Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Bendefy László: Vörös László

Ezzel meg is szűnt egykori hivatalával való minden kapcsolata. Hogy viselte el ezt Vörös László, korának egyik legképzettebb folyamszabályozó mérnöke? Érdemes erre vonatkozóan néhány sort leveleiből idéznünk. „Hidjétek el kedves gyermekeim, írja 1853. augusztus 4-én Janka leányának, mlolta a' sors által magamra hagyattam, érezvén, hogy hivatalomtól elestem, azolta sokkal jobban érzem magam; mert ha megszűnt is a biztos jövödelem, azért ha nem csordul, még Is cseppen. . . minden adósságomtól megszabadultam . . .* A falusi magányban mondhatni boldogul élünk . . ." i(32, 33). Még nem nélkülöznek; sőt lovait is tartani tudja még. Ottit és férjét, Szilády Lajost télidőre magukhoz invitálja: „... Szakácsnét, (keríts) hát édes leányom, jót; csirkét sokat, lángliszt kenyeret, és ó bort, mert egy mérnök nőstől együtt ilyesmire érdemes, különben ki se nyújtsa mérőlánczát" (34, 35.) Télen áit most nem kell a szemét térképrajzolással rontania. ,,. . . (most) magam ls' németül tanulok, de ezen ne mosolyogjatok . . ." (Eltettünk .,. .' . a' télire több mint négy ezer db almát, és nem kevesebb, mint nyolcvan kocsi fát — háromszáztlz V(áltó) forinton —, továbbá 20. pos: (onyi) mérő szitás lisztet; 12 ako bort; 80 V. forint áru búza szalmát; 16 font milly gyertyáit. 12 font kávét, 32 font cukrot, ezeken kívül alig 3-ad napja édes anyádnak és a' leányoknak négy száz V. forint áru ruha neműeket beszereztettem . . . hogy a beállandó zordon télbe ne kéntelenittessünk mászkálni. De hol telt ki ezen majd másfélezer váltóra menő költség? gondolod magadban! a' mérnöki láncz hajtotta be. ... noha most sincs pénzünk, házunk mindennel így ellátva talán sohasem volt. Nekem egész télire vari egy kis mérnöki foglalkozásom . . . unalomról szó sincs, az idő szint oly sebessen megy, mint nyáron" (36). Hogy így éltek-e valóban, vagy csak gyermekeit áltatta ily módon, ki tudja. Valószínű, hogy 1853-ban még jelentős anyagi tartalékokkal rendelkezett. Bizonyos azonban, hogy 1853 és 1859 között még vagy 10—15 községben úrbéri elkülönítést hajtott végre, és ezekről térképeket is készített. Az utolsó község a Dráva menti Lakócsa volt. Közben 1854-ben rákényszerítették, hogy a szomajomi házat hagyja el. Vejével, Szilády Lajossal megállapodtak abban, hogy az ő neve alatt közösen városfelmérési és birtokrendező irodát nyitanak. Ezért Szomajomról Budára, maid onnan Pestre költöznek. Kiskunhalason, Szolnokon, Bián próbálkoznak valami munkát szerezni, de amint kiderül, hogy Vörös László és veje a pályázó, minden ajtó bezárul előttük. Végre Sziládynak sikerült Vác felmérésére szerződést kötnie. A fiatal pár tehát Vácra költözött, és Lajos megkezdte a munkát. A városi tanács azonban nem tartotta kívánatosnak, hogy a felmérésben Vörös László is részt vegyen. Végső szükségében azzal a kéréssel keresi fel a Baudirectio osztályvezető mérnökeit, hogy szóljanak neki, ha valami munka adódnék, de itt sem kapott biztatást. Laci fiát is szeretné bejuttatni