Hidrológiai tájékoztató, 1968 június

Dr. Bendefy László: Vörös László

Ezzel meg is szűnt egykori hivatalával való minden kapcsolata. Hogy viselte el ezt Vörös László, korának egyik leg­képzettebb folyamszabályozó mérnöke? Érdemes erre vonatkozóan néhány sort leveleiből idéznünk. „Hidjétek el kedves gyermekeim, írja 1853. augusztus 4-én Janka leányának, mlolta a' sors által magamra hagyattam, érezvén, hogy hivatalomtól elestem, azolta sokkal jobban érzem magam; mert ha megszűnt is a biztos jövödelem, azért ha nem csordul, még Is cseppen. . . minden adóssá­gomtól megszabadultam . . .* A falusi magányban mondhatni boldogul élünk . . ." i(32, 33). Még nem nélkülöznek; sőt lovait is tartani tudja még. Ottit és férjét, Szilády Lajost télidőre magukhoz invitálja: „... Szakácsnét, (keríts) hát édes leányom, jót; csirkét sokat, lángliszt kenyeret, és ó bort, mert egy mérnök nőstől együtt ilyesmire érdemes, különben ki se nyújtsa mérőlánczát" (34, 35.) Télen áit most nem kell a szemét térképrajzolással ronta­nia. ,,. . . (most) magam ls' németül tanulok, de ezen ne mo­solyogjatok . . ." (Eltettünk .,. .' . a' télire több mint négy ezer db almát, és nem kevesebb, mint nyolcvan kocsi fát — há­romszáztlz V(áltó) forinton —, továbbá 20. pos: (onyi) mérő szitás lisztet; 12 ako bort; 80 V. forint áru búza szalmát; 16 font milly gyertyáit. 12 font kávét, 32 font cukrot, ezeken kívül alig 3-ad napja édes anyádnak és a' leányoknak négy száz V. forint áru ruha neműeket beszereztettem . . . hogy a beállandó zordon télbe ne kéntelenittessünk mászkálni. De hol telt ki ezen majd másfélezer váltóra menő költség? gon­dolod magadban! a' mérnöki láncz hajtotta be. ... noha most sincs pénzünk, házunk mindennel így ellátva talán soha­sem volt. Nekem egész télire vari egy kis mérnöki foglalko­zásom . . . unalomról szó sincs, az idő szint oly sebessen megy, mint nyáron" (36). Hogy így éltek-e valóban, vagy csak gyermekeit áltat­ta ily módon, ki tudja. Valószínű, hogy 1853-ban még jelentős anyagi tartalékokkal rendelkezett. Bizonyos azonban, hogy 1853 és 1859 között még vagy 10—15 köz­ségben úrbéri elkülönítést hajtott végre, és ezekről tér­képeket is készített. Az utolsó község a Dráva menti Lakócsa volt. Közben 1854-ben rákényszerítették, hogy a szomajomi házat hagyja el. Vejével, Szilády Lajossal megállapod­tak abban, hogy az ő neve alatt közösen városfelmérési és birtokrendező irodát nyitanak. Ezért Szomajomról Budára, maid onnan Pestre költöznek. Kiskunhalason, Szolnokon, Bián próbálkoznak valami munkát szerezni, de amint kiderül, hogy Vörös László és veje a pályázó, minden ajtó bezárul előttük. Végre Sziládynak sike­rült Vác felmérésére szerződést kötnie. A fiatal pár tehát Vácra költözött, és Lajos megkezdte a munkát. A városi tanács azonban nem tartotta kívánatosnak, hogy a felmérésben Vörös László is részt vegyen. Végső szük­ségében azzal a kéréssel keresi fel a Baudirectio osztály­vezető mérnökeit, hogy szóljanak neki, ha valami mun­ka adódnék, de itt sem kapott biztatást. Laci fiát is szeretné bejuttatni egykori hivatali