Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Vendl Anna: Az Esztergom-visegrádi andezithegység forrásai

DNY Két Bükkfa- Do b°9 ók ő . , K e7 nÍT 9!J 700m Szoke-forros oOOm völgye WOm EK mA.t WW 600 Bányahegy 4.34 m 2. ábra. Vázlatos földtani szelvény a Két Bükkfa­nyeregtől a Bányahegyig az Esztergom—Visegrádi hegységben (Vendl Aladár után) 1. Dachsteini mészkő (felsőtriász); 2. Homokos agyag (felsőoligocén)-, 3. Andezittufa, részben finomszemcsés, részben konglomerátumos-breccsás, 4. Andezit (felső­oligocén—középsőmiocén); 5. A nyilak a rétegek dőlé­sének irányát jelzik; 6. Vetődés; 7. Források vonala. hegy közötti vízföldtani szelvényen láthatók (2. ábra). Ugyancsak a 2. ábrán látható, hogy a felszíni vízvá­lasztó nem esik össze a földtani vízválasztóval. A források másik része szintén konglomerátumos breccsás andezittufából nyeri vizét. A vízzáró kőzet ezeknél a finomszemű andezittufa, a konglomerátumos breccsás tufa alatt, amely gyakorlatilag az agyaghoz hasonló viselkedésű. Néhány forrás vize andezitből fa­kad, andezittufa határán, néhány hasadékból tör fel­színre. Néhány forrás pedig löszből nyeri vizét. Az 1. ábrán látható az Esztergom—Visegrádi hegység vázla­tos földtani térképe, a vízfolyások (időszakosaké is) és források (időszakos is) vázlatos helyszínrajza, 128 for­rás vázlatos nagyságrendi feltüntetésével. A tanulmányban mind a 128 forrást részletesen nincs módunkban közölni, ezért az alábbiakban csak az ál­landó vízhozamú legfontosabb forrásokat ismertetjük az általuk táplált vízfolyások vízgyűjtőterületei, illet­ve a nagyobb települések szerint. (A tanulmányban szereplő forrásokat az 1. ábrán körrel és a közlés sor­rendjében sorszámmal láttuk el.) Visegrád 1. Szentgyörgypusztai forrás. A Kisoroszi Révvel szemben levő völgyben a Dunától DNy-ra 200 m tá­volságban 124 m A. f. magasságban piroxénamfiból­andezittufa-agglomerátumból fakad a felsőoligocén ho­mokos agyag határán. A forrás a patak K-i oldalán az út alatt az út Ny-i oldalán betonmedencével foglalt. A turisták részére túlfolyó van. Vizét egy nyaralótulaj­donos elvezeti, aki a forrást foglaltatta. A vizet mű­anyagcsöveken gravitációsan vezetik el a forrástól kb. 100 m-re levő magánkertbe. A forrás felett a hegyol­dalban andezitkőfejtő van. A forrás vízhozama 1968. VI. 18-án 15 l/p, a víz hőmérséklete 12 C°, a levegő hőmérséklete 23 C°. A víz fajlagos elektromos ellenál­lása 2200 Ohm cm. A vízhozammérés ideje előtt már több hetes szárazság volt. A vízhozam az ott lakók sze­rint több szokott lenni, ezért a forrás vízmennyisége fedezné a nyaralók és egyéb közeli épületek vízszük­ségletét. A vizet gravitációsan lehetne elvezetni, csak az erdészet és a bánya dolgozói részére kellene 0,5—1,0 p/l-es túlfolyást biztosítani. 2. Mátyás-forrás. A visegrádi hajóállomástól K—ÉK­re kb. 850 m-re a Nagyvillám ÉNy-i oldalán andezit­tufaagglomerátumból fakad 185 m A. f. magasságban. Átlagos vízhozama 60 L/p. Vízellátás céljára foglalt. A VIII. 1-én 1 l/p, a víz hőmérséklete 11,0 C°, a levegő hőmérséklete 22,1 C°. A víz fajlagos elektromos ellen­állása 2375 Ohm cm. 1965. V. 22-én a vízhozam a túlfo­lyón 32 l/p, 1967. VIII. 20-án 0,6 l/p. 3. Magda-forrás. Visegrád községtől DK-re az Apát­kúti völgyben a Mátyásbérc ÉK-i lábánál biotitamfi­ból—andezittufaagglomerátumból fakad 165 m A. f. magasságban a felsőoligocén agyag határán. Boltozott, faragott andezittömbökkel 1938-ban foglalták. A fogla­lása hibás, a kifolyócsövön csak igen kevés vízmennyi­ség folyik ki. A forrás körül újabb vízfakadások van­nak. Az összes vízhozam 60—80 l/p (megmérték a pa­tak vízhozamát a forrás fakadása felett és alatt, a kü­lönbözet a vízhozam). 1964. XI. 25-én a kifolyócsövön mért vízhozam 6,4 l/p, mellette szivárgások, a víz faj­lagos elektromos ellenállása 1995 Ohm em. 1965. VII. 12-én a kifolyócsövön mért vízhozam 12,0 l/p, mellette szivárgás, a víz fajlagos elektromos ellenállása 2104 Ohm cm. 1967. IV. 22-én a vízhozam 18 l/p, a víz faj­lagos elektromos ellenállása 1892 Ohm cm. Nagyobb vízmennyiség nyeréséhez jó foglalás szükséges. 4. Telegát-forrás. Az Apátkúti völgyben a Magda­forrás felett a műút K-i oldalán a hídnál levő tisztáson az úttól kb. 100 m-re biotitamfiból—andezittufaagglo­merátumból faakad a felsőoligocén homokos agyag ha­tárán 190 m A. f. magasságban. Foglalt, fontosabb ada­tai a következők: Víz Levegő Időpont Vízhozam hőmérséklet hőmérséklet Időpont l/P C° C° Víz fajlagos elektromos ellenállása Cmh cm 1964. VIII. 14. 17,4 12,3 26,0 2241 1964. X. 10. 12,0 13,0 2321 1964. X. 25. 18,0 10,0 2250 1964. XII. 9. 24,0 9,2 2247 1965. I. 28. 18,0 6,0 1,0 2250 1965. II. 10. 24,0 5,2 -5,5 2239 1965. III. 23. 30,0 4,0 6,9 2122 1965. IV. 5. 24,0 4,4 14,5 2387 1965. V. 22. 20,0 7,1 16,8 2459 1965. VI. 25. 36,0 10,4 2372 1965. VII. 22. 24,0 12,2 20,6 2156 1965. VIII. 13. 24,5 9,2 22,0 2477 1965. X. 11. 12,0 12,6 2236 1966. II. 10. 60,0 1,0 2767 1967. V. 3. A forrás megszűnt. A víz valószínűlf 1968. V. 3. patakmederben talált magának új felszín­rejutást. Csak 1968 május ban volt kis csordogálás. 1,2 7,4 5. Suszterréti forrás. A Kispaphegy csúcsától É-ra 350 m-re 175 m A. f. magasságban andezittufaagglome­rátumból fakad, felsőoligocén homokos agyag határán. A forrás kezdetlegesen andezittömbökkel foglalt, a gö­dör gerendákkal fedve. 1964. VIII. 14-én a forrás víz­hozama 28 l/p, a víz hőmérséklete 10,8 C°, a levegő hőmérséklete 17,5 C°, a víz fajlagos elektromos ellen­állása 1657 Ohm cm. A patak vizének befogadója a Lepence-patak. 6. Űr asztala forrás I. Az Úr asztala csúcsától 97

Next

/
Thumbnails
Contents