Hidrológiai tájékoztató, 1969 június
Dr. Vendl Anna: Az Esztergom-visegrádi andezithegység forrásai
DNY Két Bükkfa- Do b°9 ók ő . , K e7 nÍT 9!J 700m Szoke-forros oOOm völgye WOm EK mA.t WW 600 Bányahegy 4.34 m 2. ábra. Vázlatos földtani szelvény a Két Bükkfanyeregtől a Bányahegyig az Esztergom—Visegrádi hegységben (Vendl Aladár után) 1. Dachsteini mészkő (felsőtriász); 2. Homokos agyag (felsőoligocén)-, 3. Andezittufa, részben finomszemcsés, részben konglomerátumos-breccsás, 4. Andezit (felsőoligocén—középsőmiocén); 5. A nyilak a rétegek dőlésének irányát jelzik; 6. Vetődés; 7. Források vonala. hegy közötti vízföldtani szelvényen láthatók (2. ábra). Ugyancsak a 2. ábrán látható, hogy a felszíni vízválasztó nem esik össze a földtani vízválasztóval. A források másik része szintén konglomerátumos breccsás andezittufából nyeri vizét. A vízzáró kőzet ezeknél a finomszemű andezittufa, a konglomerátumos breccsás tufa alatt, amely gyakorlatilag az agyaghoz hasonló viselkedésű. Néhány forrás vize andezitből fakad, andezittufa határán, néhány hasadékból tör felszínre. Néhány forrás pedig löszből nyeri vizét. Az 1. ábrán látható az Esztergom—Visegrádi hegység vázlatos földtani térképe, a vízfolyások (időszakosaké is) és források (időszakos is) vázlatos helyszínrajza, 128 forrás vázlatos nagyságrendi feltüntetésével. A tanulmányban mind a 128 forrást részletesen nincs módunkban közölni, ezért az alábbiakban csak az állandó vízhozamú legfontosabb forrásokat ismertetjük az általuk táplált vízfolyások vízgyűjtőterületei, illetve a nagyobb települések szerint. (A tanulmányban szereplő forrásokat az 1. ábrán körrel és a közlés sorrendjében sorszámmal láttuk el.) Visegrád 1. Szentgyörgypusztai forrás. A Kisoroszi Révvel szemben levő völgyben a Dunától DNy-ra 200 m távolságban 124 m A. f. magasságban piroxénamfibólandezittufa-agglomerátumból fakad a felsőoligocén homokos agyag határán. A forrás a patak K-i oldalán az út alatt az út Ny-i oldalán betonmedencével foglalt. A turisták részére túlfolyó van. Vizét egy nyaralótulajdonos elvezeti, aki a forrást foglaltatta. A vizet műanyagcsöveken gravitációsan vezetik el a forrástól kb. 100 m-re levő magánkertbe. A forrás felett a hegyoldalban andezitkőfejtő van. A forrás vízhozama 1968. VI. 18-án 15 l/p, a víz hőmérséklete 12 C°, a levegő hőmérséklete 23 C°. A víz fajlagos elektromos ellenállása 2200 Ohm cm. A vízhozammérés ideje előtt már több hetes szárazság volt. A vízhozam az ott lakók szerint több szokott lenni, ezért a forrás vízmennyisége fedezné a nyaralók és egyéb közeli épületek vízszükségletét. A vizet gravitációsan lehetne elvezetni, csak az erdészet és a bánya dolgozói részére kellene 0,5—1,0 p/l-es túlfolyást biztosítani. 2. Mátyás-forrás. A visegrádi hajóállomástól K—ÉKre kb. 850 m-re a Nagyvillám ÉNy-i oldalán andezittufaagglomerátumból fakad 185 m A. f. magasságban. Átlagos vízhozama 60 L/p. Vízellátás céljára foglalt. A VIII. 1-én 1 l/p, a víz hőmérséklete 11,0 C°, a levegő hőmérséklete 22,1 C°. A víz fajlagos elektromos ellenállása 2375 Ohm cm. 1965. V. 22-én a vízhozam a túlfolyón 32 l/p, 1967. VIII. 20-án 0,6 l/p. 3. Magda-forrás. Visegrád községtől DK-re az Apátkúti völgyben a Mátyásbérc ÉK-i lábánál biotitamfiból—andezittufaagglomerátumból fakad 165 m A. f. magasságban a felsőoligocén agyag határán. Boltozott, faragott andezittömbökkel 1938-ban foglalták. A foglalása hibás, a kifolyócsövön csak igen kevés vízmennyiség folyik ki. A forrás körül újabb vízfakadások vannak. Az összes vízhozam 60—80 l/p (megmérték a patak vízhozamát a forrás fakadása felett és alatt, a különbözet a vízhozam). 1964. XI. 25-én a kifolyócsövön mért vízhozam 6,4 l/p, mellette szivárgások, a víz fajlagos elektromos ellenállása 1995 Ohm em. 1965. VII. 12-én a kifolyócsövön mért vízhozam 12,0 l/p, mellette szivárgás, a víz fajlagos elektromos ellenállása 2104 Ohm cm. 1967. IV. 22-én a vízhozam 18 l/p, a víz fajlagos elektromos ellenállása 1892 Ohm cm. Nagyobb vízmennyiség nyeréséhez jó foglalás szükséges. 4. Telegát-forrás. Az Apátkúti völgyben a Magdaforrás felett a műút K-i oldalán a hídnál levő tisztáson az úttól kb. 100 m-re biotitamfiból—andezittufaagglomerátumból faakad a felsőoligocén homokos agyag határán 190 m A. f. magasságban. Foglalt, fontosabb adatai a következők: Víz Levegő Időpont Vízhozam hőmérséklet hőmérséklet Időpont l/P C° C° Víz fajlagos elektromos ellenállása Cmh cm 1964. VIII. 14. 17,4 12,3 26,0 2241 1964. X. 10. 12,0 13,0 2321 1964. X. 25. 18,0 10,0 2250 1964. XII. 9. 24,0 9,2 2247 1965. I. 28. 18,0 6,0 1,0 2250 1965. II. 10. 24,0 5,2 -5,5 2239 1965. III. 23. 30,0 4,0 6,9 2122 1965. IV. 5. 24,0 4,4 14,5 2387 1965. V. 22. 20,0 7,1 16,8 2459 1965. VI. 25. 36,0 10,4 2372 1965. VII. 22. 24,0 12,2 20,6 2156 1965. VIII. 13. 24,5 9,2 22,0 2477 1965. X. 11. 12,0 12,6 2236 1966. II. 10. 60,0 1,0 2767 1967. V. 3. A forrás megszűnt. A víz valószínűlf 1968. V. 3. patakmederben talált magának új felszínrejutást. Csak 1968 május ban volt kis csordogálás. 1,2 7,4 5. Suszterréti forrás. A Kispaphegy csúcsától É-ra 350 m-re 175 m A. f. magasságban andezittufaagglomerátumból fakad, felsőoligocén homokos agyag határán. A forrás kezdetlegesen andezittömbökkel foglalt, a gödör gerendákkal fedve. 1964. VIII. 14-én a forrás vízhozama 28 l/p, a víz hőmérséklete 10,8 C°, a levegő hőmérséklete 17,5 C°, a víz fajlagos elektromos ellenállása 1657 Ohm cm. A patak vizének befogadója a Lepence-patak. 6. Űr asztala forrás I. Az Úr asztala csúcsától 97