testületéhez, de amikor barátai értesülnek arról, hogy a fiú még mindig buidokol, hallani sem akarnak erről. Ezért vállalja el — végső szorultságában — a lakócsai fölmérést, ö maga 67, felesége 71 éves. Közben tör rá a betegség. Alig tudja befejezni az irodai munkála­tokat. Pörösködés az uradalommal, követelését — ahogy a térképeket kapják tőle — 20—25 forintonként fize­tik. Nyomorognak. Huszár Mó.tyás özvegyé meg-meglá­togatja őket (6, 18). Kisebb kölcsönökre szorul. Harma­dik emeleti pesti lakásukból nem bír kimozdulni; drá­ga is: 200 V. forint évente. Egyetlen megoldásként fe­leségével együtt visszaköltözött Kaposvárra (37). Szobába zárva, majd ágyhoz láncolva itt élt még egy évtizednél tovább. Volt egy ívrétű, kötött, kéziratos könyve. Abba írta — majdnem naponként — feljegy­zéseit, gondolatait, emlékezéseit. Az utolsó feljegyzés 1869. június 25-ről kelteződik benne (38). 1870 elején váltotta meg szenvedéseitől a halál. A kaposvári „keleti" temetőben hantolták el. Azóta sírját két ízben is megbolygatták. Csontjai jelenleg a te­mető szegélyén levő Walther-féle sírban pihennek. (A Walther és Lukinich családok ugyanis rokonságba kerültek Vörös László leszármazottjaival.) A legújabb városrendezési tervek ennek a sírnak a fennmaradását is veszélyeztetik (39). * * * így bántak el kortársai azzal a kiváló mérnökkel, * Az adósságot Ottilia esküvője okozta. aki a maga korában, sőt az egész magyar vízügyi és földmérő mérnöki kar fennállása úta az egyetlen volt, aki öt féle munkát egyforma tökéletességgel és a legmagasabb tudományos szinten végzett. Vörös László ugyanis egyaránt kimagasló szaktekintély volt három­szögelésben, szintezésben és terepfelmérésben; az úr­béri elkülönítési munkákban; térképek szerkesztésében és megrajzolásában, nemkülönben azok kőbe met­szésében. Végül a legnagyobbak között emlékezünk reá, mint folyamszabályozó mérnökre, mind a tervek készí­tését, mind azok felülbírálatát, mind a folyamszabá­lyozó munkálatok gyakorlati végrehajtását illetően (40). Dr. Bendefy László IRODALOM 1. Fodor F.: Az Institutum Geometricum: az egyetem böl­csészeti karán 1782-től 1850-ig fennállott Mérnöki Intézet. 2. Vörös M.: „A bajnokok Vég Gyula várában. íratott a Hód vize partján nemes Vörös Mihál által. Szeged, 1807. (Költemény, 1. kiad.) — További kiadásai halála után „To­ronyi Tamás avagy a bajnokok Vég Gyula várában" cím­mel Szarvason 1854; Debrecenben 1859; u, ott. 1860—1870 kö­zött többször; Nagyváradon 1861; Pesten 1868. évben, majd mint ponyvairodalmi termék a Tatár Péter-féle gyűjtemény­ben, többször megjelent. Iröd.: Szinnyei XIV. kt. 1338. ha­sáb; Petrik csak a szegedi 1807-i kiadást említi. 3. Eckhardt S.: Egy régi magyar hősi ének a ponyván. (Irodalomtörténet, 1952/1. sz., Bp.); u. az: Toronyi T.: írod. tört. Közi. 69/5. sz. Bp. 1965.; u. az. Gyulavára jubileuma. Vigília 1966. okt. Bp.; új kiadása Virágh F.: Krónikák és históriás énekek a törökkori Kőrös-Maros közéről. Békés­csaba. 1961. 4. Vörös L. levele V. Zsigmond öccséhez. Kelt: Szomajom­ban, 1846. július 23-án. Kecskeméti All. Lt. „Vörös nagyapa levelel". 