egykori hivatali testületéhez, de amikor barátai értesülnek arról, hogy a fiú még mindig buidokol, hallani sem akarnak erről. Ezért vállalja el — végső szorultságában — a lakócsai fölmérést, ö maga 67, felesége 71 éves. Közben tör rá a betegség. Alig tudja befejezni az irodai munkálatokat. Pörösködés az uradalommal, követelését — ahogy a térképeket kapják tőle — 20—25 forintonként fizetik. Nyomorognak. Huszár Mó.tyás özvegyé meg-meglátogatja őket (6, 18). Kisebb kölcsönökre szorul. Harmadik emeleti pesti lakásukból nem bír kimozdulni; drága is: 200 V. forint évente. Egyetlen megoldásként feleségével együtt visszaköltözött Kaposvárra (37). Szobába zárva, majd ágyhoz láncolva itt élt még egy évtizednél tovább. Volt egy ívrétű, kötött, kéziratos könyve. Abba írta — majdnem naponként — feljegyzéseit, gondolatait, emlékezéseit. Az utolsó feljegyzés 1869. június 25-ről kelteződik benne (38). 1870 elején váltotta meg szenvedéseitől a halál. A kaposvári „keleti" temetőben hantolták el. Azóta sírját két ízben is megbolygatták. Csontjai jelenleg a temető szegélyén levő Walther-féle sírban pihennek. (A Walther és Lukinich családok ugyanis rokonságba kerültek Vörös László leszármazottjaival.) A legújabb városrendezési tervek ennek a sírnak a fennmaradását is veszélyeztetik (39). * * * így bántak el kortársai azzal a kiváló mérnökkel, * Az adósságot Ottilia esküvője okozta. aki a maga korában, sőt az egész magyar vízügyi és földmérő mérnöki kar fennállása úta az egyetlen volt, aki öt féle munkát egyforma tökéletességgel és a legmagasabb tudományos szinten végzett. Vörös László ugyanis egyaránt kimagasló szaktekintély volt háromszögelésben, szintezésben és terepfelmérésben; az úrbéri elkülönítési munkákban; térképek szerkesztésében és megrajzolásában, nemkülönben azok kőbe metszésében. Végül a legnagyobbak között emlékezünk reá, mint folyamszabályozó mérnökre, mind a tervek készítését, mind azok felülbírálatát, mind a folyamszabályozó munkálatok gyakorlati végrehajtását illetően (40). Dr. Bendefy László IRODALOM 1. Fodor F.: Az Institutum Geometricum: az egyetem bölcsészeti karán 1782-től 1850-ig fennállott Mérnöki Intézet. 2. Vörös M.: „A bajnokok Vég Gyula várában. íratott a Hód vize partján nemes Vörös Mihál által. Szeged, 1807. (Költemény, 1. kiad.) — További kiadásai halála után „Toronyi Tamás avagy a bajnokok Vég Gyula várában" címmel Szarvason 1854; Debrecenben 1859; u, ott. 1860—1870 között többször; Nagyváradon 1861; Pesten 1868. évben, majd mint ponyvairodalmi termék a Tatár Péter-féle gyűjteményben, többször megjelent. Iröd.: Szinnyei XIV. kt. 1338. hasáb; Petrik csak a szegedi 1807-i kiadást említi. 3. Eckhardt S.: Egy régi magyar hősi ének a ponyván. (Irodalomtörténet, 1952/1. sz., Bp.); u. az: Toronyi T.: írod. tört. Közi. 69/5. sz. Bp. 1965.; u. az. Gyulavára jubileuma. Vigília 1966. okt. Bp.; új kiadása Virágh F.: Krónikák és históriás énekek a törökkori Kőrös-Maros közéről. Békéscsaba. 1961. 4. Vörös L. levele V. Zsigmond öccséhez. Kelt: Szomajomban, 1846. július 23-án. Kecskeméti All. Lt. „Vörös nagyapa levelel". 