Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Szentes Ferenc: Rezi község vízellátása

Rezi község vízellátása DR. SZENTES FERENC Magyar Állami Földtani Intézet Rezi község Veszprém vármegye Keszthelyi járásához tartozik, Keszthelytől É-ra 10 km-re (1. ábra). Régi erdész település. Lakosainak száma az 1960. évben 1429 fő, 376 lakóházzal. A Keszthelyi hegység a Dunántúli Középhegység DNy-i végződése, az utolsó felszínen maradt rög. A hegység peremi leszakadásán tör fel a híres Hévíz, a régóta ismert melegvizű gyógyforrás. Ez a Budai hegység gyógyvizeinek tükörképe, vízmennyisége is hasonló. Itt szakadozik le a felsőtriász dolomit rétegsor a mélybe, ahol a pliocén rétegek alatt a kőolajkutató fúrások tárták fel 500—2000 m mélységben. A felsőtriásztól a felsőpannóniai emeletig nem volt üledékképződés, csupán a lepusztító erők működtek. A földtani szelvényben (2. ábra) ábrázoltuk az idősebb töréseket, melyek a dolomitos rétegsort harántolták, feldarabolták, de a fedő pliocén rétegsort már nem érintik. Ezek valószínűleg kréta-óharmadidőszaki mozgások — a bakonyi analógia alapján. A 400 m-es abráziós felszín valószínűleg a miocénben alakult ki. Az idősebb törések is újraélednek az újharmadidőszak során. A Keszthelyi hegységben a felsőpliocén utáni hegységszerkezeti mozgások is jól észlelhetők. A molluszkafaunával igazolt felsőpannóniai Congeria balatonica-s szint rétegsora lépcsőzetes levetődésekkel fokozatosan süllyed a mélybe. Feltételezhetjük, hogy ezek a mozgások még a pleisztocénben is folytatódtak. Az erősen összetöredezett, likacsos szerkezetű felsőtriász dolomitban az ún. „triász" vízszint kb. 110 m Af. magasságban helyezkedik el, lecsapolása Hévíz szintjéhez (106 m Af.) igazodik. Rezi község vízellátása mélyfúrású „triász" víz feltárással, búvárszivattyúzással nyilván költséges üzemeltetés lenne. Uj vizmü 300 m =d • ásott kút hidroizohipszák • kézi fúrás talajvíz áramlási iránya • forrás szelvényvonal 1. ábra. Rezi környékének talajvíz térképe 91