5. Bendefy L.: Vay Miklós (1756—1824). Hiár. Tájékoztató, 1967. május, 6'—8. 6. Bendefy L.: Szintezési munkálatok Magyarországon 1320—1920. Akadémiai Kiadó. Bpest, 1958. 7. Karacs T.: Karacs Ferenc életéből jegyzetek. Ld: Te­leki Blanka és köre. 67. 1. Bpest. 1963. (A könyv jegyzetei­ben az idb. Vay Miklóst összetévesztik fiávai. a későbbi kancellárral, noha a szöveg világosan megmondja, hogy ,.báró Vay Miklósékről, a ma élő báró Vay Miklós koronaőr szüleiről" van szó.) R. Karacs T.: id. m. 83. 1. 9. Vörös László leveleinek gyűjteménye (ld. 4.) a Kecsk. Ali. I.t-ban. 10. Németh K. (szerk.): A pest-budai árvizek 1838-ban. Bnest. 1938. c. munkában: Lászlóffy W.: Az árvizek műszaki leírása: 171. ]. 11. FODOR F.: A magyar térképezés II. kt. Bpest, 1952— 1954. 12. KARACS T.: id. m. 129—131. 13. VÖRÖS L.: A Budapest közötti állóhíd íigvébpn = Je­lenkor. I. évf. 88. sz. 698—699. 1. Pest. 1832. (Nov. 3.) Szerk. és kiaHA; HET.MECZY MIHÁLY. 14. VÖRÖS L.: Egv-két szó a' Budapest közötti állóhidhoz t"t,t előmunkálatokról = Társalkodó. I. évf. 94. sz. 373—371. 1. ppst. 1832. (nov. 24-én) Szerk. és kiadó; HE1.MECZV MlHAr.v. 15. Somogv megyei ..MEGYEGYŰLÉSI JEGYZÖKÖNY­VEK": — az 1833. febr. 25-i nagygyűlés jegyzőkönyve. 272. lar>. 528. sz. kaposvári AH. Ltár. 16. Ugyanott. Protocollum 1—4. kivonat. 17. Ugvanott. Protocollum 8. sz. 1629/1835. sz. fA Voigt­landPr-cét? 1834. nov. 4-i számláiának aoprobálása.) 18. VÖRÖS L. levelelnek gyűjt. 1858. jún. 20. (?)-i levél. Kecskeméti Ali. Ltár. („VÖRÖS naevana levelei") 19. Tolnai kerületi csász. kfr. főisDáni iratok. 2369/1840. Kecsk. Ali. Ltár. Megyei iratok; ad 48 1840. 20. VÖRÖS L. levelei: 1843. ian. 5-én Ottilia leányához. (..Vörös nagyana levelei") Kecskeméti Áll. Ltár. 21. Ugyanott 1848. okt. 7-én Janka leányához. 22. Ugyanott 1847. márc. 17-1 levél (a francia tanárnő érke­zésérő') Amáliához és Jankához. 23. Somogy megyei „Megyefőnökségi iratok'*: 1966 1850. és 2080/1855. sz. Kaposvári Ali. Ltár. 24. Ugyanott 7778'1852. sz. 25. ugyanott 8341/1852. sz. 26. Ugyanott 321R'1853. sz. 27. Ugyanott 3557 és 4190/1853. sz. ?8. Ugyanott 6062/1853. sz. 29. Ugyanott 6541, 6542. 6819. 7435. R393 és 8852/1853. sz. 30. Kaposvári Ali. Ltár: Főispáni jegyzőkönyvek: 41/1861. sz. 31. Ugyanott 41. 2565 és 2756'1862. sz. 32. Mint 21. a. id. 1853. aug. 4-i levél. 33. Ugyanott 1853. aug. 8-i levél. 34. Ugyanott 1853. iúl. 17—26-i Ívéi. 35. Uevanott 1853. iúl. 23-i levél. 36. ugyanott 1853. dec. U-i' levél. 37. Ugvanott 1855—1859 között írott leveleiből. 38. SZILÁDY KAROLYnak. a kecskeméti városi könyv­és levéltár egykori vezetőjének feljegyzése a Kecskeméti Ali. Ltár. ..Vörös nagyapa levelei" c. csomagban. 'SZ. KAROLY SZ. LA.TOS fia volt.) Ez a kötött kéziratos könyv 1958-ban nem volt található. 39.LETDECKER JENÖnek, a Kaposvári Ali. Ltár. ny. h. igazgatóiának szíves nyomozása és közlése szerint. 40. VÖRÖS LÄSZLÖ folyamszabályozói tevékenysége kü­lön tanulmányt érdemel. Sok reá vonatkozó adatot , talál azonban az olvasó a (6) a. id. munkában. 9

Next

/
Thumbnails
Contents