5. Bendefy L.: Vay Miklós (1756—1824). Hiár. Tájékoztató, 1967. május, 6'—8. 6. Bendefy L.: Szintezési munkálatok Magyarországon 1320—1920. Akadémiai Kiadó. Bpest, 1958. 7. Karacs T.: Karacs Ferenc életéből jegyzetek. Ld: Teleki Blanka és köre. 67. 1. Bpest. 1963. (A könyv jegyzeteiben az idb. Vay Miklóst összetévesztik fiávai. a későbbi kancellárral, noha a szöveg világosan megmondja, hogy ,.báró Vay Miklósékről, a ma élő báró Vay Miklós koronaőr szüleiről" van szó.) R. Karacs T.: id. m. 83. 1. 9. Vörös László leveleinek gyűjteménye (ld. 4.) a Kecsk. Ali. I.t-ban. 10. Németh K. (szerk.): A pest-budai árvizek 1838-ban. Bnest. 1938. c. munkában: Lászlóffy W.: Az árvizek műszaki leírása: 171. ]. 11. FODOR F.: A magyar térképezés II. kt. Bpest, 1952— 1954. 12. KARACS T.: id. m. 129—131. 13. VÖRÖS L.: A Budapest közötti állóhíd íigvébpn = Jelenkor. I. évf. 88. sz. 698—699. 1. Pest. 1832. (Nov. 3.) Szerk. és kiaHA; HET.MECZY MIHÁLY. 14. VÖRÖS L.: Egv-két szó a' Budapest közötti állóhidhoz t"t,t előmunkálatokról = Társalkodó. I. évf. 94. sz. 373—371. 1. ppst. 1832. (nov. 24-én) Szerk. és kiadó; HE1.MECZV MlHAr.v. 15. Somogv megyei ..MEGYEGYŰLÉSI JEGYZÖKÖNYVEK": — az 1833. febr. 25-i nagygyűlés jegyzőkönyve. 272. lar>. 528. sz. kaposvári AH. Ltár. 16. Ugyanott. Protocollum 1—4. kivonat. 17. Ugvanott. Protocollum 8. sz. 1629/1835. sz. fA VoigtlandPr-cét? 1834. nov. 4-i számláiának aoprobálása.) 18. VÖRÖS L. levelelnek gyűjt. 1858. jún. 20. (?)-i levél. Kecskeméti Ali. Ltár. („VÖRÖS naevana levelei") 19. Tolnai kerületi csász. kfr. főisDáni iratok. 2369/1840. Kecsk. Ali. Ltár. Megyei iratok; ad 48 1840. 20. VÖRÖS L. levelei: 1843. ian. 5-én Ottilia leányához. (..Vörös nagyana levelei") Kecskeméti Áll. Ltár. 21. Ugyanott 1848. okt. 7-én Janka leányához. 22. Ugyanott 1847. márc. 17-1 levél (a francia tanárnő érkezésérő') Amáliához és Jankához. 23. Somogy megyei „Megyefőnökségi iratok'*: 1966 1850. és 2080/1855. sz. Kaposvári Ali. Ltár. 24. Ugyanott 7778'1852. sz. 25. ugyanott 8341/1852. sz. 26. Ugyanott 321R'1853. sz. 27. Ugyanott 3557 és 4190/1853. sz. ?8. Ugyanott 6062/1853. sz. 29. Ugyanott 6541, 6542. 6819. 7435. R393 és 8852/1853. sz. 30. Kaposvári Ali. Ltár: Főispáni jegyzőkönyvek: 41/1861. sz. 31. Ugyanott 41. 2565 és 2756'1862. sz. 32. Mint 21. a. id. 1853. aug. 4-i levél. 33. Ugyanott 1853. aug. 8-i levél. 34. Ugyanott 1853. iúl. 17—26-i Ívéi. 35. Uevanott 1853. iúl. 23-i levél. 36. ugyanott 1853. dec. U-i' levél. 37. Ugvanott 1855—1859 között írott leveleiből. 38. SZILÁDY KAROLYnak. a kecskeméti városi könyvés levéltár egykori vezetőjének feljegyzése a Kecskeméti Ali. Ltár. ..Vörös nagyapa levelei" c. csomagban. 'SZ. KAROLY SZ. LA.TOS fia volt.) Ez a kötött kéziratos könyv 1958-ban nem volt található. 39.LETDECKER JENÖnek, a Kaposvári Ali. Ltár. ny. h. igazgatóiának szíves nyomozása és közlése szerint. 40. VÖRÖS LÄSZLÖ folyamszabályozói tevékenysége külön tanulmányt érdemel. Sok reá vonatkozó adatot , talál azonban az olvasó a (6) a. id. munkában. 9