Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Fömötör Gyula: A Fertő-menti községek regionális vízellátása

ELLÁTÁS VÍZIGÉNY Község Típus Lakosszám komf. Bekötés Közkif. Átlagos Csúcs % % % m

3/nap m

3/nap Balf III. 1000 _ 30 70 60 80 Fertőboz II. 500 — 25 75 30 40 Hidegség II. 600 — 25 75 35 50 Fertőhomok III. 650-fTSz. — 25 75 60 80 Hegykő IV. 1700 — 35 65 110 140 összesen: 4450 fő 295 390 Kópháza V. 2100 + TSz. 5 35 60 170 220 Összesen: 6550 fő Q = 465 610 Kópháza különválasztását az indokolja, hogy a regionális rendszerhez való csatolása csak abban az esetben látszik célszerűnek, ha a tervbevett egyéb megoldások kivitele nehézségekbe ütközne. Első változatként a VITUKI kutatási programjában szereplő feltáró fúrásra telepített önálló vízmű szerepel, mivel mind a beruházási, mind az üzemelési költségek ebben az esetben a legkisebbek. Ha a tervbe vett feltáró fúrás meddő maradna, illetve a feltárt víz mennyisége, vagy minősége nem bizonyulna megfelelőnek, akkor második változatként szóba jöhet, hogy a vízbeszerzést a soproni elosztóhálózathoz kapcsolódó bekötővezetékkel oldanánk meg. Emellett szól az a körülmény, hogy Sopron város távlati fejlesztési programjában ipartelepítésre a Sopron—Kópháza közötti területet jelölték ki, tehát a városi hálózat ilyen irányú fejlesztésére előbb-utóbb sor kerül. Ugyanakkor az összekötő vezeték lehetőséget adna arra, hogy távlatban a regionális törpevízmű — Balf—Fertőboz térségében javasolt víznyerőhely kiépítésével — szükség esetén besegítsen a soproni vízszolgáltatásba. Ez esetben Kópháza a soproni vízmű egyik fogyasztókörzetének tekinthető, ami azt jelenti, hogy alapvetően megváltoznak a műszaki megoldás kiinduló adatai és a beruházás lebonyolításának körülményei. A felvetett kérdések végleges tisztázására, csak a kiviteli tervezés során számbavett adatok birtokában kerülhet sor, tehát Kópháza ellátását jelen esetben úgy kezeljük, mintha a regionális rendszerhez való csatlakozás épülne meg. Vízbeszerzési lehetőségek Vízműtelepítésre alkalmas vízbeszerzési lehetőség — legalábbis az eddigi feltárások és vízföldtani szakvélemények alapján — két helyen található, éspedig: a) Balf—Fertőboz térségében lévő kutatófúrások és források. b) Hegykő határában — ugyancsak kutatófúrásként — létesített mélyfúrású kút. A kitermelhető vízmennyiségek megállapítása mindkét helyen konkrét mérések alapján történt, ennek megfelelően a kapott eredményeket minden vonatkozásban megbízhatónak kell elfogadnunk. A kutatások részletezését éppen ezért itt mellőzzük, csupán az általános vízföldtani jellemzést és a végeredményt közöljük. Balf—Fertőboz térségében a feltárt terület földtani felépítéséről általában annyit mondhatunk, hogy arra a pannóniai homokos, agyagos, iszapos rétegek a jellemzőek. Legidősebb képződményként a paleozóos gnájsz jelentkezik, amely Balf—Kópháza vonalában hirtelen nagy mélységbe vetődött le, minek következtében e vonaltól DK-re a pannóniai rétegek vastagsága erősen megnövekedett. A pannóniai rétegekbe rágódott bele azután a Fertő tó medencéje, ami a terület erózió bázisát képezi. Ezzel magyarázható a Fertő menti források keletkezése is, mivel az Ikva mentén húzódó magasabb pannóniai képződményekből felépített területekről a beszivárgó csapadék, a kb. 40—50 m-rel mélyebben fekvő Fertő tó felé szivárog és a partközeiben források alakjában a felszínre bukkan, összefüggő nagy kiterjedésű vízadó rétegek azonban nem találhatók, csupán lencseszerűen elhelyezkedő homokrétegekre lehet számítani. A vízfeltáró kutatások eredményeként megállapítást nyert, hogy a vizsgált térségben 6 db. átlag 30 ,m mélységű kúttal és a források foglalásával 2200 l/p, azax 3160 mVnap vízmennyiség biztonságos kitermelésére lehet számítani. Tekintve, hogy a szóbanforgó községek távlati vízigénye fenti mennyiségnek mintegy 20%-át teszi ki, részleteiben csak a források vízhozamának vizsgálatával foglalkoztunk, annál is inkább, mivel ezek hasznosítása oldható meg leggazdaságosabban, ugyanakkor a vízminőség szempontjából is legkedvezőbbnek mondhatók. A források min. 841 l/p vízmennyiséget szolgáltattak az alábbi megoszlásban: Q min. Q átlag Q max. l/P l/P i/p Fertőboz Nagy-forrás 490 514 586 Balf 3-4-5 forrás 312 394 500 Balf 1-2 forrás 39 89 170 Összesen: 841 997 1256 Fentiekből megállapítható, hogy a regionális rendszer által kiszolgált települések csúcsigényét (610 m

3/nap) a fertőbozi ún. Nagy-forrás (1. ábra) egymagában képes kielégíteni, sőt bizonyos mértékű (80—100 m

3/nap) biztonsági tartalék is rendelkezésre áll. Kétségtelen, hogy a pontos vízhozam és tartósság megállapításához hosszabb méréssorozatra lenne szükség, de az eddigi megfigyelések szerint a forrás hozama a nyári szárazság idején sem csökken lényegesen, ami azt jelenti, hogy a beszivárgott csapadék a vízvezető rétegekben megfelelően tározódik és a forrás vízhozama kiegyenlítődik. Bizonyítják ezt Igazgatóságunk VGF. csoportjának esetenként végrehajtott méréseredményei is, mivel az 1963-tól, különböző évszakokban végrehajtott 22 mérés átlaga 700 1/p-re adódott és a kritikusnak számító minimális hozamra 520 1/p-nél kevesebbet egy esetben sem észleltek. A vízminőség vonatkozásában 1956. óta állanak rendelkezésre a KÖJÁL vizsgálati eredményei, melyek szerint a forrásvíz mind kémiai, mind bakteorológiai szempontból kifogástalannak bizonyult. Mindössze két esetben mutatkozott a megengedettnél nagyobb coli szám, ami a rendezetlen környezetre, vagy nem steril körülmények között vett mintavételre vezethető vissza. A hegykői kút ugyancsak mint adott vízbeszerzési lehetőség vehető számításba, 250 l/p vízhozammal. A kút 79