozást okozna. Harmadik állomásunk a Margitszigeten levő Palatínus strandfürdő volt. Ez a strand a város egyik legszebb fekvésű ilyen létesítménye. A Margitsziget Buda felőli Dunaágának partján kezdték el építeni 1921-ben. Az 1937-es átépítés után kapta jelenlegi formáját. A város minden pontjáról központos fekvése miatt könynyen megközelíthető. Ez a strandfürdő rendelkezik az ország legnagyobb strandmedencéjével, melynek hoszsza 140 és szélessége 40 m. Műszaki megoldást tekintve is érdekes, mert a közepén a legmélyebb. Ezenkívül egy hullámmedence, gyógymedence és gyermekmedence áll a fürdő látogatóinak rendelkezésére, a hozzátartozó öltözőkkel együtt. A medencék összvízfelülete 8750 m

2. A strandfürdő egyidejű befogadóképessége 15 844 fő. A strandfürdő hévízellátását a Margitsziget északi részén mélyített I. és III. sz. mélyfúrású kútból biztosítják. Az I. sz. kutat még Zsigmondy Vilmos fúrta 1867ben. Ez a kút Budapest első artézi kútja volt. Mélysége 118.5 m. A furat eocén márgában végződik. A kútban a nyugalmi vízszint a terep felett 4,85 m (108,85 m A. f.). A kitermelhető vízmennyiség 102,6 m A. f. elvételi helyen 6200 l'p. A víz hőmérséklete eredetileg 43,8 C° volt, most 38,0 C°. A III. sz. kút az előbbitől K-re kb. 150 m-re 1942-ben készült. A fúrás mélysége 502 m. Mivel azonban 144,2 m alatt a víz hőmérséklete csökkent, azért a furatot részben feltöltötték és a víztermelés az I. sz. kúttal azonos rétegből történik jelenleg. A kútban a nyugalmi vízszint 107,9 m A. f. A kifolyó víz hőmérséklete 38,8 C°. A víz mennyiségé, melyet a kút 106,94 m A. f. magasságban ad, 5400 l/p. A hévíz hűtéséhez szükséges hidegvizet a strandfürdő területén levő csápos kútból és a Fővárosi Vízművek hálózatából biztosítják. A negyedik fürdőegység, melyet a vendégek megtekintettek, a Szabadság (Dagály) strandfürdő volt. Budapest legnépszerűbb strandfürdője, mely a XIII. kerületben az Árpád-híd pesti hídfőjétől É-ra közvetlenül a Duna partján helyezkedik el. A strand 1947-től fokozatosan épült a jelenlegi méretekre. A strand területén — mely kereken 10 ha — 7 medence található, össz vízfelületük 9280 m

2. Ezek között egy 20X25 m-es versenyméretű úszómedence, egy nagy strandmedence, 4 db gyógyvízzel töltött ún. gyógymedence és egy gyermeklubickoló. A gyógymedencék közül az ún. téli medence egész éven át üzemel. Ez a medence közvetlenül a fűthető öltözőépület mellett létesült, ahonnan zárt folyosón keresztül lehet kijutni a medencébe. A strandfürdő egyidejű befogadóképessége 11 260 fő. A Szabadság strandnak a Duna közvetlen közelsége biztosítja az állandó, jó tiszta levegőt. Hévízellátását a területen 1944-ben létesített fúrt kút biztosítja. A fúrás 125,94 m mélységben eocén mészkőben végződik. Az utóbi években végzett mérések szerint a kútban a nyugalmi vízszint 108,02 m A. f. A kút vizének hőmérséklete jelenleg 37,0 C°, a létesítéskor 41.5 C° volt. Vízhozama 104,2 m A. f.-i üzemi szinten 6900 l/p. A téli medence melegebb vízzel való ellátása érdékében jelenleg folyik a Széchenyi fürdőből a hévíz-távvezeték kiépítése. A szükséges hidegvízmennyiséget a közműhálózatról biztosítják. Következő állomásunk a Római strandfürdő volt. Ez a fürdő, illetve az itt található forráscsoport a nevében is a római korra utal. A fennmaradó és az utóbbi években feltárt római kori építészeti emlékek azt bizonyítják, hogy ezeket a forrásókat a rómaiák igen fejlett műszaki képzettséggel foglalták. Á szakszerűen foglalt forrásokból a vizet ma is 'látható jól kiépített vízvezető csatornákon, valamint aquaduktokon keresztül jutatták el a felhasználási helyre, ahol ivásra és fürdők vízellátására használták fel. A Római strandfürdőt ellátó források a budapesti hévforrások egyik legészakibb csoportját alkotják. A Pilis hegység északnyugatról délkeleti irányba húzódó vonulata, amely a triász időszaki kőzetekből áll, a mélybe zökkenve fiatalabb korú képződményekkel lefedve helyezkedik el. Ez a karsztvizet tároló mészkővonulat azonban a Római fürdő alatt vetőkkel körülhatárolva kiemelt helyzetben van. így van meg a vízföldtani lehetősége annak, hogy a langyos karsztvíz közvetlenül a karsztosodott kőzetből természetes úton emelkedjék a felszínre. A strandfürdő kialakítása a múlt század végén kezdődött. Alikor a feltörő források vizét földgáttal fogták körül, és ez alkotta a strandolásra szolgáló medenceszerű tavat. Ez a tó előző századokban az ott levő vízimalom, illetve lőpormalom üzemeltetéséhez szükséges vizet biztosította. Jelenlegi formájában az 1962—64. években alakították ki. E korszerűsítés folyamán kerültek napvilágra a római kori forrásfoglalások, és vízvezető csatorna rendszerek. A felújítás folyamán — hasonlóan a római forrásfoglalásokhoz — minden egyes forrást különkülön foglalták. Az így kialakított forrásfoglalásokból a vizet közös gyűjtőhálózaton keresztül a központi szivattyúházba vezetik, ós innen szivtattyúk segítségével juttatják el a fogyasztóhelyekre. A kutak, illetve források átlagos összhozama 3800 l/p, a víz hőmérséklete 22,0 C°. E vízmenyiségből látják el a fürdő területén levő három medencét, melynek összvízfelülete 2270 m

2. Ugyancsak innen biztosítják a római parton levő további hat kisebb üzemi strand vízellátását is, beleértve Pünkösfürdő vízpótlását is. A strandfürdő egyidejű befogadóképessége 3260 vendég. A strandfürdő, illetve a római kori emlékek bemutatásán kívül itt került sor — egy rövid előadás keretében — a Fővárosi Fürdőigazgatóság gyógyvízkémiai laboratóriumának megfigyelési és mérési eredményeinek ismertetésére. A tanulmányút résztvevői a kirándulás folyamán, a gyógyvízforrások, kutak helyszíni megtekintése során tájékoztatást nyertek a Fürdőigazgatóság forrásmegfigyelő csoportjánlak, illetve az általa kiépített hálózat munkájáról is. Az idő rövidsége miatt a bemutatás vázlatos volta nem tette lehetővé a megfigyelő hálózat egészének összefüggésében való részletes ismertetését. A laboratórium munkája, illetve feladata a Főváros természetes kincsét képező ásvány-, gyógyvizek rendszeres hidrológiai, kémiai és bakteriológiai ellenőrzése, a gyógyfürdők, strandfürdők üzemvitelének zavartalan biztosítása, valamint ezek mellett a regionális karszthidrológiai kutatás is. A laboratórium eddigi munkájának eredményeként elkészült a budapesti ásvány- és gyógyvizet adó források és kutak mindegyikének kémiai elemzése. A kémiai elemzések rendszerezése alapján Szalontai Gergely vegyészmérnök elkészítette az egyes forráscsopor102